Jama’at Nusrat al‑Islam wal‑Muslimin (JNIM), az al-Kaida-hoz kötődő csoport, bejelentette első nigériai támadását – egy katona életét vesztette
Egy al-Kaida-hoz kötődő fegyveres csoport, amely a Száhel-övezetben aktív, bejelentette, hogy Nigériában hajtott végre támadást, amelyben egy katona életét vesztette – ez a csoport első ismert akciója az országban.
A csoport egy videóüzenetben tette közzé, hogy a támadást a nigériai Kwara State államban hajtották végre szerdán hajnalban: egy katonai járőröket érintő támadás során egy katona meghalt, illetve fegyvereket és készpénzt zsákmányoltak.
Egy katonai forrás megerősítette a Reuters hírügynökségnek, hogy a JNIM katonaságot ért támadásában valóban életét vesztette legalább egy katona. Ugyanakkor a nigériai hadsereg nem válaszolt a további kommentárra.
A JNIM eredetileg 2017-ben alakult, főként Maliban tevékenykedik, és tevékenysége Burkina Faso, Niger és más Száhel-övezeti államok felé is terjedt. Az országba való belépése komoly biztonsági kihívást jelent Nigéria számára, ahol már korábban is felléptek fegyveres csoportok – például a Boko Haram és az Islamic State West Africa Province (ISWAP) –, és amelyek több tízezer emberéletet követeltek, valamint több millió embert kényszerítettek otthona elhagyására.
Az újonnan végrehajtott támadás időzítése aggasztó: Nigéria központi-észak-közép régióiban korábban kevésbé volt jellemző ilyen típusú támadás, és ez a fejlemény jelzi, hogy a JNIM megkísérelheti terjeszkedését az országban.
Szerző: Németh Merse
Kenya és Nepál után Madagaszkár: fiatal tüntetők buktatták meg az elnököt
Megfosztották állampolgárságától az egykori madagaszkári elnököt, Andry Rajoelina-t. A rendeletet az új miniszterelnök írta alá, aki hivatkozott a helyi törvényekre, melyek kimondják, hogy aki rendelkezik külföldi állampolgársággal, az elveszítheti a madagaszkárit. Az előző elnök immár 10 éve francia állampolgár is, emiatt felmerült a követelés, hogy zárják ki a 2023-as választásokból. Ő azonban mégis indult és meg is nyerte.
Madagaszkárban szeptember vége óta zajlottak fiatalok által vezetett tüntetések, akik kezdetben a gyakran több, mint 12 órás áram- és vízkimaradások és az ország mintegy 75%-át érintő szegénység ellen tiltakoztak. A demonstrációkat egy magukat ’’Gen Z Madagascar-nak” nevező csoport vezette, akik a nepáli és a srí lankai fiatalok által vezetett felkelésekből inspirálódtak. A tüntetések ezreket vonzottak az utcákra; Rajoelina lemondását és a teljes politikai rendszer átalakítását követelték. A rendőrség a megmozdulásokra keményen reagált, gumilövedéket és könnygázt is bevetettek, aminek következtében több, mint százan megsérültek és 22-en meghaltak (azonban nem minden haláleset köthető a biztonsági erőkhöz). Az október 11-i kormányellenes tüntetés során a CAPSAT elit katonai egység a tüntetők pártjára állt, másnap pedig Rajoelina elmenekült az országból.
Az új elnökre nem kellett sokat várni; október 17-én a CAPSAT parancsnoka, Michael Randrianirina ezredes tett esküt átmeneti államfőként (amely tisztséget elmondása szerint 18-24 hónapig fog betölteni) és bejelentette, hogy a CAPSAT átveszi a hatalmat. A fiataloknak pedig külön kifejezte köszönetét. Három nappal később Randrianirina ki is nevezte az üzletember Herintsalama Rajaonarivelo-t kormányfőnek. A ’’Gen Z Madagascar” örömmel fogadta Rajoelina bukását, viszont az új miniszterelnök kinevezése ellentmondást váltott ki. Szerintük a kinevezés „konzultáció nélkül és átláthatalan módon történt” – írták egy Facebook posztban. A választásokat legfeljebb két év múlva megrendezik, addig is az új elnök biztosította a fiatalokat arról, hogy azonnal nekilátnak a Z generáció tiltakozását kiváltó okok kezeléséhez.
Szerző: Bánfi Zita
Elefántcsontpart: folytatódik a vita az elnökválasztás körül – hivatalos adatok szerint az elnök negyedik mandátumot nyert
Abidjan – Az Elefántcsontpartban lezajlott 2025. október 25-i elnökválasztáson az előzetes eredmények alapján Alassane Ouattara 83 éves államfő negyedik mandátumát szerezte meg, miután a szavazatok közel 89,7%-át kapta.
A részvételi arány körülbelül 50% volt az összes regisztrált választó közül.
Főbb részletek
A két legerősebb ellenzéki kihívó, Laurent Gbagbo és Tidjane Thiam, nem vehetett részt a választáson – az ellenzék szerint ez a választás tisztaságát vetette alá, támogatóik szerint pedig a rendszer demokratikus deficitjét jelzi.
- Az elnök több korábbi kampányban is gazdasági növekedést és stabilitást hangsúlyozott – rendszerkritikusok azonban azt vetik fel, hogy a politikai verseny korlátozott és a választási szabályok átláthatósága kérdéses.
- Az eredmények jogerőssé válása előtt még az ország alkotmánybírósága is vizsgálhatja a választást – a belső feszültségek és az ellenzéki tiltakozások miatt nem zárható ki további politikai reakció.
Mi várható?
Ouattara negyedik mandátumát arra hivatkozva nyerte el, hogy „átadja a stafétát a következő generációnak”, miközben tovább kívánja fejleszteni az infrastruktúrát és a befektetéseket.
Ugyanakkor a választás körüli feltételezett korlátozások és az ellenzék kizárása miatt az ország demokráciájának jövője témaként marad.
Szerző: Németh Merse
Szerkesztő: Németh Merse
