Főoldal Általános Balkán 01 – Balkán Hírfigyelő, 2020. szeptember

Balkán 01 – Balkán Hírfigyelő, 2020. szeptember

Írta
129
0
Megosztás
Az ellenzék támogatói ünneplik a választási győzelmüket Podgoricában 2020. augusztus 31-én, egy nappal a parlamenti választások után. Az ellenzék győzelme azt jelenti, hogy az országban eddigi fennállása alatt kizárólagos vezető szerepet vivő Milo Dukanovic elveszítette parlamenti többségét. A választási részvétel az országban eddig soha nem látott nagyságú, 77%-os volt. (Forrás: MTI/EPA/Boris Pejovic)

Kedves Olvasó!

A Nyugat-Balkán stabilitása nem csak hazánk számára prioritás, de az Európai Unió bővítéspolitikájának legmarkánsabb kihívása is. A régió magán viseli a közelmúlt véres eseményeinek lenyomatát, ami kiegészülve a jogállamiság helyzetével, a törékeny koalíciós kormányzással, a különböző államok érdekeinek összeütközésével, illetve a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos problémakörrel, átfogó megoldási mechanizmusok kialakítását követeli meg. Hírfigyelőnk elindításával azt a célt tűztük ki, hogy keretbe helyezzük a nyugat-balkáni országokban végbemenő különböző folyamatokat, egyúttal segítséget nyújtsunk a bonyolult, de annál érdekesebb történések átlátásához.

Asztalos Máté

(a Balkán Műhely vezetője)

Albánia

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sajtónak eljutatott nyilatkozata szerint az albán gazdaság 7,5%-os csökkenése várható 2020 végéig. Az IMF jelentése megállapította, hogy a gazdasági problémák kialakulásához a 2019. novemberi földrengés, illetve a jelenlegi koronavírus-járvány nagyban hozzájárult. Ugyanakkor az IMF szakértői szerint az ország stabilitását sikerült fenntartani, valamint Albánia képes a megítélt kölcsön visszafizetésére. A prognosztizált 7,5%-os csökkenés a turisztikai szektortól és a külföldről hazautalt bérektől való túlzott függőségnek köszönhető. A gazdasági mutatók romlása mellett, az államháztartási hiány várhatóan 7%-ra emelkedik, az államadósság pedig meghaladja a GDP 80%-át.

Edi Rama, albán miniszterelnök bejelentette, hogy engedélyezésre kerül a beltéri kiszolgálás a bárokban és az éttermekben, mivel az időjárás a továbbiakban nem teszi lehetővé a kültéri kiszolgálást. A kormányfő közlése szerint az albán egészségügyi minisztérium illetékesei további pontosításokat fognak közölni a vendéglátóegységekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban. Az Olaszországhoz való közelsége miatt, Albániában a koronavírus megjelenését követően kijárási tilalmat és további szigorú intézkedéseket vezetettek be.

2020. október 2-án közös ülést tartott a koszovói és az albán kormány Shkodrában, amin a felek megvitatták a korábban megkötött egyezmények addigi hatásait, valamint közös célként jelöltek meg 15 új tárgyalási témát. A találkozó legfontosabb pontjai között szerepelt egy közös 5G hálózat kiépítésére vonatkozó memorandum aláírása, továbbá a koronavírus és különböző katasztrófák következménye elleni közös védekezés erősítésének szükségessége. Továbbá a találkozó napirendjében szerepelt a két ország közötti határátkelés egyszerűsítése, illetve az oktatás, kultúra és sport területén történő kooperáció javítása.

Az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésének tagjai egy online megbeszélés keretében vitatták meg a jelenlegi albán helyzetet, mivel a helyi politikai pártok képtelenek megegyezni a választójogi reformokkal kapcsolatban. Az EPP által kiadott közlemény felszólítja a pártokat a június 5-ei egyezmény betartására, hiszen a tisztességesés szabad választások az európai integráció sarokkövei.

Írta: Párducz Árpád

Edi Rama albán kormányfő (jobbra) Avdullah Hoti új koszovói miniszterelnököt fogadja Tiranában 2020. július 3-án.
(Forrás: MTI/EPA/Malton Dibra)

Bosznia-Hercegovina

Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina szerb többségű entitásának, a Republika Srpskának a vezetője és a hármas államelnökség szerb tagja, 2020. Szeptember 16-án látogatást tett Zágrábban, ahol találkozott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel és Zoran Milanovic államfővel. A hivatalos közlemények szerint Dodik nem az államelnökséget, hanem a bosznia-hercegovinai szerbeket képviselte a látogatáson. Az államelnökség bosnyák elnöke (Sefik Dzaferovic) és horvát tagja (Zeljko Komsic) nehezményezte az egyoldalú lépését, többek között azért, mert Dodik rendszerint az ország létét fenyegető szeparatista politikai álláspontot hangoztat. A legerősebb bosnyák politikai párt, az SDA közleménye szerint, az államelnökség és a boszniai intézmények megkerülése a találkozó szervezésekor hozzájárulnak az ország további destabilizációjához. Plenkovic horvát miniszterelnök elmondása alapján azonban a találkozón főleg infrastrukturális projektekről volt szó.

Elemzők szerint dodik horvátországi látogatása a szerbia és koszovó által korábban aláírt washingtoni egyezmény következménye. Dodik tehát, Aleksandar Vucic szerb elnök az egyesült államokhoz való közeledése miatt próbál más szövetségest keresni, mégpedig a bosnyákellenes politikájának a fenntartásához. Boszniai szerb források szerint a találkozó megszervezésében szerepet vállalt Dragan Covic is, a Boszniai Horvát Demokratikus Unió elnöke, aki Andrej Plenkoviccsal szoros kapcsolatot ápol. Dodik és Covic együttműködése azon a közös érdeken alapulhat, hogy a szerb és horvát politikai erők közösen ellensúlyozzák a bosnyák centralizáló törekvéseket, illetve hogy fenntartsák az ország széttagoltságát, vagy akár elősegítsék Bosznia-Hercegovina felbomlását.

Írta: Kőbányai Dénes

Sefik Dzaferovic, a háromtagú boszniai kollektív államelnökség bosnyák tagja (balra), Zeljko Komsic, az államelnökség horvát tagja (balról a második), valamint Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja (jobbra) és Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (jobbról a második) tárgyalásuk előtt az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2020. szeptember 30-án.
(Forrás: MTI/EPA/Pool/Olivier Hoslet)

Észak-Macedónia

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök szeptember 22-én levelet továbbított I. Bertalan konstantinápolyi pátriárkához, hogy ismerje el a macedón ortodox egyház autokefáliáját, azaz egyházi independenciáját a szerb ortodox egyháztól. A macedón ortodox egyház ohridi érseksége még 1967-ben kinyilvánította függetlenségét a szerbektől, azonban ezt sem a konstantinápolyi patriarchátus, sem a többi ortodox egyház nem ismerte el, így az hivatalosan nem lépett érvénybe. Bár a szerbektől széleskörű autonómiát kaptak 2002-ben, a Nišben aláírt egyezség keretében, a macedónok ragaszkodnak a teljes egyházi függetlenséghez és egyenrangúsághoz. 2018-ban Zaev hasonló kéréssel fordult I. Bertalanhoz, így a mostani lépés is egy hosszadalmas folyamat újabb állomásának tekinthető.

Október elsején megkezdődött a tanév az észak-macedón iskolákban, miután szeptemberben a hatóságok egy hónappal elhalasztották azt a koronavírus-járvány miatt. A távoktatás rendszerének egységes bevezetése és tesztelése egyelőre folyamatban van, ezért a tervek szerint az általános iskolák első három osztályának személyes jelenléti formában lesznek megtartva a tanórák. Mind az oktatók, mind a diákok részéről kritikák érték az online oktatásra való átállást. A tanárok szerint ugyanis nem volt elég idő a távoktatáshoz szükséges készségek elsajátítására, egy középiskola diákjai pedig bojkottal való fenyegetéssel próbálják felhívni a figyelmet az ilyen módú oktatás elégtelen színvonalára. Az országban jelenleg nagyjából 2300 aktív fertőzöttet vettek nyilvántartásban, a járvány kitörése óta pedig több mint 700 ember hunyt el a vírus okozta szövődményekben.

Írta: Kocsis Máté

Védőmaszkos járókelők Szkopjéban 2020. június 4-én.
(Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki)

Montenegró

Története legrosszabb eredményét érte el a montenegrói Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS), ami elvesztette a 2020-as parlamenti választásokat. Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy szűk többséggel az ellenzék alkothat koalíciós kormányt, aminek vezető ereje a főként szerb származású és szerb ortodox vallású embereket megszólító, Montenegró Jövőjéért politikai tömörülés lett. A DPS 1991 óta kormányzott, élén az önálló ország atyjával, Milo Djukanoviccsal, aki volt már miniszterelnök is, jelenleg pedig az elnöki tisztséget tölti be. Irányítása alatt vált Montenegró független nemzetté 2006-ban, majd NATO-taggá 2017-ben.

Egyes szakértők a januárban életbelépett vallásügyi törvénynek tulajdonítják az elvesztett választást. A törvény értelmében több olyan, jelenleg a szerb ortodox egyház kezében lévő montenegrói ingatlan került Podgorica tulajdonába, amely 1918 előtt (vagyis az első független Montenegró önállósodását megelőzően) az államé volt. Mindennek ellenére szeptember 6-án tömegtüntetések kezdődtek a fővárosban a tradicionálisan nyugatbarát Djukanovics mellett, attól tartva, hogy az ország irányítását szerb- és oroszbarát erők veszik át. Elemzők szerint elképzelhető, hogy az új vezetéssel a radikális irányváltás következik be Montenegróban. Zdravko Krivokapics, a győztes ellenzéki tömb vezetője és a miniszterelnöki poszt várományosa ugyanakkor nem ért egyet az elemzők állításával, ugyanis kijelentette: „nem igaz, hogy szerb- vagy oroszbarátok lennénk, és az sem, hogy NATO-ellenesek. Nyugatbarát elkötelezettségünk megkérdőjelezhetetlen”.

Krivokapics a Montenegró Jövőjéért elnevezésű koalícióval 27, a parlament új elnöke, Aleksa Becics által vezetett Béke a mi nemzetünk párt 10, míg a Dritan Abazovics fémjelezte Fekete-fehéren lista 4 helyet szerzett a 81 fős törvényhozásban. Szakértők egyetértenek abban, hogy a kormánykoalíció megalakítása jelentősen elhúzódhat, ugyanis Djukanovics elnöknek három hónapja van, hogy elfogadja azt, és várhatóan nem fog az ellenzék segítségére sietni. Krivokapics saját állítása szerint professzori munkájából a „diszkriminatív egyháztörvényt” követően lépett át a politikába.

Írta: Gönczi Róbert

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő képviselők állnak a padok között az új montenegrói parlament alakuló ülésén Podgoricában 2020. szeptember 23-án.
(Forrás: MTI/EPA/Boris Pejovic)

Szerbia

2020. szeptember 4-én Aleksandar Vučić szerb államfő és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök – egy hetes washingtoni egyeztetést követően – a két ország közötti gazdasági kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodást írt alá. A több évtizede húzódó szerb-koszovói szembenállás enyhítésére tett kísérletet az egyezmény, azonban az esemény több szempontból is felkeltette és megosztotta a nemzetközi közvélemény figyelmét, véleményét.

A dokumentum elkészítése után Vučić kiemelte: Donald Trump amerikai elnökkel írták alá a megállapodást, Koszovó pedig nem szerepel a szerződő felek között a szerb kéziratban. Később kiderült, hogy az elnök kijelentésének valódi oka mögött az a jogi kötelezettség húzódott, hogy megfeleljen az országa alkotmányának, mely szerint Koszovó még mindig Szerbia részét képezi.

Amennyiben a megállapodás gazdasági oldalát tekintjük át, annak megvalósulása valóban kölcsönösen előnyös lenne: új vasút- és úthálózat épülne – így Szerbia új vasútvonalra és Durres-ig terjedő tengeri kijáratra tenne szert – és az országok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a legkorszerűbb eszközöket alkalmazzák a határátkelőhelyeiken a biztonsági kockázatok kiszűrésére.

A megállapodás értékeléséhez továbbá fontos megjegyezni, hogy Ana Brnabić szerb kormányfő hazájából követte az események alakulását és kihangsúlyozta: Szerbia továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Kínával és Oroszországgal, amit azzal támasztott alá, hogy sikerült elkerülniük energiaellátásuk diverzifikálását és így továbbra is csak orosz cseppfolyósított gázt fognak importálni.

Írta: Haiszky Edina Julianna

Aleksandar Vucic szerb államfő (balra) Donald Trump amerikai elnökkel beszél, miután gazdasági kapcsolatokról szóló megállapodásokat írt alá Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel a szerb-koszovói csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Házban 2020. szeptember 4-én.
(Forrás: MTI/AP/Evan Vucci)