A Magyar Hadtudományi Társaság Biztonságpolitikai Szakosztálya, a Nemzetbiztonsági Szakosztály, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében 2015. április 29-én Törökország biztonságpolitikája címmel dr. Fenyves Péter nyugállományú ezredes, egykori ankarai véderő-, katonai és légügyi attasé tartott előadást az Egyetem Tudós Kávézójában.

Az előadás során átfogó képet kaphattunk a Törökország biztonságát érintő tényezőkről. Az előadó egy általános ismertetéssel kezdte, amelynek során beszélt a jelenlegi török bel- illetve külpolitikai, valamint gazdasági helyzetről. Kiemelte többek között a június 7-én esedékes törökországi országgyűlési választások kimenetelének jelentőségét. A kurd Demokrata Néppártnak (HDP) ugyanis a közvélemény-kutatások szerint először lehet esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges 10%-os küszöböt. Ez azonban fenyegetné a jelenlegi kormánypárt, az AKP abszolút többségét a törvényhozásban, amely így koalíciós kormányzásra kényszerülhet.

A biztonságpolitika témakörére áttérve az előadó megemlítette, hogy Törökország saját meghatározása szerint egy meglehetősen nagy kiterjedésű területen, az afro-eurázsiai térségben helyezkedik el, ahol egyfajta ?multiregionális? hatalomnak tekinti magát, és hivatalosan deklaráltan is vezető szerepre törekszik. A biztonságot leginkább fenyegető tényezők közé a törökök elsősorban a terrorizmust, a tömegpusztító fegyvereket, valamint a nemzetközi szervezett bűnözést sorolják; prioritásként pedig többek között a NATO- és EU-tagságot, vagy az ENSZ BT nem állandó tagságának elnyerését emelhetjük ki. Ezt követően szó esett a török hadsereget az elmúlt években ért változásokról (például a létszám csökkentése hatszázezer főre; Ergenekon-ügy) és tervekről (például a Göktürk 3 megfigyelő műhold projekt folytatása; nemzeti lövészfegyver kifejlesztése).

A nemzetközi környezetet elemezve az előadó kitért a legfontosabb államokkal, így Görögországgal, Oroszországgal, Egyiptommal, Szíriával, Iránnal, Izraellel, Kínával, Pakisztánnal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokra. Végezetül a hallgatóság kérdéseire válaszolva röviden beszélt Törökországnak az Iszlám Állammal szembeni ambivalens viszonyáról is.

Előző cikkA Kelet-Ukrajnában kiújuló harcok és a vonatkozó berlini egyeztetések 2015. április 13-án
Következő cikkKelet-Közép-Európa szerepe a NATO kollektív védelmi rendszerében