2026 októberében a globális erőviszonyok szétfeszülésének és a szövetségi kohézió éles próbatételeinek hónapja volt az Atlanti-óceán mindkét partján. Az alábbiakban a BSZK Euramerika Műhely havi összefoglalója olvasható.

Összeállították: Faragó Bulcsú, Fodor Balázs és Rohoska Réka (Euramerika Műhely)

ÉSZAK-AMERIKA

Iráni eszkaláció, kereskedelmi ellentétek, az albertai szeparatizmus veresége, EU-Kanada partnerség

Október elején az Egyesült Államok vezetése döntött az iráni térségben tartózkodó két repülőgép-hordozó harccsoport mellé egy újabb átcsoportosításáról. A USS Theodore Roosevelt kísérőhajóival és egy partraszálló hajórajjal együtt érkezett a Közel-Keletre, sajtóhírek szerint a USS George Washington leváltására. A két hajó szolgálatának átfedésével azonban a jelenlegi amerikai katonai jelenlét a térségben az áprilisi szintet is elérte, amely 2003 óta a legnagyobb ott állomásozó erőt jelenti. Az átcsoportosítással F-35C és F/A-18 Super Hornet típusú vadászgépekkel, és mintegy 9000 fővel növelik erőiket.

A félidős választások előtt Donald Trump és adminisztrációja egy kereskedelmi megállapodásra törekszik Kanadával, azonban egyre kétségesebb, hogy sikerülhet-e november 3-a előtt elérni a kívánt célt. Mark Carney álláspontja szerint nyitottak a megállapodásokra, abban az esetben, ha azok mindkét állam érdekeit képviselik, azonban kihangsúlyozta, hogy jelenleg nem megfelelőek a feltételek Kanada számára. Az amerikai adminisztráció egyre kétségbeesettebb, jól mutatja Donald Trump egy michigan-i gyűlésen elhangzott szavai: „[…] bármit hajlandóak megadni nekünk ezen a ponton.”.

Október 19-én tartották Kanada Alberta tartományában a függetlenségi népszavazást. Az albertai szeparatista mozgalom jelentős történelmi gyökerekkel rendelkezik, elsősorban gazdasági és politikai érveket sorakoztat fel maga mellett. (Megj.: a québeci szeparatizmus ezzel szemben nyelvi és etnikai alapokon nyugszik.) Már az 1905-ös szövetséghez való csatlakozásuknál kezdődtek a súrlódásuk a kormánnyal, azonban a mozgalom jelentős felerősödéséhez az 1980-as évek eseményei járultak hozzá. Az ekkor elfogadott NEP (National Energy Program) jelentős kulturális ellentétet is generált, a nyugati, fejlett Alberta és a keleti tartományok között. A 2022 óta kormányon lévő szuverenista, azonban nem szeparatista, Danielle Smith kormánya 2026 februárjában jelentette be a népszavazás időpontját, amelynek eredménye kérdés nélkül elutasította a külön utat. A szavazók 76%-a választotta a bennmaradást, míg a fennmaradó 24% az elválást. Mark Carney, aki nagyrészt Albertában nőtt fel, és ismeri az Ottawa által okozott sérelmeket, pozitívan értékelte az eseményt, és kihangsúlyozta az egység megőrzésének fontosságát a növekvő amerikai nyomás tekintetében.

Október 29-30-án Kanada egy kétnapos csúcson fogadja az Európai Unió vezetőit. A csúcson gazdasági-kereskedelmi kérdéseken kívül igyekeznek elmélyíteni a korábban megkezdett partnerséget, amely során egymás erősségeire építkezne a két fél.

Szerző: Faragó Bulcsú

EURÓPA

Nyugat-balkáni bővítés, hibrid támadás, védelmi kiadások

Az Európai Tanács október 9-én megjelent sajtóközleménye szerint az Európai Unió Tanácsa elfogadta az úgynevezett „ötödik omnibusz” jogalkotási csomagot, amelynek célja az európai védelmi ipar fellendítése és a biztonsági beszerzések egyszerűsítése. A három új jogszabályból álló keretrendszer felgyorsítja a védelmi projektek engedélyezését, csökkenti az adminisztratív terheket és megkönnyíti a védelmi termékek EU-n belüli transzferét. A bürokratikus akadályok lebontása jelentősen hozzájárul Európa biztonságához, valamint védelmi felkészültségéhez, hiszen gyorsabb és hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé a tagállamok és az ipari szereplők között.

Az Európai Unió egyre több országa készül egy esetleges nagyszabású hibrid támadásra a közeljövőben. 2026 októberében egyre többen foglalkoznak a témával, hiszen az elmúlt hónapok szabotázsakciói és dróntámadásai miatt egyre nagyobb az aggodalom Brüsszelben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új vészhelyzeti biztonsági protokollt és Európai Biztonsági Tanácsot szorgalmaz, amelyek a november elejére tervezett európai biztonsági stratégiában is megjelenhetnek. Több ország a már működő uniós válságkezelési mechanizmusok fejlesztését és használatát szorgalmazza, mint például az IPCR (Integrated Political Crisis Response) alkalmazását. Viszont ez egy kérdést és megoldandó feladatot is állít az EU és a NATO számára, hiszen Oana Lungescu (a NATO korábbi szóvivője) szerint világos munkamegosztásra lenne szükség: a katonai elrettentés és a hírszerzési együttműködés maradjon a NATO feladata, míg az EU a polgári válságkezelésre összpontosítson a jövőben is.

Az Európai Tanács októberi ülésén a miniszterek az Unió bővítésének jövőbeli biztonsági hatásairól egyeztettek. A bővítés egyszerre jár számtalan lehetőséggel, de több kihívást is magával hordoz. Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke szerint a bővítés az Unió egyik legsikeresebb külpolitikai eszköze, hiszen számos tagjelölt ország (mint például Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni partnerek) már most is jelentősen hozzájárul biztonságunkhoz. A cél egyértelmű: a bővítési folyamatok mellett a biztonsági és védelmi együttműködéseket is mélyíteni kell.

Az Európai Tanács október 23-i bejelentése szerint november 25-én kerül sor egy találkozóra az uniós és a nyugat-balkáni vezetők között Brüsszelben. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, szerint „a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. A nyugat-balkáni partnerek csatlakozása prioritást, közös törekvést és kulcsfontosságú geopolitikai befektetést jelent számunkra ezekben a viharos időkben. Az EU a régió legmegbízhatóbb partnere, és ez a jövőben is így marad.” A csúcstalálkozó kiváló lehetőség a partnerek számára, hogy felgyorsítsák és könnyebben együttműködve teljesítsék az uniós csatlakozáshoz szükséges kötelezettségvállalásokat a jövőben.

A nyugat-balkáni térséghez szorosan kapcsolódik az a történelmi fordulat, amely Szerbiában a vasárnapi, október 26-i előrehozott parlamenti választásokon történt. Az újvidéki tragédia utáni diáktüntetésekből kinőtt Egyetemista Lista megszerezte a parlamenti többséget, míg Aleksandar Vučić elnök pártja több mint egy évtized után elvesztette a hatalmat. Az eredmény alapjaiban rajzolhatja át Szerbia EU-hoz és Oroszországhoz fűződő stratégiai viszonyát.

Szerző: Fodor Balázs

LATIN-AMERIKA

Választási polarizáció Brazíliában, műveleti fázisban a Shield of the Americas, tartós válság Haitin

A hónap legjelentősebb politikai eseménye a Brazíliában lezajlott általános választás volt.  A szoros második forduló során a hivatalban lévő, baloldali Luiz Inácio Lula da Silva aratott győzelmet a szavazatok 51.8%-ával, ezzel történelmi módon negyedik elnöki mandátumát szerezte meg. Ellenfele, a szélsőjobboldali Flavio Bolsonaro – a korábbi államfő fia – az első fordulós előnye után alulmaradt, ám az eredményeket vitatva nem ismerte el vereségét, és politikai szövetségeseihez az Egyesült Államokba távozott. A feszült légkörben lezajlott választást követően a szövetségi hatóságok fokozott készültséget rendeltek el az intézményi stabilitás védelmére, miközben a Legfelsőbb Bíróság határozatai mentén indultak vizsgálatok a szavazást követő destabilizációs kísérletek feltárására.

Párhuzamosan folytatódott a Shield of the Americas biztonsági koalíció gyakorlati intézményesítése. Az Egyesült Államok folytatta a „narkoterroristáknak” minősített hajók elleni csapásait. Október 5-én a Karib-tengeren négy, október 27-én a kelet-csendes-óceáni térségben öt halálos áldozatról számolt be a SOUTHCOM, és az utóbbi csapással a halálos áldozatok száma elérte a legalább 240 főt több mint 70 bevetés után. Az USA kartelek elleni kampányának súlya a tengeri interdikcióból a szárazföldi felkészülésre tolódott: Washington több száz katonát küldött Panamába képzésre, majd Hondurasban és Kolumbiában tervezte a közös gyakorlatokat. A 10. hegyivadász hadosztály közel 600 katonája vett részt a panamai telepítésben. Emellett MQ-9 Reaper drónokat helyeztek át Kolumbiába és Ecuadorba. Santo Domingóban október 27-én 19 ország védelmi és belbiztonsági vezetője ülésezett az Americas Counter Cartel Coalition (röviden A3C) keretében. A találkozó célja a közös hírszerzés, az interoperábilis kommunikáció és a határokon átnyúló műveletek koordinálása volt.

Haitin október 18-án fegyveresek robbantottak fel egy ENSZ által támogatott Gang Suppression Force (GSF) páncélozott járművet Port-au-Prince mellett, mely során négy salvadori repülőműszaki tűnt el. Nayib Bukele elnök válaszul először mintegy 100 különleges erőt, majd október 29-re több mint 2000 salvadori katonát telepített Haitire a túszok felkutatására és a bandák elleni műveletek támogatására. A bevetés jelentősége túlmutat a mentőakción: a salvadori erők a GSF jelenlegi nemzetközi kontingensének közel megfelelő méretűek, és Bukele szerint a költségek mintegy 90 százalékát El Salvador viseli. Ez a haiti misszió eddigi legnagyobb egyoldalú katonai megerősítése, ugyanakkor parancsnoki integrációs és mandátum-jogi kérdéseket is felvet. A helyzetet súlyosbította, hogy a GSF továbbra is messze elmaradt a tervezett létszámtól, miközben az orvosi segélyszervezetek az urbanizált területeken újra fokozódó lövöldözésről, útzárakról és drónhasználatról számoltak be.

Szerző: Rohoska Réka