Főoldal Általános A szíriai kereszténység múltja, jelene és jövője – beszámoló

A szíriai kereszténység múltja, jelene és jövője – beszámoló

Írta
762
0
Megosztás

Szeptember 25-én került megrendezésre a Biztonságpolitikai Szakkollégium és a Szélsőségek, vallási szélsőségek Ludovika Kutatócsoport közös szervezésében dr. Hanna Ghoneim szír görögkatolikus pap előadása, melynek témája a szír keresztény egyház múltja, jelenlegi és jövőbeli helyzete volt.

A Szíria területén kialakult keresztény közösségek váltak a keresztény egyház alapjává, így az ország, mint a kereszténység bölcsője került fel a történelemkönyvek lapjaira. Az iszlám hódítás kezdete fordulópontot jelentett a keresztény közösség életében, mert ez a befolyásuk gyengülésével és az egyház virágzásának megtorpanásával járt. A fellélegzést VI. Mehmed szultán 1918-as bukása és az így megszűnő Oszmán Birodalom felbomlása hozta el, melyet Szíria francia befolyási területté válása követett. Ezzel egyidejűleg megnőtt a keresztények társadalomra gyakorolt hatása és politikai befolyása.

A rövid történelmi áttekintőt követően az atya kifejtette, hogy a Szíriában kirobbant háborút vallási konfliktusként próbálták katalizálni a szunniták és a síiták közötti ellentétre építve. Szíriában azonban, ahol egy alavita (síita) kisebbséghez tartó réteg irányítja a szunnita többséget, az ilyen és ehhez hasonló próbálkozások eredménytelennek bizonyultak. Dr. Ghoneim szerint ez is azt bizonyítja, hogy a vallásilag sokszínű Szíriában a különböző felekezetek békében élnek egymással. A válság hátterében szerinte nagyhatalmi érdekek lapulnak meg, és Szíria az Egyesült Államok és Oroszország közötti gazdasági háború színterévé vált, mely elsősorban a civil lakosságot sújtja. Kiemelte, hogy a legfőbb probléma a háború következtében kialakult instabil gazdasági állapot és a kilátástalan pénzügyi helyzet.

Tovább nehezítik a kilábalást a még mindig hatályban lévő, gazdaságra irányuló nemzetközi megszorítások, így azokat a termékeket, melyeket külföldön értékesíteni lehetne, tilos exportálni. A gazdasági kilátástalanság eredményeként általános jelenséggé vált a tömeges elvándorlás, így az országban többnyire a társadalom olyan csoportjaiból maradtak addigi lakóhelyükön, akiknek a mozgástere korlátozottabb az átlagnál, ezért sokkal jobban kiszolgáltatottak a környezeti tényezőknek. Ez a réteg többnyire gyerekekből, idősekből és betegekből áll, főként olyanokból, akik a harcok során fizikai vagy mentális sérüléseket szenvedtek el. Az atya rávilágított arra, hogy azt a tömeget, amely elhagyta hazáját, jórészt azok alkotják, akik fizikai és anyagi ráfordításukkal hozzájárulhatnának az ország újjáépítéséhez. Az egyedüli megoldást a munkalehelyteremtésben látja, mint fogalmazott: “traktort adjatok és ne segélyt”. Ez lehet ugyanis az egyetlen esély arra nézve, hogy a szír állampolgárok visszatérjenek és hazájukban maradjanak.

Felismerve a helyi lakosok, főként a keresztények megmaradásának a fontosságát, dr. Hanna Ghoneim létrehozott egy olyan szervezetet, amely anyagi és tárgyi adományokat gyűjt, és támogatja az új élet megkezdését Szíriában. Ez a szervezet a Kosáregyesület (Korbgemeinschaft), mely segítséget nyújt a háború során károkat szenvedett, főként katolikus családoknak, valamint a szír görögkatolikus egyházhoz tartozó iskoláknak. A bécsi székhelyű egyesület az anyagi támogatás mellett törekszik arra, hogy hosszú távon is biztosítani tudják a lakosság megélhetését és vonzóvá tegyék Szíriát a visszatérésre. Ebbe az irányba tett lépés volt egy olajfatelep kialakítása, melyből több generáción keresztül profitálhatnak majd az ottlakók.

A szíriai kereszténység jövőjével kapcsolatban úgy látja, hogy annak megmaradása nagyban függ a nyugati keresztények támogatásától. A Szíria rendezését követő időszak ugyanakkor kérdéseket vet fel arról, hogy vajon a damaszkuszi vezetésnek érdeke lesz-e a keresztény közösség védelme a jövőben.

Képek: BSZK