Elefántcsontpart bejelentette a francia csapatok kivonását

Elefántcsontpart a legújabb nyugat-afrikai ország, amely kiutasítja az egykori gyarmatosító Franciaország katonáit, követve Mali, Burkina Faso és Niger példáját. Alassane Ouattara elnök év végi beszédében közölte, hogy az abidjani Port-Bouet-ben állomásozó 43. BIMA tengerészgyalogos zászlóalj 2025 januárjától az elefántcsontparti hadsereg irányítása alá kerül.

Franciaország, amely az 1960-as években vesztette el gyarmatait Nyugat-Afrikában, közel 1000 katonát állomásoztatott az országban. Novemberben Szenegál és Csád is bejelentette a francia csapatok távozását, december végén pedig Franciaország visszaadta első katonai bázisát Csádnak.

Bár Elefántcsontpart továbbra is fontos szövetségese Franciaországnak, Párizs új katonai stratégiája a kontinentális jelenlét drasztikus csökkentését célozza. Francia csapatok már csak Dzsibutiban és Gabonban maradtak.

Elemzők szerint a lépés része egy szélesebb regionális átalakulásnak, amely Franciaország befolyásának csökkenését mutatja. Eközben Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait Oroszországgal.

Szerző: Németh Merse

Rejtélyes betegség a Kongói DK-ban: súlyos malária

A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) egészségügyi hatóságai bejelentették, hogy a délnyugati Kwango tartományban terjedő, korábban ismeretlen betegség valójában a malária súlyos formája, amely légzőszervi tünetekkel jelentkezik.

A Panzi egészségügyi körzetben novemberben 143 ember halálát okozó járvány kezdetben nagy aggodalmat keltett. Az egészségügyi minisztérium szerint a helyi alultápláltság fokozta a lakosság sebezhetőségét. Október óta 592 esetet regisztráltak, a halálozási arány 6,2 százalék.

A WHO által biztosított maláriaellenes gyógyszereket már kiosztják a kórházakban és egészségügyi központokban. A betegség tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, köhögés, orrfolyás és izomfájdalom. A legtöbb megbetegedés és haláleset 14 év alatti gyermekeket érint, különösen az 5 év alattiakat.

A járvány kitörési pontja Kinshasától 700 km-re található, egy nehezen megközelíthető, vidéki területen, ami megnehezíti a kezelést. A KDK-ban a malária a vezető halálok, és globálisan a második legtöbb megbetegedést regisztráló ország.

Szerző: Németh Merse

Dróntámadás kórház ellen Szudán Darfúr régiójában

Legalább kilenc ember meghalt és 20 megsérült egy dróntámadásban az észak-darfúri el-Fasher városában, amely a város utolsó működő kórházát érte. A szudáni egészségügyi minisztérium az RSF (Rapid Support Forces) félkatonai szervezetet tette felelőssé, amely négy rakétavető-gránátot lőtt ki a Szaúdi Kórházra. Az intézmény ezt követően felfüggesztette működését.

Az el-Fasherben május 10. óta dúló harcok miatt a város kulcsszerepet tölt be az ENSZ és más segélyszervezetek humanitárius műveleteiben.

Erőszakhullám Darfúrban

A támadás egy sor pusztító hadművelet része volt a héten. Hétfőn (12.11.) egy légi csapás több mint 100 civilt – köztük nőket és gyermekeket – ölt meg egy kabkabiya-i piacon. Jogvédő szervezetek szerint a szudáni hadsereg felelős a támadásért.

Kedden (12.12.) az RSF lövedékeket lőtt ki a zamzami menekülttáborra, megölve öt embert. Aznap az RSF tüzérségi támadást indított Omdurmanban, megölve legalább 65 civilt.

A konfliktus kezdete óta több mint 16 000 ember halt meg, 10 millióan váltak hajléktalanná, és 25 millió ember szorul humanitárius segítségre.

Szerző: Németh Merse

Szenegál igazságot követel a francia gyarmati mészárlás ügyében

Szenegál megemlékezett az 1944-es thiaroye-i mészárlás 80. évfordulójáról, amikor francia katonák lemészárolták azokat az afrikai katonákat, akik Franciaországért harcoltak a második világháborúban, majd hazatérve jogos járandóságukat követelték.

A megemlékezésen Franciaország külügyminisztere és több afrikai államfő is részt vett. Szenegál hosszú ideje követeli Franciaországtól a felelősségvállalást, hivatalos bocsánatkérést és a tömeggyilkosság kivizsgálását. A francia hadsereg szerint 35–75 katona halt meg, de történészek szerint valójában közel 400-an.

Nemzetközi nyomás nehezedik Franciaországra a tömegsírok feltárása érdekében, mivel az országot régóta vádolják az eset dokumentumainak meghamisításával vagy eltitkolásával. Emmanuel Macron francia elnök egy levélben először ismerte el, hogy a francia katonák követték el a mészárlást.

Bassirou Diomaye Faye szenegáli elnök szerint ez a francia elköteleződés „teljes és őszinte” lehet. A megemlékezés Franciaország csökkenő afrikai katonai jelenlétének időszakában történt, miközben több nyugat-afrikai ország Oroszországhoz fordul biztonsági támogatásért.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztette: Németh Merse