2024. október 17-én Svájc véglegesen is csatlakozott az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez, mely egy új, átfogó európai légvédelmi kooperáció. Vajon összeegyeztethető-e ezen katonai kezdeményezéshez való csatlakozás Svájc semlegességének történelmi hagyományával? Hogyan épül fel az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés, és milyen biztonságpolitikai szereppel bírhat Európa jövőjében? Ezen kérdésekre kíván választ adni a következő rövid elemzés.
A 2022-es ukrajnai orosz offenzíva új helyzetet teremtett az európai biztonsági percepcióban, és ezáltal a biztonságpolitikában, mely a kontinens államait fokozottabb védelmi kooperációra késztette. Ennek egyik legfontosabb projektje az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Sky Shield Initiative, ESSI), melynek koncepciója már 2022 nyarán megfogalmazásra került Olaf Scholz német kancellár részéről. Ez a Németország vezette átfogó védelmi együttműködés közös európai légvédelmi keretrendszert kíván létrehozni, mely az ukrajnai háború következtében megnövekedett orosz rakétafenyegetésre szolgál válaszul. 2022 októberében az ESSI tizenöt állam (köztünk hazánk) részvételével alakult meg, mely két év alatt további hat taggal bővült, melyet most Svájc csatlakozása követ. Jól mutatja a kezdeményezés átfogó és diverzifikált jellegét, hogy a tagállamok közül négy ország nem tagja az Európai Uniónak, két állam pedig a NATO-nak.
Az ESSI komplex védelmi rendszere az európai légtér átfogó védelmét kívánja biztosítani, ezzel kipótolva a korábbi légvédelmi rendszerek hiányosságait. Ennek megfelelően a keretrendszer többféle légvédelmi eszközt kíván alkalmazni eltérő elhárítási célokkal, több részegységre bontva fel a teljes komplexumot.
Az ESSI rövid hatótávolságú védelmi része horizontálisan 15 kilométer, vertikálisan 6 kilométeres légtéregységet kíván lefedni, míg a közepes szint 15 és 50 kilométer közötti, valamint 25 kilométeres magasságú keretek között definiálható. A közepes és rövid egység védelméhez Németország az infravörös rávezetésű IRIS-T rakéták földi indítású változatait kívánja alkalmazni, mely alapvetően légiharc-rakétaként került bevezetésre több típusnál, így a hazánkban is rendszeresítésre került JAS 39 Gripen vadászbombázó fegyverzeteként. A rövid hatótávolságú egység szorosan kiegészül a közvetlen légvédelmi, így kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni elhárítással, egészen 6 kilométeres hatótávolságig. Németország ezen közvetlen és rövid hatótávolságú légvédelmi feladatok integrálására közös rendszert kíván fejleszteni, erre a célra az ARGE NNbS védelmi konzorcium 1,2 milliárd dollárt nyert el. Ezen projekt mellett a Németország további beszerzésekkel igyekszik növelni rövid hatótávolságú (és csapatlégvédelmi) képességeit, ugyanis 2024 elején szerződést írt alá 49 darab Skyranger 30 védelmi rendszer 595 millió dollár értékben megvásárlására, mely rendszerek 30 milliméteres gépágyúval és Stinger rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákat alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló céllal a Magyar Honvédség részére már korábban, 2023-ban megrendelésre került a Skyranger 30 tornyának és a KF41 Lynx alvázának egyetlen harcjárművé való integrálása.
Ilyen módon az ESSI közvetlen, rövid és közepes hatótávolságú szintje képes lenne a pilóta nélküli repülőeszközöktől egészen a merev- és forgószárnyas repülőeszközökön át a robotrepülőgépekig tartó légi fenyegetések elhárítására.
Az ESSI nagy hatótávolságú védelmi része 50 kilométeres horizontális, és 35 kilométeres vertikális légtérrészt lenne képes lefedni, így az olyan stratégiai fenyegetések ellen lenne képes védekezni, mint a robotrepülőgépek, stratégiai bombázórepülőgépek és ballisztikus rakéták. Ez a szint alapvetően a rádiólokátoros rávezetést használó MIM-104 Patriot légvédelmi rendszert alkalmazná, mely a korábban említett IRIS-T rendszerhez hasonlóan szintén bevetésre került az orosz-ukrán háborúban.
Mindezen védelmi rétegen felül Németország részéről tervben van egy magasabb védelmi szint kiépítése, mellyel már a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása is megoldható lenne. Ennek céljára az Arrow-3 védelmi rendszer kerülne beszerzésre, mely képes 2400 kilométeres horizontális, és 100 kilométeres vertikális síkban az elfogótevékenységre.
Összességében az ESSI tervének megvalósítása képes lenne egy átfogó, többszintű és integrált európai légvédelmi rendszer megteremtésére. Párhuzamosan az Európában telepített többi légvédelmi rendszerrel (mint például a NATO IAMD és BMD) az ESSI a védelem funkciója mellett biztonságpolitikai szempontból komoly elrettentő szereppel is rendelkezhet, melynek igénye az orosz-ukrán háború fényében felerősödött az európai védelem jövőbeli perspektívájában.
Éppen ezért meglepően hathat a semlegesség történelmi hagyományával bíró Svájc csatlakozása az egyezményhez, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az ország olyan együttműködéshez csatlakozzon, mely operatív védelmi tevékenységet is magában foglalhat. Bár Svájc részese a NATO Békepartnerségnek, és szoros együttműködést folytat az Európai Védelmi Ügynökséggel, a semlegesség külpolitikájának megőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet, különösen is az orosz-ukrán háború tekintetében. Erre példa, hogy Svájc minden esetben engedélyhez köti, hogy az általa külföldre eladott hadiipari termékek további exportálásra kerülhessenek, ugyanis a semlegességi politika fontos része, hogy Svájc nem exportál (közvetve sem) háborúban részt vevő felek számára ilyen termékeket. Ilyen módon komoly konfliktus alakult ki, amikor megtiltásra került, hogy a korábban Németország számára eladott lőszerek Ukrajnába kerülhessenek. Ennek következményeként a svájci hadiipari vállalatok veszélybe kerültek, mivel a kapcsolódó korlátozások miatt az importálás helyett Németország az adott lőszer hazai termelésének újraindítását választotta.
2024 októberében azonban a semlegesség ezen kérdésével kapcsolatban is változás történt, mivel Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere olyan nyilatkozatott tett, melyben szorgalmazta a kereskedelmi exportkorlátozás ezen fajtájának felülvizsgálatát. Emellett 2024 során elutasításra került azon kezdeményezés, mely szigorúbban rögzítette volna a svájci alkotmányban a semlegesség koncepcióját. Ilyen módon az ESSI-hez csatlakozás, az exportkontroll ügye, valamint az elutasított alkotmánymódosítás is egyre inkább előtérbe helyezik Svájc semlegességének politikai kérdését, mely a közéleti viták tárgyává vált. Ezen fejlemények Svájc korábbi szigorú semlegességi politikájához képest alapvetően csak minimális nyitást eredményeznek a külpolitikában, de hosszabb távon akár nagyobb változások alapját is képezhetik, amennyiben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kül- és belpolitikai nyomás erősödik. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tendenciák inkább lehetőséget adnak a változásra, mintsem kötelezettséget. Svájc ugyanis az ESSI-hez különleges kitétellel csatlakozott, mely biztosítja, hogy amennyiben bármelyik részes fél fegyveres konfliktusba kerül, Svájc felfüggesztheti tagságát (összhangban semlegességével), mindamellett, hogy az ESSI csatlakozási szerződése (mely valójában egy szándéknyilatkozat) nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem eredményez pénzügyi vagy jogi kötelezettséget.
Összességében tehát az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés történelmi kezdeményezés egy olyan európai légvédelmi rendszer megalkotására, mely túlmutat a hagyományos integrációs formákon (EU, NATO) és többszintes struktúrájával képes átfogó védelmet biztosítani, pótolva a meglévő rendszerek hiányosságait. Az ESSI védelmi funkciója mellett elrettentő biztonságpolitikai szereppel bír, a tervezett haditechnikai eszközök rendszeresítésével pedig jelentős részben az európai hadiipar számára is megfelelő ösztönzést nyújthat. Mindemellett az ESSI fontos eszköz lehet az európai védelembe kevésbé integrált országokkal való kooperáció bővítésére. Ilyen módon a hagyományosan a semlegesség mellett elkötelezett Svájc számára is egy fontos alap lehet az ESSI-hez való csatlakozás, mely lehetőséget ad számára, hogy közelebb kerüljön az európai védelmi együttműködésekhez, illetve akár arra is, hogy semlegességi politikáján változtatást hajtson végre a későbbiekben.
