2019. március?áprilisban rendezték a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, ahol két szekció négy tagozatában versenyzett a Biztonságpolitikai Szakkollégium öt hallgatója; az alábbiakban az ő sikereikről számolunk be.
Lendvai Tünde ?A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külföldön élő közösségei ? észak-koreai állampolgárok által kiváltott biztonsági kihívások Japánban, a Koreai Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban? című pályamunkájával II. helyezést ért el a Társadalomtudományi szekció, Nemzetközi tanulmányok III. tagozatában. Dolgozatát az SAS Institute jóvoltából különdíjjal is jutalmazták. Az ÚNKP ösztöndíjprogram által is támogatott kutatás középpontjában a Japánban élő, észak-koreai identitást valló közösség hírhedt érdekvédelmi szervezete, a Chongryon avagy Chosen Soren áll, amely szoros kapcsolatot ápol a phenjani vezetéssel. A szervezet illegális tevékenységei hozzájárultak a rezsim nukleáris és rakétaprogramjának kifejlesztéséhez. Emellett a Chongryon szorosan együttműködött az észak-koreai ügynökök fedett kiképzésében és a japán állampolgárok elrablásában, továbbá vezetőihez kötődik számos kémbotrány, Dél-Koreában végrehajtott titkosszolgálati akció és merénylet megtervezése. A szervezet azonban ma is működik, közel 70 ezer fős taglétszámmal. Arról, hogyan lépett fel sikeresen a japán vezetés a Chosen Soren által kiváltott biztonsági kihívásokkal szemben, és miként biztosította a szervezettől függő észak-koreaiak megélhetését, hamarosan egy publikációban olvashatnak.
Ezúton is köszönjük Tünde konzulensének, Bartók András, egyetemi tanársegédnek kitartó munkáját, aki a Biztonságpolitikai Szakkollégium senior tagja.
Petróczki Márk a „Klímaváltozás hatás a jövő geopolitikájára” című dolgozatát az OTDK Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok II. tagozatában a 2. helyre értékelték, illetve az SAS Institute különdíjával jutalmazták. A cél az volt, hogy a klímaváltozás kissé elhanyagolt területét vegye vizsgálat alá Márk a kutatásával. A dolgozat témája azt vizsgálta, hogy a klímaváltozás hatására a jövő geopolitikai?biztonsági helyzete hogyan változhat meg az elkövetkező száz évben. Maga a vizsgálat két fő részből állt: először a klímaváltozást, majd az ebből fakadó geopolitikai változásokat mutatta be. Elmondható, hogy a klímaváltozás a szegényebb, jelenleg kevésbé fejlett és stabil országokat sokkal rosszabbul fogja érinteni, így az olló a gazdagabb és szegényebbek között tovább nyílhat.
Rozgonyi Attila ?A hacktivizmus biztonságpolitikai vetületei? című dolgozatával az OTDK Had- és Rendészettudományi szekció Kiberbiztonság, Kibervédelem tagozatában első helyezést és a Belügyi Tudományos Tanács különdíját érte el. Attila dolgozatában a politikai indíttatású hackertevékenység összefoglaló, monografikus bemutatása mellett a hacktivizmus egyes biztonsági szektorokra gyakorolt hatásait kutatta. Ennek során megállapítást nyert, hogy a tevékenység minden, a koppenhágai iskola szerint csoportosított biztonsági szektorra hatást gyakorol, illetve, hogy ennek ellenére, a felhasznált eszközrendszerből és a trend hanyatlásából kifolyólag nem feltétlenül szükséges a legmagasabb biztonsági prioritással kezelni napjainkban a nyugati, első generációs hacktivista csoportok tevékenységét.
Shadeh Fadi „A Közel-Kelet vízbiztonsága ? A régió vízbiztonsági kihívásainak áttekintése a vízforrások komparatív vizsgálatával” című pályamunkáját a Társadalomtudományi szekció Nemzetközi tanulmányok II. tagozatában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettesének különdíjával jutalmazták. Az ÚNKP által támogatott kutatás középpontjában a közel-keleti térség vízmegosztásának vizsgálata áll, figyelembe véve a természetes folyamatok és az emberi tevékenység következtében kialakult, illetve a demográfiai változások által súlyosbított ivóvízhiányt, valamint az erre válaszként létrehozott innovatív megoldásokat, alternatív vízforrásokat. A kutatás célja, hogy összehasonlítva a különböző gazdasági, társadalmi és földrajzi adottságokkal rendelkező közel-keleti országokat, átfogó képet alkosson a térség vízmegosztásáról, illetve annak konfliktusokozó hatásáról. Eredményeként megállapítható, hogy a Közel-Kelet a világon az egyik legkevesebb természetes megújuló vízkészlettel rendelkező terület. Az Arab-félsziget államai a kevés megújuló vízkészlet miatt a drága és magas energiaigényű alternatív vízforrásoknak vannak kiszolgáltatva, azonban a kismértékű államközi vízforrások jelentősen csökkentik a vízkonfliktusok kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a régió északi államai habár vízben gazdagabbak, azok államközi megosztása konfliktusossá teszi kapcsolatukat.
Szilágyi Laura „Orosz hadászati gyakorlatok (Zapad 2017 és Vosztok 2018) értékelése” című dolgozatával részt vett az OTDK Had- és Rendészettudományi szekciójának Biztonságpoliktikai tagozatában. Laura dolgozatában a két legutóbbi és legnagyobb terjedelmű orosz hadászati gyakorlatot, a Zapad 2017-et és Vosztok 2018-at elemezte. Bemutatta a gyakorlatok végrehajtásának körülményeit, az orosz hadsereg műveleteit és fejlődését, valamint kitért a haditechnikai eszközök és a NATO-vélemények rövid ismertetésére is. Az értékelt hadászati gyakorlatok alapján kész képet lehet összerakni az orosz biztonság- és katonapolitika új nézeteiről, és megismerhetjük az Oroszországi Föderáció jövőbeni, modern körülmények között zajló hadviselésről alkotott elképzeléseit. A dolgozatból szintén láthatjuk, hogyan szorul kényszerpályára egyre inkább az orosz külpolitika és találja meg a fejlődés útját a távol-keleti szövetségi rendszerek erősítésében, a nyugati országok elszigetelő magatartásának köszönhetően.
