Főoldal Általános Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. május

Közel-Kelet és Észak-Afrika hírfigyelő – 2018. május

325
0
Megosztás
Emmanuel Macron és a líbiai politikai élet kulcsszereplői a párizsi nemzetközi konferencián. Forrás: theguardian.com

Rövid hírek a Közel-Keletről

Irán hajlandó támogatni a tűzszünet létrejöttét Jemenben

A 2015 óta tartó jemeni polgárháborúban Irán a síita húti lázadókat támogatja, míg térségbeli riválisa, Szaúd-Arábia a szunnita kormányt.  A humanitárius válsághelyzetre tekintettel Irán hajlandó a befolyását felhasználni ahhoz, hogy a lázadókat tűzszünetre bírja. Ezzel lehetővé válna az ártatlan civilek nemzetközi szervezetek általi segítése. Irán kész együttműködni Franciaországgal, az Egyesült Királysággal és Németországgal a konfliktus megoldásában. Az európai hatalmak, amennyiben sikerrel járnak, példát mutathatnak az Egyesült Államok számára, hogy kell Iránnal sikeresen kompromisszumokat kötni. (angol, Reuters, 05.29.)

Törökország máshonnan fog harci gépeket beszerezni, ha az Egyesült Államoktól nem vehet F35-öst

Korábban Törökország több mint 100 ilyen harci repülőt tervezett vásárolni.  Mivel az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államokkal és Izraellel számos nézeteltérés alakult ki (többek között az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe helyezése, az amerikai Szíria-politika, valamint a törökök oroszoktól történő légvédelmi rakétarendszer beszerzése), ezért az Egyesült Államok igyekszik meggátolni Törökországot abban, hogy a Lockheed Martin F-35 vadászgépeit megvásárolja. Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter szerint a török légierő igényeit máshonnan kell kielégíteni. (angol, Haaretz, 05.30.)

A szíriai elnök, Bassár el-Aszad a hónap végén ismertette a szír kormányerők jelenlegi helyzetét

Véleménye szerint Szíria közel került a 7 éve tartó háború megnyeréséhez az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása ellenére is. Az egész országot fel fogják szabadítani, visszafoglalják azon területeket is majd, melyeket a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tartanak ellenőrzésük alatt. Az izraeli légicsapásokra válaszul meg fogják erősíteni az ország légvédelmét. Az iráni csapatok szíriai tartózkodását tagadta, de az iráni tisztek segítségét elismerte. Szerinte az Egyesült Államoknak el kellene hagyni az országot; tanulnia kell az Irakban történtekből, hogy az emberek e régióban már nem fogadnak el idegeneket. (angol, RT, 05.31.)

Manbij: a puskaporos hordó 

Manbij régóta gócpont a térségben, ahol a következő erők sorakoznakfel egymással szemben vagy egymás mellett: a szíriai kormány hadserege és támogatóik, a kurdok által vezetett milíciák, a szíriai lázadó csoportok, ezenfelül török és amerikai csapatok is vannak Észak-Szíria térségében. (Reuters, angol, 05.30.)

A nukleáris nagyhatalmak fenyegetik a glóbuszt – ezzel a kijelentéssel vette Erdogan, török elnök Izraelt ismét célkeresztbe. Erdogan szerint a Közel-Kelet térségét meg kell tisztítani a nukleáris fegyverektől; a török elnök ezzel  bírálta Donald Trump amerikai elnököt az iráni nukleáris megállapodás felmondásáért. (Reuters, angol, 05.21.)

Erdogan nagyobb ellenőrzést akar a gazdaság felett, de a gazdaság ennek nem örül 

A választások után a török központi bank lehet az egyik fő áldozata Erdogan hatalma kiszélesítésének. A török líra hetek óta mélyrepülésben van, és egyre inkább elértéktelenedik a dollárral szemben. Ezt a helyzetet nem javítja az argentín válság sem, ugyanis a két ország valutája egy kosárban van, így a tovagyűrűzés valós problémát jelenthet. (Reuters, angol, 05.16.)

Úton a béke felé?

Május 19-én Emmanuel Macron, francia államfő vezetésével Párizsban került megrendezésre az a csúcstalálkozó, amelyen részt vettek a líbiai politikai élet legfontosabb kulcsszereplői. Az eseményen többek között képviseltette magát Fáiz Szarradzs, a nemzetközi közösség által elismert Tripoli kormány miniszterelnöke, a Líbiai Nemzeti Hadsereget irányító Khalifa Haftár tábornok,  Aguila Saleh, a Tobrukban székelő Képviselőház elnöke, illetve Khaled al-Mishri, az Államtanács elnöke. A résztvevők megállapodtak, hogy december 10-én parlamenti választásokat fognak tartani az észak-afrikai országban. Továbbá abban is egyetértettek, hogy legkésőbb szeptember közepéig meg kell teremteni a választások lebonyolításának alkotmányos alapjait, és ki kell dolgozni a szükséges választási törvényeket. A találkozón részt vett Ghassan Salamé, az ENSZ líbiai megbízottja, aki tűzszünetre szólította fel a konfliktusban résztvevő feleket.

Választások Libanonban

Libanont az elmúlt évtizedben mély politikai válság jellemezte, többek között 2014-2016 között nem volt hivatalban államfő, illetve két kormány is megbukott. Azonban a  2009-es választások után kilenc évvel idén kiírták az új általános választásokat Libanonban.

A május 6-án tartott választás egyben a 2017-ben elfogadott új választási rendszer próbájaként is szolgált. Egyfelől csökkentették a választókerületek számát, másfelől egy arányosabb rendszer került bevezetésre, amely felváltotta az eddigi „győztes mindent visz” elvet. A politikai struktúra gerincét alkotó konfesszionális rendszer azonban megmaradt.

A választások legnagyobb vesztesének a Saad Hariri miniszterelnök vezette Jövő Mozgalom (Future Movement) listáját tartják, amely a 2009-es választásokhoz képest a kapott szavazatok csupán kétharmadát megszerezve a 32 mandátuma 20-ra csökkent. A legnagyobb növekedést a Keresztény Libanoni Erők (Christian Lebanese Forces) listája érte el, amely közel megduplázva mandátumainak számát, 15 képviselőt delegálhat az országgyűlésbe. Igaz, a Hezbollah csupán eggyel tudta növelni megszerzett mandátumainak számát, a választások másik nagy győztese mégis az általa vezetett pártszövetség, amely 70 mandátummal a parlament legerősebb frakciójává vált. Ez a mandátumszám már lehetővé teszi bármely törvényjavaslat megvétózását.

Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/valasztasok-libanonban

Jeruzsálem helyzete az Egyesült Államok nagykövetségének áthelyezése után

A Kongresszus 1995-ben elfogadta a „Jerusalem Embassy Act” nevű törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Donald Trump azonban – kampányígéretéhez híven – 2017. december 7-én, a Fehér Házban mondott beszédében eleget tett a törvény rendelkezéseinek. Elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan megkezdi a nagykövetségének átköltöztetését. Habár a hivatalos átadásra 2018. május 14-én sor került, fontos megjegyezni, hogy egyelőre a diplomatáknak csak egy töredéke költözött át, hiszen az új nagykövetségi épület felépítése még több évet vesz igénybe.

A lépés szimbolikus jellege miatt ez egy hatalmas diplomáciai siker az izraeli vezetés számára. Az Egyesült Államok bejelentését követően több állam is jelezte már, hogy nagykövetségét Jeruzsálembe költözteti.

Értelemszerűen, a palesztin vezetés felháborodva és aggodalommal követte az Egyesült Államok nagykövetségének költözését, hiszen ebben is Kelet-Jeruzsálemre irányuló követelésük ellehetetlenítését látják. Tiltakozásképpen a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász hazarendelte Washingtonból a palesztin küldöttséget.

Bővebben: http://biztonsagpolitika.hu/egyeb/jeruzsalem-helyzete-az-egyesult-allamok-izraeli-nagykovetsegenek-athelyezese-tukreben

Irán válasza az atomalku felmondására

Olaj a tűzre – Irán részéről nem maradhat válasz nélkül Donald Trump amerikai elnök döntése, amely alapján felmondta az iráni atommegállapodást (JCPOA). Irán elsődleges célpontjai az Egyesült Államok legfontosabb közel-kelti stratégiai és gazdasági partnerei lehetnek, főként Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. A csapások főként a szaúdi olajmezőket érinthetik, amelyek a világ olajtermelésének jókora hányadát adják, komoly hatást gyakorolva így az olaj világpiaci árának emelkedésére. Az akciókat feltehetően kibertámadások, drónok és nagy hatótávolságú rakéták bevetésével hajtják majd végre, új szintre emelve ezáltal a térség eddigi hadviselési doktrínáit.

Az atomalku felmondásának körülményei korántsem olyan egyoldalúak, mint azt a Trump-adminisztráció próbálja feltüntetni. A perzsa állam az atomalku megkötését követően leállította programját és elkezdte szisztematikusan gyakorlatba ültetni az egyezményben megfogalmazottakat. Ennek ellenére a jelenlegi amerikai vezetés geopolitikai veszélyt látott Irán szárazföldi terjeszkedésében, amelyet az a proxy háborúival próbált elérni. Ahogyan Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter kifejtette: a Teheránhoz közeli síita milíciák szíriai és regionális tevékenysége súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államokat és a szövetségeseinek az érdekeit.

Trump elnök irányelve, valamint az iráni válasz nagy mértékben kihat az európai energiapiacokra is, mivel az Európai Unió jórészt az iráni olajra alapozta energiapolitikáját, emellett az atomalku növelte az Unió világpolitikában betöltött szerepét. Előrejelzések szerint az olaj hordónkénti ára tovább fog emelkedni, amennyiben az amerikai vezetés nem dolgoz ki egy átláthatóbb és működő energiapolitikát a régióban.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika hírösszefoglaló szerkesztőségi tagjai: Halasi Gábor (szerkesztő, Észak-Afrika), Shadeh Fadi (Levante), Lázin Áron és Vincze Patrik (Síita félhold, szíriai konfliktus), Banos Benjámin (Törökország).