Főoldal Általános Dr. Kis-Benedek József: Az Iszlám Állam tevékenysége és annak hatása Európára

Dr. Kis-Benedek József: Az Iszlám Állam tevékenysége és annak hatása Európára

477
0
Megosztás
Dr. Kis-Benedek József; Forrás: http://lumens.hu/wp-content/uploads/2015/11/IMG_9827_1.jpg

2017. szeptember 27-én Dr. Kis-Benedek József ny. ezredes, címzetes egyetemi tanár tartott előadást az Iszlám Állam tevékenységéről és annak Európát érő hatásairól. Az esemény a Kiss Károly Hadtudományi Klub (MHTT Biztonságpolitikai Szakosztály, a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Nemzetbiztonsági Szakosztály) rendezvénye volt.

Az előadás különböző nézőpontokból vizsgálta meg magát a szervezetet. Az előadó beszélt az Iszlám Állam (továbbiakban: ISIS) elnevezésének problémájáról, a szervezet veszélyeiről, érdekeltségi területeiről, bevételeiről, a hozzá kapcsolódó más szervezetekről, jelenlegi földrajzi elhelyezkedéséről, végül bemutatta, hogyan hat az ISIS tevékenysége Európára és hogyan kapcsolódnak az európai terrorizmushoz.

Az Iszlám Állam elnevezésével a probléma először is az, hogy a szervezet se nem iszlám, se nem állam, így a helyes hivatkozás a “magát Iszlám Államnak nevező szervezet” kifejezés. A fenyegetés nem magából az iszlám vallásból ered, hanem az ISIS által elkövetett terrorcselekményekből, illetve a szervezethez kötődő radikális iszlamistáktól, felkelőktől, egyéb terrorcsoportoktól.

Az ISIS egyik fő veszélye az, hogy része a globális dzsihád mozgalomnak a Kelet-Mediterrán térségben. A vezető, Abu Bakr al-Bagdadi – korábban az al-Kaida terrorszervezet tagja – 2014-ben Ibrahim kalifa néven vallási vezetőnek kiáltotta ki magát, ami egyszerre egyezik meg a szervezet világkalifátust megvalósítani célzó terrortevékenységeivel és különbözteti meg az ISIS-t például magától az al-Kaida terrorszervezettől. Az eszközei brutálisabbak és könyörtelenebbek. A fenyegetésnek első sorban a Közel-keleti államok vannak kitéve (Szíria, Irak, Jemen) a területi érdekeltség miatt, valamint mindazon országok, akik valamilyen mélyebb kapcsolatot ápolnak a Nyugattal. Bár katonai szempontból jelentősen visszaszorították az ISIS harcosait, az elsődleges vél az, hogy ne legyen képes egyesülni egy régi al-Kaida fronttal pl. Szíriában. Sok szervezetek tett hűségesküt a világkalifátusért való küzdelemre, és ezek a szervezetek a mai napig harcolnak az ISIS hanyatlása után majd üresen maradó vezető pozícióért. 2016-ban 18 szervezet csatlakozott, a Közel-Kelet és Észak-Afrikai területéről 86 ország 27 ezer harcosa fogadott hűséget. Az ISIS emellett megtalálható a Sínai-félszigeten, Afganisztánban és Pakisztánban is.

Forrás: http://www.aljazeera.com/mritems/Images/2017/9/10/cd82c97388674057a47b139c76681fda_7.jpg

Fontos azonban kiemelni, hogy az Iszlám Állam bevételei a 2014-es évhez képest 2017-re harmadára csökkentek, és a térségben is komoly katonai vereséget szenvedtek. Szíriában felszámolták a katonai csapatokat a török határ mellől, Irakban pedig szintén sikereket értek el, mely harcban meghatározó szerepet töltöttek be a kurd fegyveres erők. A Moszul visszafoglalásáért folytatott harcban sokan estek el, azonban a harc folytatódik tovább: a küzdelem befejeztével a következő katonai célpont Hawia és Tal Afar lesz majd. 2017 szeptemberére az ISIS területei Irakban és Szíriában is lecsökkentek, ez főleg az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Ausztrália, és Hollandia koalíciós katonai csapásainak köszönhető. A terrorszervezet fennhatósága alá Szíriában már csak a keletei térség és Deir Az Zor, Irakban pedig az ország nyugati területe és Moszul kis része esik.

Az európai hatás és az európai terrorizmus

Az Europol jelentése szerint alapvetően öt különböző természetű terrorcselekmény létezik: dzsihadista, etnikai nacionalista szeparatista, baloldali és anarchista, jobboldali, illetve tematikus. A 2016-os adatok szerint Európában összesen 142 terrortámadás történt, ennek nagy része szeparatista akció volt. Az ISIS terror hatása Európára legélesebben a menekültek kérdésében mutatkozik meg. Fontos elhatárolni a menekültet a bevándorlótól, de nem szabad figyelmen kívül hagyni az embercsempészek tevékenységét – az Interpol jelentése szerint az ISIS 173 öngyilkos merénylőt csempészett Európába, ezek a személyek jelenleg körözés alatt állnak. Európa szerte az országokban különböző érzület alakult ki, pl. Franciaországban az évek során a befogadó hangulat mára már védekező mechanizmusba váltott át. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy az ISIS nem titkolt célja az európai hálózat kiépítése. Ebben szerepet játszanak a magányos merénylők, akik a DIY (Do It Yourself, azaz “csináld magad”) terrorizmus keretien belül már nem feltétlenül állnak kapcsolatban az anyaszervezetükkel, valamint a kisebb hálózatok, akik összekapcsolódva működnek együtt. A terrortámadások célja a félelemkeltés mellett a gazdasági károk növelése, amelyek ellen a védekezés költséges, ugyanakkor a módszerek között nem találhatunk semmi újat. Az elkövetők között vegyesen találhatunk bevándorlókat és EU állampolgárokat is, akik bevándorló háttérrel rendelkeznek, ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy vannak olyan európai harcosok, akik elhagyták szülőhazájukat és csatlakoztak a szervezethez – ez a szám Franciaországban a legnagyobb 1200 fővel.

Bár a média aránytalanul nagy hangsúlyt fektet az európai terrortámadásokra, a fenyegetés határozottan érinti a kontinenst. Az országok félelme jogos, és ebben szerepet játszik az ISIS propagandája, valamint maga a globális kalifátusért folyó brutális cselekmények.