Főoldal Cikkek Fordulóponthoz ért az Iszlám Állam elleni harc?

Fordulóponthoz ért az Iszlám Állam elleni harc?

1525
1
Megosztás
(A kép forrása: bbc.com)

Az iraki miniszterelnök, Haider al-Abbádi február 19-ei nyilatkozatában leszögezte: “a hadsereg ezúttal végleg megszabadítja Moszul lakosságát az Iszlám Állam elnyomása alól”.

A terrorszervezet 2014 júniusában kvázi villámhadjárat keretein belül vonta irányítása alá Irak második legnagyobb városát, Moszult, ezzel egyértelműsítve a további offenzívák irányát az országban. A települést azóta az Iszlám Állam (a továbbiakban: IÁ) iraki fővárosaként, a kalifátus bölcsőjeként tartják számon. 2016 őszére ez a város maradt a dzsihádista szervezet uralma alatt álló utolsó jelentős harcállás Irakban. Most, több mint két évvel a település elfoglalása után lehetőség nyílik a város visszavételére.

Az IÁ hatalma Irakban rohamosan csökkenni látszik. A dzsihádistákkal szemben álló erők hónapok leforgása alatt több nagyvárost is elfoglaltak: Kobane, el-Karjatein, Tikrít és Fallúdzsa is felszabadult a terror alól. A szakértők szerint a szervezet a korábban uralma alatt álló terület több mint felét elveszítette, ezzel pedig képességeket és jelentős bevételi forrásokat is. A legnagyobb probléma számukra azonban nem elsősorban a fizikai területek, hanem a morál csökkenése, hiszen a kalifátus bukásával a harcosok hitüket vesztik.

„A közeljövőben együtt fogjuk megünnepelni az IÁ teljes felszámolását az ország területén”  – mondta Haider al-Abbádi a Moszul-offenzíva megkezdésekor, 2016. október 17-én. A műveletben kezdetben 70-80 ezer katona vett részt. Egyes források szerint az IÁ-nak nagyjából 3500 harcosa tartózkodhatott a város területén, máshol ennek a duplájáról írtak.

Eltelt négy hónap…

A hadművelet megkezdésekor Abbádi azt nyilatkozta, hogy Moszult 2016 végéig sikerül felszabadítani a dzsihádista uralom alól. Optimizmusának adott hangot Barack Obama amerikai elnök is, amikor azt mondta, reméli, hogy még leköszönése előtt sikerül kiűzni a terroristákat a város területéről. A kezdeti reményekkel ellentétben év végére világossá vált, hogy az offenzíva még hónapokig elhúzódhat.

16976848_1878458819077360_1001905038_nA művelet első részeként a koalíciós erők egy ostromgyűrűt alakítottak ki a városhoz közeli, stratégiai fontosságú települések elfoglalásával. November elejére Nimrúd, illetve Basíka városokat is az irányításuk alá vonták. Míg az iraki kormányerők sikeresen körbezárták Moszult, addig a velük szövetséges síita milíciák a tőle nyugatra fekvő, még a dzsihádisták kezén lévő Tal-Afar irányába indítottak támadást, melynek célja az összeköttetés és utánpótlás elvágása, valamint a Moszul körüli ostromgyűrű szorosabbra vonása volt.  Az iraki erők végül december elején, a művelet megkezdése óta első alkalommal lépték át Moszul határát, és pár nap leforgása alatt sikerült több keleti városnegyedet is elfoglalniuk. Az offenzíva azonban ezen a ponton az IÁ harcosainak ellenállása és a kedvezőtlen időjárás miatt megakadt. A város keleti felének teljes visszaszerzését célzó művelet december 29-én vette kezdetét, melynek előkészületeként a koalíciós erők a Tigris folyón lévő 5 hídból 4-et lebombáztak, ezzel elvágva a menekülési útvonalakat és ellehetetlenítve az utánpótlást a város nyugati és keleti része között. Kelet-Moszult végül január 18-án sikerült végleg visszaszerezni a dzsihádistáktól.

Hogyan tovább?

Nem véletlen, hogy az elkövetkező harcokat az “utca háborúja” néven emlegetik.

A város nyugati felének visszaszerzése várhatóan sokkal nagyobb feladat lesz az iraki erők számára, mint a keleti oldal. Moszul keleti felével szemben, amely nagyobb kiterjedésű ugyan, de ritkábban lakott, a nyugati városrész kisebb, viszont sokkal sűrűbben lakott. Becslések szerint a városban ragadt lakosok száma megközelítheti a 650 000 főt is. További gondot jelent, hogy a harcok alapvetően nem a külvárosban, hanem a település központi részén zajlanak, ez pedig egyfajta “házról-házra” küzdelmet feltételez a civil lakosság között rejtőző dzsihádistákkal szemben. Az iraki erők számára további kihívást jelent, hogy a sűrűn beépített városrészekben az IÁ harcosai robbanószerkezeteket tudnak elrejteni és könnyedén el tudják magukat barikádozni, ezzel még inkább kitéve a lakosokat annak, hogy egy esetleges támadás áldozataivá váljanak. Nem meglepő tehát, hogy a művelet a vártnál lassabban halad. Érezhető az aszimmetria: az IÁ katonái alapvetően más módszereket alkalmaznak (orvlövészek, tűszúrás szerű támadások stb.), mint az iraki reguláris erők. Az iraki hadseregnek február 23-án sikerült elfoglalnia Moszul repterét és a hozzá közeli Ghozlani katonai támaszpontot, jelenleg Nyugat-Moszul belső kerületei, valamint az óváros felé tartanak.

A Nyugat-Moszul elleni műveletek megkezdése óta az IÁ több robbantásos merényletet is végrehajtott Moszulban és más iraki nagyvárosokban, például Fallúdzsában és Bagdadban is. Ezek célja egyrészt figyelemelterelés a sorozatos vereségekről, erődemonstráció, illetve az iraki kormány hatalmának kétségbevonása a már visszaszerzett területeken. Az ilyen jellegű támadásokban csak Bagdadban év eleje óta több mint 100 ember vesztette életét.

Moszul felszabadítása az Iszlám Állam kalifátusának létét fenyegeti, s a korábbiakkal össze nem hasonlítható veszteséget jelent majd a terrorszervezet számára.

Menni vagy maradni?

Biztonságos menekülési útvonalak híján Moszul lakosai komoly döntés előtt állnak: vagy otthon maradnak a támadások kereszttüzében, vagy a kockázatos menekülés választják.

A városban rekedtek nehéz helyzetben vannak, csakúgy ahogyan a várost felszabadító katonák is: a terroristák gyakran rejtőznek lakosok közé, akiket pajzsként használnak, mert tudják, hogy a reguláris erők nem lőhetnek civilekre, minimalizálniuk kell a polgári áldozatok számát. A lakosokkal az IÁ katonái különös kegyetlenséggel bánnak: aki nem engedelmeskedik, vagy az ellenállás legkisebb jeleit mutatja, gondolkodás nélkül kivégzik. Októberben a dzsihádisták 230 embert mészároltak le, negyvenen közülük civilek voltak.

Akik a menekülés mellett döntöttek…

UNHCR-Ivor-Prickett-Iraqi-family-displacedAz ENSZ adatai szerint a városból kitelepítettek száma az offenzíva végére elérheti a 400 000 főt, ez nagyjából a Nyugat-Moszulban élők felét jelenti. Eddig 160 000-en menekültek el otthonukból a hadművelet kezdete óta. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közölt adatok szerint eddig több, mint 20 000 segélycsomag került kiosztásra a menekülttáborokban, ez a mennyiség nagyjából 126 000 embernek elég. A szervezet szerint az otthonukat elhagyni kényszerültek közül a legtöbben szemtanúi voltak valamely családtagjuk, vagy barátaik halálának.

  • Peter Wagner

    Hello, nem tudom honnan van a térkép, de még nem olavstam sehol, hogy a Kirkuktól nyugatra levő területeket, Hawijat és környékét bárki visszafoglalta volna az IÁ-tól.