A szolnoki MH Béketámogató Kiképzőközpontban idén július 26-31. között került megrendezésre a XVI. Euro-atlanti Nyári Egyetem a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Protokoll, Rekreációs és Kulturális Igazgatóság Kulturális Alosztálya szervezésében. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont együttműködésén alapuló képzésen a Magyar Honvédség tagjai, biztonságpolitikai szakértők, egyetemi hallgatók, valamint fiatal értelmiségiek és a közigazgatás egyéb területén dolgozó szakemberek gyűltek össze, hogy megvitassák a világpolitika aktuális eseményeit. A hagyományokhoz híven a Biztonságpolitikai Szakkollégium tagjai az idei rendezvényen is nagyszámban voltak jelen. A képzés ideje alatt a tagságnak alkalma nyílt ismereteinek további mélyítésére a biztonságpolitikával foglalkozó jelentős magyar szakemberek által tartott előadásokon és szemináriumokon.

A Nyári Egyetem megnyitójára és első szakmai előadásaira 2015. július 27-én, hétfőn került sor. Az előadók a nemzetközi helyzet aktuális kérdéseit és konfliktusait mutatták be előadásaikban. Az első felszólaló, Dr. Tálas Péter ? a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója és a nyári egyetem szakmai vezetője ? összegezte a világban kialakult hatalmi viszonyok kapcsán megfigyelhető főbb tendenciákat. Az előadó kitért a hatalmi képességet befolyásoló tényezőkre, melyek közül részletesen foglalkozott a világban végbemenő demográfiai átrendeződéssel, a katonai kiadások aránytalan megoszlásával, valamint a gazdasági súlypont Ázsia irányába történő eltolódásával. Az előadás második felében négy kategóriába sorolta a nemzetközi rendszer hatalmait: a hegemón hatalom (USA); az elsődleges hatalmak (Kína és Oroszország) ? akik integrációs képességgel rendelkeznek ?; a másodlagos/regionális nagyhatalmak (Irán és Pakisztán); végül a közepes hatalmak és a kis államok (Lengyelország és Magyarország). Ezek kapcsán Tálas Péter megjegyezte, hogy a nemzetközi struktúra az elmúlt 200 évben számos változáson ment keresztül, és a jelenlegi trendek alapján egy multipoláris rendszer kialakulása felé halad a világ. Felmerül a kérdés, hogy a változásokhoz Európa képes lesz-e alkalmazkodni, vagy a világ perifériájára szorul.
Ezt követően Dr. Sz. Bíró Zoltán előadásában az orosz belpolitika aktualitásaival ismerkedhettünk meg. Az előadás első felében a közbeszédben 2003 óta jelenlévő szuverén demokrácia fogalma került bemutatásra, amellyel az orosz sajátosságokra építő demokratikus rendszert jellemezték ? utalva arra, hogy az oroszoknak is joguk van meghatározni, hogy mit jelent nekik a demokrácia. Az orosz belpolitikai folyamatokra pozitívan hatott Vlagyimir Putyin első elnöki ciklusa alatt jelentkező kedvező energiapiaci helyzet, valamint az ehhez köthető gazdasági növekedés és stabilitás. A gazdasági válság által kiváltott visszaesés után azonban épp ez a stabilitás került veszélybe. A 2011. decemberi választásokon az ellenzéki csoportok megfigyelései során kiderült, hogy komoly csalások történtek, mely tiltakozási hullámot indított el az országban. Putyin az ezt követő márciusi elnökválasztásra készülve populista retorikát használt ? mely korábban nem volt rá jellemző ?, majd győzelme után hozzáfogott az ellenzék megfélemlítéséhez. Az előadó kitért rá, hogy Putyin politikájában fordulat figyelhető meg: egyszerre jelennek meg a tradicionalista és a nacionalista elemek, így a vidéki lakosság még szélesebb támogatását képes elnyerni.
Az orosz belpolitikai helyzet bemutatása után Dr. Deák András előadásában az orosz energiaszektor szerepére világított rá. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az ágazat fő jellemzője a tőkeintenzivitás, mely együttműködésre kényszeríti az országot. A közkeletű vélekedésekkel ellentétben azonban Oroszország nem függ teljesen a szénhidrogénexporttól. A tartalékok közül a kőolaj a világ készletének 5%-át teszi ki, míg a földgáz közel 25%-ot; a bevételek nagy része mégis a kőolaj értékesítéséből származik. Az ellentét feloldása érdekében korlátozásokat kell bevezetni a kőolajkitermelésben, ezzel párhuzamosan pedig piacot kell találni a földgáz számára. Jelenleg a földgáz-felhasználás nagy része (65%) belföldön realizálódik, míg ez a bevételek csupán 30%-át teszi ki. A célkitűzések közé tartozik a tranzit- és a felvevő országok diverzifikálása, melynek egyik eszköze lehet a távol-keleti export beindítása. Az Európai Unió és az Egyesült Államok által bevezetett szankciók hatásai tovább erősítik ezen törekvéseket, mivel a hitelfelvétel és a technológiai eszközökhöz való hozzájutás nehezebbé vált ? valamint a rubel árfolyama visszaesett ?, így a befektetési program megváltozott, racionálisabb stratégia alakult ki. A további kitermelés előtt két út áll: a barnamezős beruházások, vagy a palaolaj és palagáz kitermelés, melyekből Oroszország rendelkezik a legnagyobb készletekkel.
A délelőtt folyamán utolsóként felszólaló Dr. Rácz András arra a kérdésre kereste a választ, hogy Oroszország jelenleg igyekszik-e vezető államként visszatérni a nemzetközi színpadra. Az orosz nagyhatalmiság mellett az ország állandó ENSZ BT tagsága és a nukleáris csapásmérő ereje szól, ugyanakkor az előadó megjegyezte, hogy Oroszország sem gazdaságilag sem pedig kulturálisan nem vonzó, nincs modellértéke. Ennek ellensúlyozására olyan szimbolikus lépéseket tesz, amelyek a globális kapcsolati rendszer meglétét hivatottak bizonyítani. A politikai és katonai vezetők a szovjet érában szocializálódtak, ezért a NATO keleti bővítését fenyegetésként érzékelik, melyek kapcsán az előadó kifejtette, hogy az oroszok stratégiáját alapvetően a defenzív percepciók határozzák meg, melyek offenzív taktikai válaszlépésekkel párosulnak. Rácz András hangsúlyozta, hogy Moszkva elsősorban a független országok elleni incidensekben mérik fel a nyugati reakciókat, míg a NATO tagországok elleni lépéseire az óvatosság jellemző. A katonai eszközök mellett Oroszország a gazdasági nyomásgyakorlást és az aktív titkosszolgálati tevékenységeket is felhasználja céljai elérése érdekében, melynek keretében Európa szerte támogatja az integrációellenes pártokat és szervezeteket, valamint kihasználja az információs hadviselés nyújtotta lehetőségeket. Az ebédet követően panelbeszélgetésre került sor a délelőtt folyamán előadó szakértők részvételével, ahol a hallgatóság választ kapott a témával kapcsolatban feltett kérdéseire.
Az első nap utolsó előadásában dr. Matura Tamás Kína aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait mutatta be. A kínai geopolitikára egyfajta sziget-felfogás jellemző, így céljai is ennek megfelelően alakulnak. Ennek kapcsán az előadó kiemelte, hogy Kína legfőbb törekvése a bekerítettségből való kitörés, mellyel ellensúlyozni akarja a környező államokban megmutatkozó amerikai befolyást, valamint egy esetleges kétfrontos háború lehetőségét is igyekszik csökkenteni. A szomszédos országokkal zajló konfliktusok közül kiemelkedik a Dél-kínai-tengeren és a Kelet-kínai-tengeren található vitatott hovatartozású szigetek kérdése, ahol egyre nagyobb a nem tervezett eszkaláció veszélye. Ahhoz hogy a jövőben Kína a következő hegemón ciklus vezető országává válhasson gazdasági és katonai hatalom szükséges, valamint egy olyan új világrendszer kiépítése, melynek fenntartását képes finanszírozni. Az előadó ennek kapcsán kifejtette, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy ezekkel a tényezőkkel részben már most vagy hamarosan rendelkezni fog.

A keddi napon a résztvevők látogatást tettek az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison, ahol a délelőtt folyamán az afganisztáni tapasztalatok feldolgozása kapcsán panelbeszélgetésre került sor. Ezt követően egy statikus bemutató keretében lehetőség nyílt a Szolnokon állomásozó alakulatok fegyvereinek és technikai eszközeinek megtekintésére. A délután sportprogramokkal folytatódott, melyben a csapatok kosárlabdában, futballban és ügyességi játékokban mérhették össze erejüket.

A Nyári Egyetem történetében először az idei alkalommal hallgathattak angol nyelvű előadásokat a képzésen résztvevők, melyekre a szerdai napon került sor. Dr. Ablaka Gergely, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara oktatójának ?The Strategic Chessboard of the Middle East? című előadásával vette kezdetét a szerdai előadássorozat. Az előadó a Közel-Keletet a globális nagyhatalmak (Egyesült Államok, Oroszország, Kína), a regionális hatalmak (Szaúd-Arábia, Törökország, Irán), valamint a nem állami szereplők (Iszlám Állam, al-Kaida) érdekérvényesítési versenyének színteréül mutatta be. Ehhez hozzátette, hogy a hatalmi rivalizálás mellett a régiót igencsak meggyengíti a törzsi szerkezeten alapuló igazgatás, valamint az etnikai és vallási töredezettség. Ablaka Gergely a politikai befolyást tekintve két kiemelkedő jelentőséggel bíró csoportosulást mutatott be. Irán, Katar, és Törökország az iszlám politikai irányításában bízik, míg Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia és Izrael a fokozatos modernizációt tekinti elsődlegesnek. A nem állami szereplők között jelentős erővel bírnak a vallási, etnikai valamint a transznacionálisnak mondható szervezetek (al-Kaida, Iszlám Állam, Muszlim Testvériség). A jelenlegi instabil helyzet megoldását illetően a szakértő kifejtette: az Arab Tavasz nyomán kialakult káoszból új regionális rend épülhet, amelynek fő elemei Szaúd-Arábia, Irán és Törökország (esetleg Egyiptom) lehetnek.
Ezt követően Szalai Máté kezdte meg előadását ?Islamic State ? Origins, Popular Support, Functioning? címmel. Az elemző kiemelte: az Iszlám Állam korunk egyik leghangsúlyosabb biztonsági fenyegetése, amely sikerességét jelentős mértékben táplálja a média sokszor félrevezető, manipulatív munkája. Az előadó négy tévhitet cáfolt előadásában, bizonyítva ezzel a valóság és a sugárzott hírek közötti eltérést. A terrorszervezettel kapcsolatos első tévképzet szerint az a szíriai polgárháború eredményeképpen jött létre, így elsődleges cél, hogy Szíriában kerekedjünk fölé. Szalai Máté kifejtette, hogy a szervezet történelme már jóval korábbra visszanyúlik (alapítója Abu Musab al-Zarkawi). A második tévhit, hogy a szervezet legnagyobb támogatói és haszonélvezői szunnita arabok. Cáfolatul az elemző hozzátette: a szervezet mára minden radikalizálható etnikai csoportból szerzett támogatókat. Kapcsolati rendszerük igen kiterjedt, bár tény, hogy nagy arányban találhatóak meg szírek a szervezet soraiban. A harmadik tévhit, hogy az Iszlám Állam valóban államként funkcionál a meghódított területeken. Szalai Máté elmondta: a terrorista csoport felügyelete szektoriális, a parancsnoki lánc nem egyértelmű, átfogó irányítási stratégiájuk nincs. Az utolsó tévképzet szerint a terrorszervezet fenyegetése lassan az egész világot veszélyezteti. Az elemző szerint kiterjedtsége csupán egy-két hol erősebb, hol gyengébb láncon keresztül jut el a világ több pontjára, ezek a kapcsolatok azonban nem számottevőek.
A nap harmadik előadója Dr. N. Rózsa Erzsébet, az NKE Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar tanszékvezető egyetemi docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt, aki „Understanding the ?Islamic State? ? Aims, Means and Prospects? címmel mutatta be az Iszlám Állam hátterét. Előadását később Az Arab Tavasz ? a Közel-Kelet átalakulása c. könyvének bemutatója is követte. A prezentációk során nagy hangsúlyt fektetett az Arab Tavasz névvel illetett, 2010 végén kezdődő társadalmi és politikai eseménysorozat hatásaira, valamint az arab világ nyelvi, történelmi, kulturális és vallási különbözőségeinek bemutatására. A közel-keleti folyamatok elemzése mellett bemutatta az érintett államok sajátosságait, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket valamint kitért a világ nagyhatalmaival kiépített kapcsolatukra is. A szakértő szerint a terrorszervezet céljait három csoportba lehet rendezni. Az első csoportot a modern értelemben vett államiság koncepciójának elutasítása adja. Politikai-vallási alapegységnek az ummát, minden muszlim közösségét tekintik, így a hagyományos nemzetállamok határai számukra nem relevánsak. Az Iszlám Állam céljainak második csoportját a dzsihád gondolata teszi ki. N. Rózsa Erzsébet kiemelte: a dzsihád elsősorban az egyén belső harcát jelenti az önmagában rejlő gonosszal szemben, a külvilág elleni küzdelem csak másodlagos. Az Iszlám Állam radikális értelmezése azonban ez utóbbira biztatja híveit. A szervezet harmadik célja a szunnita-siíta ellentét kiélezése. Kiemelendő, hogy a különböző vallási csoportok elleni radikalizáció a keresztényeket csupán politikai érdekek miatt érinti (céljuk megfélemlíteni a nyugati világot), ugyanis a tőlük beszedett adó (jizya) a terrorista csoport egyik alapvető bevételi forrása lett. Az előadó részletesen vázolta az Iszlám Állam bevételi forrásait (olajból származó bevételek, kereskedelem?), továbbá jövőjüket illetően kifejtette: az Iszlám Állam semmilyen formában nem integrálható a nemzetközi közösségbe, de nem is törekszik arra. Az egyre hangsúlyosabb fenyegetés megszüntetésében szinte minden állam egyetért, ám a regionális támogatók számának csekélysége miatt a kollektív fellépés még nem elérhető.

Csütörtökön egy egész napos válságkezelési szimulációra került sor, melyben a hallgatók az Iszlám Állam elleni koalíció kialakítására tettek kísérletet. A program jó alkalmat nyújtott a vitakészség fejlesztésére, mely a jövőben is hasznosítható tapasztalatokkal gazdagította a szakkollégium tagjait. Az este folyamán a ?Biztonságpolitikai dühöngő? nevet viselő beszélgetésen szakértők részvételével a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetének megvitatására került sor kötetlen formában.

A Nyári Egyetem utolsó, pénteki napja a záróünnepség előtt még három szakmai előadást tartogatott a közönségnek. Elsőként Dr. Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes szólalt fel, aki jelenleg a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Biztonsági Tanulmányok Tanszékét vezeti. A Magyar Honvédség transzformációjának tapasztalatait összefoglaló előadásból kiderült, hogy a szervezet rendkívül sokat változott az elmúlt 10 évben. Ehhez nagyban hozzájárult az aktív missziós szerepvállalás, valamint a NATO tagországokkal folytatott állandó információ- és tapasztalatcsere. A hadsereg létszámkorrekciója, a NATO hálózatalapú képességfejlesztése, valamint a hatásalapú megközelítése fontos pontjait képezik a transzformáció folyamatának. A pozitív változások mellett súlyos problémaként jelenik meg a szektor alulfinanszírozottsága, valamint a fejlesztések hosszú távú koncepciójának hiánya.
Ez utóbbi problémára Dr. Tálas Péter is felhívta a figyelmet, aki előadásában Magyarország NATO tagságának elmúlt 15 évét értékelte. Kiemelte, hogy a katonai szövetségben eltöltött idő összességében pozitív hatással járt, hiszen megindult a hadsereg modernizálódásának folyamata, fejlődött az együttműködés képessége, valamint a civil kontroll. A további sikerekhez viszont elengedhetetlen a honvédelem társadalmi elfogadottságának növelése, valamint az ehhez szükséges politikai akarat megjelenése.
A Nyári Egyetem utolsó előadója Fucsku Sándor vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka volt, aki a Magyar Honvédség fejlesztésének jövőbeni lehetőségeiről beszélt. Előadásában kiemelte az összhaderőnemi képesség kialakításának fontosságát, az egyes katonai műveleti és túlélőképességek, a vezetéstámogató rendszerek, valamint a gyorsreagálású és légi támogató képességek fejlesztését.

Az előadásokat követően sor került az oklevelek átadására és a rendezvényt lezáró állófogadás megtartására. Összességében a szakkollégium hallgatói értékes élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodhattak az öt nap folyamán, mely hozzájárul a tagság szakmai fejlődéséhez.

Előző cikkIszlám Állam vagy al-Káida: ki kerül a célkeresztbe?
Következő cikkA Biztonságpolitikai Szakkollégium megjelenése az augusztusi rendezvényeken