Főoldal Általános Szárazföldi támadást megelőző bombázások szedik áldozataikat a szíriai Kelet-Gútában

Szárazföldi támadást megelőző bombázások szedik áldozataikat a szíriai Kelet-Gútában

1121
1
Megosztás
https://www.albawaba.com/news/eastern-ghouta-strikes-continue-germany-asks-where-russia-iran-1092450

Döntő csapásra készül a Bassár al-Asszad vezette szír kormány, hogy felszámolja az utolsó lázadó kézen lévő kelet-gútai enklávét. A hét elején felerősödő bombázások is számos emberéletet kioltottak, azonban a tervezett szárazföldi támadás végrehajtásával az egekig emelkedhet a halottak száma.

            A szír kormányerők bombázásainak következtében hétfőn legalább 100 ember, közülük alsó hangon 20 gyermek veszítette életét a lázadó kézen lévő Kelet-Gútában, Damaszkusz közelében  – tette közzé az Egyesült Királyságban működő, szíriai emberi jogokkal foglalkozó megfigyelő csoport (Syrian Observatory of Human Rights, a továbbiakban: SOHR). Ezzel február 19-e lett a körzet leghalálosabb napja egészen annak 2013-ban elkezdődött ostroma óta. 2017 decembere óta a kormány által szervezett támadások során több mint 400 civil, közöttük 100 gyermek vesztette életét. A veszteségek száma tovább nőhet, ha az eddigi bombázások helyett nagyszabású szárazföldi támadásba kezdenek a szír kormány erői a kelet-gútai régióban, melynek csapdájában jelenleg is emberek ezrei élnek.

            A Szíriai Polgári Védelem – vagy közismertebb nevükön a Fehér Sisakosok – közleménye szerint a bombázás kedd reggel is folytatódott. Már korábban a hónap folyamán a szír karhatalmi erők megpróbálták irányításuk alá vonni a régiót, mely próbálkozás több mint 200 áldozatot követelt csupán négy nap leforgása alatt. Jelen esetben két nap (február 19-e és 20-a) elég volt ahhoz, hogy a halottak száma meghaladja a 200-at, a számláló kedd végeztével már 250-nél járt, így ez az időszak vált a háború legpusztítóbbjává a 2013-as vegyi támadás óta, állapította meg a SOHR. Ilyen jellegű támadás azonban nem akkor történt utoljára. Idén február 5-én a Fehér Sisakosok képviseletében tevékenykedő orvosok és aktivisták beszámolói szerint a szír kormány helikopterei klorin-bombákat dobtak le mind Kelet-Gúta, mind pedig Saraqeb területére, melyek további emberéleteket követeltek.

            De miért is olyan fontos Kelet-Gúta a Bassár al-Asszad vezette szír kormány számára? A terület az utolsó jelentős enkláve a főváros, Damaszkusz közelében, s mint ilyen, teljesen a kormány fennhatósága alatt álló területekbe ágyazódik be, így érthető, hogy miért akarja mihamarabb fennhatósága alá vonni a térséget Szíria kormánya.

            A február 18-án, vasárnap felerősödő támadások nem csupán a civil lakosságra irányultak, hanem az ő túlélésük számára nélkülözhetetlen pékségekre, raktárakra és minden egyéb olyan épületegységre, amelyről feltételezték, hogy alkalmas élelmiszer raktározására. Ezen létesítményeken kívül további bombatalálatok értek és tettek szinte használhatatlanná számos főutat, így az enkláve lakosai számára biztosítandó segítség eljuttatása, illetve az esetleges kimenekítő akciók is nem várt nehézségekbe ütköznek. A szír kormány bombái az egészségügyi épületek közül is számosat a földdel tettek egyenlővé – közöttük négy ideiglenes kórházat, beleértve egy szülőotthont is –, így a sebesültek ellátásának hiánya miatt jelentősen megnőtt a halálesetek száma.

            Már az eheti pusztítás előtt is – segélyszervezetek szerint egészen pontosan tavaly decembertől – válságos állapotok uralkodnak a régió fölött, mivel óriási élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány mutatkozik. Az ENSZ regionális humanitárius koordinátora, Panos Moumtzis úgy véli „sürgősen véget kell verni a kelet-gútai emberek értelmetlen szenvedésének”.  A koordinátor azt is hozzátette, hogy „a legtöbb lakosnak nincs más választása, mint az alagsorokban és földalatti bunkerekben menedékbe húzódni, a gyermekeikkel együtt”. Vele ellentétben az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov véleménye szerint „Az ENSZ-ben a kelet-gútai és idlibi humanitárius problémák nagymértékben el vannak túlozva”, tette közzé az orosz média. A hatalmas pusztítás és emberi veszteségek láttán az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy 30 napos tűzszünet megkötésének tervezetét fontolgatja, hogy támogatást, illetve humanitárius segélyt nyújthasson a szír rászorulók számára.

            Minden eddiginél több jel mutat a szárazföldi támadás megindítására az al-Asszad által vezetett szíriai kormány fegyveres erőinek részéről, adta hírül a SOHR. Al-Asszad seregei már felsorakoztak, és a legtöbb hírforrás szerint a katonák már csak a parancsra várnak a szárazföldi támadás megkezdéséhez.

            Jövő hónapban, tehát 2018 márciusában fog a szíriai konfliktus nyolcadik évébe lépni. Az eddig eltelt hét év alatt emberek százezrei veszítették életüket, valamint megközelítőleg ötmillióan hagyták el az országot. Az ottmaradók továbbra bizonytalanságban élnek, napi szinten küzdenek a túlélésért a legzordabb körülmények között. „Gúta sorsa ismeretlen számunkra. Egyedül Isten kegyelmében és az alagsoraink által nyújtott menedékben bízunk”fogalmazta meg Alaa al-Din, egy 23 éves állampolgár.

  • Zoli Besztercei

    Fehér Sisakosokra hivatkozni azért elég szánalmas…