Főoldal Általános BSZK a Kutatók Éjszakáján – beszámoló

BSZK a Kutatók Éjszakáján – beszámoló

317
0
Megosztás

A Biztonságpolitikai Szakkollégium minden évben lehetőséget kap arra, hogy külön szekcióban mutassa meg a Kutatók Éjszakáján, mit tudnak tagjai. Idén 2018. szeptember 28-án rendezték meg a Kutatók Éjszakáját, ebben az évben is színes előadásokkal készültünk Számotokra; az alábbiakban ezek összefoglalóit olvashatjátok!

Dús Pongrác: A világ 16 fegyvertelen országa, védelmi együttműködéseik

Dús Pongrác többek között az önálló hadsereg nélküli európai államokat, így Adorrát, a Vatikánt, és a néhol humoros történelmű Liechtensteint mutatta be. A hallgatóság megtudhatta, hogy Costa Rica az 1948-as polgárháború óta alkotmányosan tiltja magának a hadseregállítást, és büszkék békés természetükre, kedvező bűnözési statisztikáikra. Ezen kívül megismerkedhettünk a Regionális Biztonsági Rendszer működésével, amely a Karib-térség dél-keleti szigetországait fogja össze, valamint az Egyesült Államokkal szabad társulási egyezményben álló csendes-óceáni államok jelentőségével. Az előadás történeti áttekintéssel indult, és a jövőbeni kilátásokkal zárult, így adva teljes képet a témáról.

Szabó Orsolya Réka: Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben

Szabó Orsolya Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem harmadéves hallgatója “Hadsereg és az állam viszonya demokratikus rendszerekben” című előadásában olyan kérdéseket járt körbe, mint például mi a hadsereg célja a XXI. században vagy hogyan érvényesül a civil kontroll. Először a háború fogalmát tisztázta Clausewitz definíciójával; a háború és a politikum kapcsolatát mutatta be általa, miszerint a politikum adja a célt, a háború csak eszköz. Ezután a decentralizált vezetésről és a legfontosabb szereplők feladatáról beszélt: az Országgyűléséről és a köztársasági elnökéről. A civil kontroll kérdésében a már említett aktorokon kívül a kormány rendelkezik fontos szerepkörrel, és kiemelte az előadó, hogy ezáltál látszik, hogy polgári felsővezetés irányítja a Magyar Honvédséget. Ezután a legitimációs háttér mellett szó volt még feladatkörökről: a missziós tevékenység azért jelentőségteljes, mert így a nemzetközi közösségben presztizst és súlyt szerezhet magának Magyarország.

Berkes Rudolf: A mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának a dilemmái

Az előadás során elsőként a mesterséges intelligenciáról mint tudományterületről és fogalomról volt szó. Az előadás idejére összeállított munkadefiníció darabokra szedése és elemzése után szó esett a mesterséges intelligencia fejlesztések mai állásáról. Ezt követően az előadó végigtekintette az MI alkalmazási lehetőségét a katonai szférában. A területek közül az autonóm fegyverrendszerekről volt mélyebb bemutató, ez adta az előadás magját. Az autonóm fegyverek működési elveinek és módjainak áttekintése után szó esett az alkalmazó és fejlesztő országok soráról. A különböző fejlesztések bemutatása során a Patriot légvédelmi rakétarendszer 2003-as iraki háború során tapasztalt hibás működése volt a legjobban kiemelve. Majd pedig a korábban említett veszélyek kerültek összegyűjtésre, és az autonóm fegyverrendszerek fejlesztésének betiltásáért folytatott kampány bemutatásával ért véget a prezentáció.

Rácz-Nagy Judit: A kibertér mint negyedik hadszíntér

Az előadás első felében ismertetésre kerültek a kiberteret érintő alapfogalmak. Ezt követően a résztvevők megismerhették az internet történetét, majd a különböző malwerek – vírusok, számítógépes férgek, adwarek, kémprogramok, zsarolóprogramok, rootkitek – jellemzői következtek.
A prezentáció második részében a legelső kiberfegyverről: a Stuxnetről, kibertámadásokról és további kiberfegyverekről – DuQ, TeamSpy, Red October, WannaCry – volt szó. Végül a kibertérben történő támadások és jelenlegi politikai ráhatásai is említésre kerültek.

 

Lendvai Tünde: Észak-Korea – útban a legitim állam felé

Lendvai Tünde Észak-Korea – útban a legitim állam felé című előadásában bemutatta a Koreai-félsziget eseményeit a válsághelyzet kialakulásától a két országrész közti enyhülési folyamaton át napjainkig. Alaptézisként egy olyan narratíva mentén ismertette Phenjan háborús retorikájának sajátosságait, amely egy konfliktusfokozási technikán alapszik, vagyis minél súlyosabb a katonai fenyegetettség, annál magasabb szintű fórumon tárgyalják a két Korea helyzetét. Ezzel a diplomáciai manőverrel, illetve a térség nagyhatalmainak geostratégiai és politikai érdekellentéteit kihasználva érte el a Kim-rezsim, hogy az Egyesült Államok tárgyaljon vele. Ennél fogva a nukleáris és rakétaprogram egy eszköz volt a nemzetközi elismertség kivívására (legitim államként való elismerés), valamint Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdítására. A résztvevők a legitimitás kérdésének miértjeire is választ kaptak Észak-Korea történelme, a hivatalos ideológiája, a dzsúcse, valamint a társadalom tagozódását meghatározó szongbun rendszer bemutatásával.

Holló-Szabó Benedek: A Kínai Népköztársaság etnikai nehézségei

Az előadó a Kínai Népköztársaság területén élő kisebbségek helyzetét mutatta be napjainkig. Az előadás egy általános ismertetővel kezdődött, ahol a részt vevők megismerkedtek pár általános számadattal és néhány érdekességgel a térséggel kapcsolatban. Ezt egy történelmi áttekintő követte, ahol Kína történelmét hallgathatták meg pár perc alatt, a Csing-dinasztia hatalomra kerülésétől napjainkig.
A kisebbségek helyzetének vizsgálatát is a XVII. századtól kezdte az előadó. 
A hallgatóság megismerkedett Tibet eseménydús történelmével, egy rövid videón pedig megtekintették a 2008-as tibeti zavargásokat. Szó esett a Xinjiang-Ujgur Autonóm Terület jogi helyzetéről és több ujgur terrorista által elkövetett erőszakos cselekményről. Az előadás végén Tajvan (Kínai Köztársaság) és az „egy Kína elvét” valló Kínai Népköztársaság közötti feszültségről tájékozódhatott a közönség.

Ármás Julianna: Macedóniából Észak-Macedónia – vége a görög–macedón névvitának(?)

Az előadás apropóját az adta, hogy június 17-én a macedón és görög fél aláírta a görög–macedón névvita lezárásáról szóló egyezményt, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedóniára nevezik át. A névvita történelmi előzményeinek az áttekintése után az előadás kitért a macedón identitás megszületésének a körülményeire, hogyan szilárdult meg a második délszláv államban, illetve szó esett a macedón-makedón kontinuitás elméletről is. Körbejártuk a névvita macedón és görög oldalát is, megnéztük, Görögország milyen módokon jelezte 1991 – a független macedón állam kikiáltása – óta, hogy nem fogadja el az ország alkotmányos nevét: így szó esett Macedónia euroatlanti integrációjáról is, melyet eddig a görög fél blokkolt. Végül megnéztük, milyen eredmények várhatóak a múlt vasárnap szeptember 30-án tartott macedón népszavazáson, mely a névvita lezárásának egy fontos lépése – egy sikeres referendum után kerülhet sor a macedón állam átnevezésére alkotmánymódosítással, illetve a görög parlament is csak ezután fogja ratifikálni a névvita lezárásáról szóló egyezményt.

Kovács Georgina: A civil környezet értékelése és hatása a katonai műveletek végrehajtására

Az előadó bevezetésben felvázolta a 21. századi katonai műveletek átalakulásának folyamatát, ahol kitért arra, miért is fontos a civil környezettel foglalkoznunk. Ezután részletesen bemutatásra kerültek a civil környezet különböző szegmensei és a közöttük lévő kapcsolatok, hiszen a civil kapcsolatok ápolása, a lakosság igényeinek figyelembe vétele emberibb összképet alakít ki a jelenlévő nemzetközi katonai erőkről. Az előadás során áttekintettük a civil-katonai együttműködési (CIMIC) és a lélektani műveleti (PSYOPS) képességeket is majd, a gyakorlati példa során az afganisztáni PRT CIMIC és PSYOPS projektek kerültek bemutatásra.
A konklúzióban az előadó hangsúlyozta a stabiltás és újjáépítés fontosságát, hiszen csak az tud győzelmet kivívni, aki nem csak a katonai győzelmet, hanem az azt követő békét is garantálni tudja.

Halasi Gábor: An Introduction to the current political crisis in Libya

Elsődleges célja az volt a prezentációnak, hogy átfogó képet adjon a jelenlegi anarchikus líbiai belpolitikai helyzetről. Az észak-afrikai ország aktuális belpolitika eseményeinek mélyebb megértése érdekében az előadó az ismertetőjét három részre osztva szemléltette Kaddáfi bukásától napjainkig terjedő történéseket. A bemutató első részében összefoglalásra kerültek a 2012-2014 közötti időszak azon eseményei – egyre rosszabb biztonsági helyzet, a szekuláris és iszlamista pártok közötti mélyülő ellentét –, amelyek elevezettek az második polgárháború kirobbanásához. Ezt követően az előadásban ismertetésre kerültek a második polgárháborút 2015 decemberében lezáró szkiratii megállapodás (Líbiai Politikai Megállapodás) által Líbia számára kialakított új politikai rendszer legfontosabb elemei. Az előadás utolsó részében az előadó kitért a Líbiai Politikai Megállapodás által kialakított rendszer napjainkig tartó válságára, illetve zárásképpen megpróbált több lehetséges alternatívát felvázolni az év végén tartandó választások következményeivel kapcsolatban.

Szabó Albert: Military use of Artificial Intelligence – Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence

A következő estébe nyúló előadást a Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökségtől Szabó Albert volt Biztonságpolitikai Szakkollégista tartotta. Az előadás címe a Military use of Artificial Intelligence – Competition among great powers to gain superiority in the field of Artificial Intelligence címet viselte, mely az alábbi linken érhető el. Az előadás, tekintettel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és más egyetemek nemzetközi hallgatóinak bevonására angolul került bemutatásra. Az előadás során az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nemzeti és nemzetközi törekvéseinek figyelembe vételével a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásáról hallhattak az érdeklődők izgalmas előadást. Az előadó megvizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése mögött milyen hadműveleti képességek rejlenek, valamint hogy a nagyhatalmak és az egyes multinacionális nagyvállalatok a mesterséges intelligencia területén eddig milyen eredményeket értek el, mind katonai és civil alkalmazhatóság terén. Végezetül pedig a hallgatóság válaszokat kaphatott a mesterséges intelligencia morális, etikai és filozófiai kérdéseire, valamint azokra a katonai fejlesztési programokra melyek alapjaiban épülnek a mesterséges intelligencia alkalmazására.

Edl András: China in Space

Előadása során Edl András röviden ismertette a kínai űrprogram történeti hátterét, annak kapcsolatát a nukleáris fegyverekkel és a kínai belpolitikai harcokkal. Felvázolta milyen szemléletbeli változások történtek, illetve milyen kihívásokkal kellett szembesülniük az évek során. Ezt követően számba vette a politikai hátteret kiemelve annak következetes, támogató jellegét. Ebbe a keretbe ágyazva került bemutatásra az egyre bővülő földi infrastruktúra – beleértve a külföldi támaszpontok hálózatát is – illetve a tudományos háttér. Ezt követően az előadó röviden ismertette az eddigi eredményeket, és az alkalmazott eszközöket. A rakétatípusok, űrjárművek és űrállomások típusai, főbb paraméterei, használata mellett, megvilágította miként segítik elő kínai globális törekvéseit. Végezetül Kína jövőbeli terveiről és úttörőnek számító tudományos kutatásairól értesülhetett a hallgatóság.

Képek: Szarka Luca