Az iszlám Európában – Európa az iszlámban?

Az iszlám Európában – Európa az iszlámban?

628
0
Megosztás

A migrációs válság miatt kifejezetten fontos témává váltak Európában az iszlámmal kapcsolatos kérdések, hiszen az öreg kontinensnek már több évtizede nem tapasztalt biztonsági kihívással kell szembenéznie. Az iszlám jobb megértésének érdekében 2016. november 28-án a Biztonságpolitikai Szakkollégium az ELTE ÁJK Politológia TDK-val közös szervezésben tartotta “Az iszlám Európában – Európa az iszlámban?” című konferenciáját. Négy előadónk – N. Rózsa Erzsébet, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense; Omar Sayfo újságíró és az Utrechti Egyetem kutatója; Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke; Speidl Bianka, a Századvég Alapítvány Migrációkutató Intézetének vezető kutatója – előadását, illetve kerekasztal-beszélgetését Dudlák Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza moderálta.

A konferencia első előadója N. Rózsa Erzsébet volt, akinek előadása a kereszténység és az iszlám kapcsolatának általános bemutatásáról szólt, melyben a két világvallással kapcsolatos fő kérdéseket járta körül. Azonban előadása elején leszögezte, hogy a bevándorlás kérdése csak a mi térségünkben új – tőlünk nyugatra már több évtizede napirenden van.

Elsősorban azt a kérdést jártuk körül az előadóval, hogy az iszlám és a kereszténység inkább vallás vagy civilizáció-e, majd azt, hogy a két vallás milyen módon gyakorol hatást a mindennapi életre, politikára. A bevezető után az iszlám és Európa történelmi kapcsolatait ismertetése következett, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy az arabok 8. századi hispániai hódítása óta a muszlimok végig jelen voltak kontinensünkön, de csak a globalizáció hatására jelentek meg nagyobb számban mindenhol. Végezetül szó esett „Eurábia” koncepciójáról, melyről az előadó megállapította, hogy – a kis populáció és a muszlimok szaporodási trendjeinek az európaiakéhoz való idomulásának okán – a közeljövőben nem fog létrejönni.

Második vendégünk, Omar Sayfo az európai muszlim közösségekről tartott előadást, ám már a bevezetőjében leszögezte, hogy egységes iszlám populációról beszélni nem célszerű, hiszen a muszlimok más közösségekből, más módon érkeznek, majd a befogadó ország kultúrája is máshogy hat(ott) rájuk, így nagyon eltérő lehet az identitásuk és a társadalmi szerepük. Természetesen, ha markánsan eltér a muszlimok és a körülöttük élők világszemlélete és életmódja, akkor a muszlim embereket az iszlám mint legkisebb közös többszörös összetartja. Így merült fel az előadás során az a fontos kérdés, hogy az iszlám európai integrációja megbukott-e. A válasz az előadó szerint attól függ, hogy mely közösségeket nézzük meg, mert kollektíve ez nem kijelenthető.

Szó esett a muszlimok identitásáról is. Mint az átlag európaiak, az iszlámot követők is több identitással rendelkeznek, és a Korán se egy kötelező program – állította Omar Sayfo. Azonban azt is megjegyezte, hogy ha az iszlám – legfőképpen a szalafita ága – válik az elsődleges identitássá, az már valóban problémát jelent.

Befejezésképpen Európa sötét jövőjéről hallhatott a közönség – vagy éppen a sötét jövő hiányáról, mivel a muszlimok közül nem mindenki szélsőséges, sőt a szélsőségeseket egyenesen kivetik magukból az iszlám közösségek, amelyek nem egységesek, hanem gyakran egymással riválisok, ami az együttes mobilizációt ellehetetleníti.

Harmadik előadónk, Sulok Zoltán Szabolcs a magyarországi iszlám közösségről tartotta előadását. Kezdetként ismertette, hogy a magyaroknak a muszlimokkal már évezredes kapcsolatuk van, ám a Magyarországon élő közösségek folyton eltűntek, majd ismét megjelentek. Ezért lehetetlen a török kor előttről iszlám tárgyi emléket fellelni az országban.

Sulok úr előadásának számottevő része szólt arról, hogy milyen az iszlám közösség az országban. Ehhez lényeges tudni a muszlimok számát, ami a Magyarországi Muszlimok Egyházának 2010-es becslése alapján nagyjából 32.000 fő, míg a 2011-es népszámlálás szerint csak 5000 muszlim él az országban. Előadónk szerint ennek a nagy különbségnek az az oka, hogy az emberek nem merték magukat muszlimnak vallani. Szociális és társadalmi helyzetüket nézve a magyarországi muszlimok fiatalabbak a magyar átlaghoz képest, férfitöbbséggel rendelkeznek a bevándorlás miatt, ám a vallást több nő veszi fel. A nagy népszaporulat miatt életszínvonaluk alacsony, ám nem gettókban élnek és a társadalomnak is teljes értékű tagjai.

Az előadás vége a muszlimok kihívásainak ismertetésével történt. Eszerint a diszkrimináció és provokáció – főleg a migránsválság óta – komoly problémát jelent, de a szegénységről, a közöségszervezés nehézségeiről, a vallásgyakorlás és vallásos oktatás infrastruktúrájának hiányáról sem szabad megfeledkeznünk.

Utolsó előadónk, Speidl Bianka a muszlim társadalmakban élő nők helyzetéről tartott előadást. A témához nemcsak tanulmányok útján szerzett tudást, hanem többéves muszlimok közt élésével is. Nyugati nőként úgy tapasztalta, hogy egy átlagos muszlim asszony státusza a családjában egyrészt korlátozott, másrészt védett. Ez szerinte azért van így, mert a muszlim társadalmak amellett, hogy erősen paternalisták, különös nőképpel rendelkeznek: az ideális nő szerény és engedelmes, feladata a gyermekszülés. Amennyiben a korlátokat áttöri egy nő, akkor a családja elhidegülése mellett bántalmazhatják, akár meg is ölhetik becsületgyilkosság címén, ugyanis ezt az iszlám jog nem szankcionálja. Előadónk erősen sérelmezte, hogy a becsületgyilkosság mellet a gyermekházasság és a nők diszkriminációja is gyakori a muszlim társadalmakban, amikkel szemben a vallási vezetők  nem szólalnak fel.

Speidl Bianka hangot adott annak is, hogy amíg ő a nyugati nőképpel nem ért egyet, addig az iszlám egyenesen tiltakozik ellene. Sok nő éppen azért tér be az iszlámba, mert elege van a nyugati életstílusból, így az se véletlen, hogy a nők Európában általában jobban ragaszkodnak a testeltakaráshoz, mint a férfiak.

Az prezentációk után megkezdődött a kerekasztal-beszélgetés, amelynek a nyitánya Speidl Bianka előadására való reakciók voltak. Első három előadónk szerint sokkal tarkább a kép annál, amit Speidl asszony lefestett, már-már sztereotipnak jellemezték az elhangzottakat. Ám ezekkel szemben fontos érv volt az, hogy valóban vannak ellenpéldák, de az arányok számítanak.

Ezután Dudlák Tamás moderátor úr kérdezett az előadóktól arról, hogy hogyan reagáltak a már Európában élő muszlim közösségek az újonnan érkező migránsokra; hogy a Magyarországi Muszlimok Egyházának milyen az etnika összetétele, és milyen mértékben van jelen a pártpolitika a szervezetben. Majd a közönség kérdései következtek arról, hogy az iszlám manapság mennyire erőszakos és mennyire nevezhető toleráns, terjeszkedő vallásnak.