Politikai feszültségek Dél-Afrikában:
Duduzile Zuma-Sambudla terrorizmus vádjával bíróság elé áll
Duduzile Zuma-Sambudla – a volt dél-afrikai elnök, Jacob Zuma lánya – csütörtökön
bíróság elé áll, miután önként jelentkezett a hatóságoknál, hogy szembenézzen a
terrorizmussal és erőszakra való felbujtással kapcsolatos vádakkal. A politikusnő a vád szerint a 2021 júliusában kitört zavargások során közösségi médiás bejegyzéseivel ösztönözte a tömegeket a pusztítás fokozására. Az országot megbénító erőszakhullám több mint 350 ember életét követelte, és az apartheid óta nem látott mértékű társadalmi feszültséget eredményezett.
A dél-afrikai rendőrség terrorelhárító egysége éveken át nyomozott a zavargások szervezői
után, végül a Durban-i Bűnügyi Nyomozó Egység nyomozása alapján vádat emeltek Zuma-
Sambudla ellen. A politikusnő jogi eljárása nemcsak az ország belpolitikai helyzetére, hanem az egyre polarizáltabb közéleti viszonyokra is hatással lehet.
A zavargások kiváltó oka Jacob Zuma börtönbüntetése volt, amelyet azért kapott, mert nem volt hajlandó együttműködni egy korrupciós vizsgálóbizottsággal. Az őrizetbe vételét
követően országszerte zavargások törtek ki, főként KwaZulu-Natal és Gauteng
tartományokban, amelyek boltok kifosztásához, gyújtogatásokhoz és infrastruktúra-
pusztításhoz vezettek. Bár a lázongásokat kezdetben politikai tiltakozásként értékelték, a
későbbi elemzések szerint a mélyszegénység és a COVID-19 miatti gazdasági megszorítások is jelentős szerepet játszottak a helyzet eszkalációjában.
Zuma-Sambudla jelenleg az apja által alapított MK Párt parlamenti képviselője, amely a
kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) ellenzékeként lépett színre. Pártja
határozottan kiáll mellette, politikai boszorkányüldözésnek minősítve az ellene indított
eljárást. A dél-afrikai rendőrség eközben fokozott készültséget rendelt el Durbanban, ahol a
bírósági tárgyalására tömeges tüntetések várhatók.
A közel négy évvel a zavargások után született vádemelés tovább fokozhatja a politikai
feszültséget, miközben a 2024-es választások közeledtével az ország egyre inkább
megosztottá válik.
Szerző: Merényi Vivien
Újabb üzemanyagtartály robbanás Nigériában
2025. január 18-án felrobbant egy üzemanyagszállító teherautó Nigéria középső területén,
Dikko városában. A baleset egyre több életet követel, hétfőre a halálos áldozatok száma elérte a 98-at és 69 embert pedig kórházban kezelnek. A mintegy 60.000 liter benzint szállító teherautó előbb felborult, majd a kiömlött benzin felrobbant, megölve azokat, akik a felborult tartálykocsiból akarták felszedni a kifolyt üzemanyagot. A Federal Road Safety Corps vezetője, Kumar Tsukwam elmondása szerint az áldozatok a felismerhetetlenségig égtek és minimum hatvan ember azonnal az életét vesztette a helyszínen. A szombati baleset az eddigi legsúlyosabb a tavaly októberi hasonló incidens óta, amelyben 147-en vesztették életüket.
Sajnos ez az eset nem egyedülálló, ugyanis 2023. nyarától a benzin ára 18 hónap alatt
ötszörösére emelkedett, ezért sok ember számára nem maradt más megoldás, minthogy akár életüket kockáztatva szerezzenek üzemanyagot.
Szerző: Bánfi Zita
Burkina Faso, Niger és Mali kilépett az ECOWAS-ból
2024. január 28-án Burkina Faso, Mali és Niger katonai vezetői bejelentették, hogy ki
kívánnak lépni a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS). Erre egy
évvel később, 2025. január 29-én került hivatalosan sor. Az elmúlt egy évben a gazdasági
csoport többi tagja igyekezett lebeszélni a három ország vezetőjét erről a döntésről, de ez
eredménytelennek bizonyult. Január 29-én, a Nigéria fővárosában, Abujában tartott
csúcstalálkozón lett végleges a három ország döntése, amikor megerősítették, hogy döntésük végleges és visszafordíthatatlan. Álláspontjuk ellenére az ECOWAS hat hónapos úgynevezett türelmi időt ad a három államnak, amennyiben mégis meggondolnák magukat a kilépésről. 2024. szeptemberében a három állam létrehozta saját biztonsági partnerségét Száhel Államok Szövetsége (AES) néven, azzal a céllal, hogy segítsék egymást a fegyveres lázadások és a külső agresszió elleni védekezésben.
A többi tagállam továbbra is biztosítja Burkina Faso, Mali és Niger állampolgárai számára
ugyanazokat a tagsággal járó kiváltságokat, amelyek eddig megillették őket. A három kilépő állam is biztosította az ECOWAS tagállamait arról, hogy a kilépésük után is vízummentes marad minden az ECOWAS-állampolgárok számára. Így a tényleges kilépés dátumát meghosszabbították 2025. július 29. napjáig, a hivatalos kilépés dátuma azonban 2025. január 29. napja.
Szerző: Mócsán Evelin
Válság a Kongói Demokratikus Köztársaságban: fegyveres csoport vette át az irányítást Goma felett
Január végén az M23 fegyveres csoport bevonult a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő, mintegy kétmillió lakosú Gomába, és átvette az irányítást a város felett. A harcok nyomán a helyzet kritikussá vált: a kórházak túlterheltek, a halottak száma meghaladja a 770-et, a sebesülteké pedig a 2800-at, bár a valódi adatok ennél is magasabbak lehetnek. A nemzetközi közösség tétlensége miatt a fővárosban, Kinshasában több nagykövetséget is megtámadtak az elégedetlen tömegek, és számos európai nagyvárosban is tüntetések törtek ki.
A kelet-kongói konfliktusok gyökerei az 1994-es ruandai népirtásig nyúlnak vissza, amikor hutu szélsőségesek mintegy 800 000 tuszit és mérsékelt hutut mészároltak le. A megtorlástól tartva közel egy millió hutu menekült Kongóba, tovább fokozva a térség feszültségeit. Az M23, amelyet túlnyomórészt tuszik vezetnek, 2012-ben rövid időre már elfoglalta Gomát, ám a kongói hadsereg és ENSZ-erők kiszorították. A lázadók 2021-ben ismét fegyvert ragadtak, arra hivatkozva, hogy korábbi megállapodásokat nem tartottak be velük szemben.
Ruandát évek óta vádolják az M23 támogatásával, amit Kigali következetesen tagad. Az ENSZ és több nyugati ország szerint Ruanda fegyverekkel és katonai támogatással látja el a csoportot; egy tavalyi jelentés szerint akár 4000 ruandai katona is harcolhat a lázadók oldalán.
A kongói hadsereget ENSZ békefenntartók támogatják, akik 1999 óta jelen vannak az országban, de a szerepük korlátozott, mivel csak a Force Intervention Brigade jogosult támadó műveletek végrehajtására a fegyveres csoportok ellen.
A konfliktus hátterében nemcsak etnikai feszültségek, hanem gazdasági érdekek is állnak. Goma stratégiai jelentőségű város, fontos kereskedelmi csomópont, amely a térség értékes ásványkincsei – például arany, ón, koltán – miatt kulcsszerepet tölt be.
A városban eközben összeomlott az alapvető infrastruktúra: nincs víz, áram, a szolgáltatások leálltak. Menekültek tömegei hagyják el a térséget, súlyos humanitárius válságot előidézve. Az M23 további területek elfoglalásával fenyeget. A nemzetközi közösség – bár elítéli az agressziót és diplomáciai megoldásokat sürget – kevés érdemi lépést tesz a konfliktus további eszkalációjának megakadályozásában.
Szerző: Danguly Ágnes
Szerkesztette: Németh Merse
