Főoldal Általános EU hírfigyelő – 2018. július

EU hírfigyelő – 2018. július

866
0
Megosztás
Jean-Claude Junkcker, Li Ko-csiang és Donald Tusk az EU-Kína csúcstalálkozón Pekingben. Forrás: eeas.europa.eu

BREXIT

A brit kabinet 2018. július 12-én kiadta az úgynevezett Fehér Könyvet, amiben részletezi a kormány Brexit-stratégiáját. A Chequers-i megállapodás értelmében létrejött 104 oldalas dokumentum négy fő szekcióra oszlik: gazdasági kapcsolatok, biztonság, együttműködés és intézményi kérdések. A legfőbb viták az első fejezet körül folynak, mely a jövőbeli gazdasági együttműködésre tesz javaslatot. Az áruk és szolgáltatások áramlását az Egyesült Királyság döntéshozói egy, a vámunióhoz hasonló rendszerben képzelték el, hogy a határ ne lassíthassa le a kereskedelmet, ami kulcsfontosságú az ipar számára, illetve megkönnyítené a ír határkérdés rendezését is. A migráció terén azonban megszigorítaná a szabályozást a brit kormány, az uniós polgárok ugyanis csak turistaként vagy ideiglenes üzleti út okán léphetnének be vízum váltása nélkül a szigetország területére. Ez komoly korlátozása lenne az emberek szabad mozgásának, amit a mai rendszer biztosít. Pontos részletek egy új, a bevándorlásról szóló fehér könyvben fognak megjelenni.

Az új stratégia komoly visszhangot keltett a szigetországban. Lemondott Boris Johnson külügyminiszter, helyére Jeremy Hunt konzervatív képviselő lépett. A Brexit-kampány ikonikus alakja túl „puhának” tartja a stratégiát és a brit parlament alsóházában tartott beszédében komolyan ostorozta Theresa May miniszterelnököt. A kormány egy másik fontos tagja, David Davis,  Brexit-miniszter is távozott posztjáról, egyet nem értésének kifejezéseként. Az ő helyét Dominic Raab kapta meg, aki az elmúlt hónapokban egyre komolyabb szerepet játszott May stábjában.

Justine Greening, a második May-kormány korábbi oktatásügyi minisztere felvetette egy második Brexit-népszavazás ötletét, amivel terve szerint visszaadta volna az irányítást az emberek kezébe. Javaslatát a kormány azonban félresöpörte és Theresa May ismét kiállt a 2016-os népszavazása eredményének végrehajtása mellett.

A brit alsóház EU-párti képviselői kezdeményezték, hogy ha a kormány nem tud egy életképes szabadkereskedelmi megállapodást tető alá hozni az Unióval, akkor az ország maradjon vámunióban az EU-val. A javaslatot azonban a szűk konzervatív többség rendkívül kicsi szavazatkülönbséggel, de leszavazta.

Július 20-án az Európai Unió Tanácsa (EU27) is tájékoztatást kapott a Brexit-tárgyalások állásáról. Az uniós tárgyalóküldöttség vezetője, Michel Barnier tájékoztatta a minisztereket az ír-északír határral és a leendő viszonyrendszerrel kapcsolatos tárgyalások során elért eredményekről.

A kilépésről rendelkező megállapodás csak akkor jöhet létre, ha az összes kérdésben egyetértés születik a jogi szövegről. Ebbe az Észak-Írországra vonatkozó tartalékmegoldás is beletartozik. Ennek keretében nem szabad elfelejtenünk, hogy az eddig vállalt kötelezettségeket teljes mértékben tiszteletben kell tartani. A kilépésről rendelkező megállapodást minél előbb meg kell kötnünk. A munkát a leendő viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat elkészítése érdekében is fel kell gyorsítani. Ezenkívül fokoznunk kell a felkészülés területén végzett munkát arra az esetre, ha nem tudnánk megegyezni. Az EU27 egységének biztosítása továbbra is kulcsfontosságú” – mondta el Gernot Blümel osztrák miniszter, az ülés elnöke.

A leendő viszonyrendszert illetően a Tanács megvitatta, hogyan járul hozzá a brit kormány által 2018. július 12-én kiadott úgynevezett Fehér Könyv a megbeszélésekhez. Ennek megfelelően július 26-i sajtótájékoztatóján Michel Barnier kizárta a négy szabadságból való önkényes válogatást, és azt, hogy az Egyesült Királyság az Unió nevében szedje be a vámokat. A Dominic Raab, brit Brexit-miniszterrel tartott közös tájékoztatón a tárgyalófelek elmondták, hogy a tárgyalások produktívak voltak, de komoly akadályokkal küzdenek továbbra is, melyeket legközelebb augusztus közepén fognak újratárgyalni. Ezt követőn az októberi határidőig bezárólag heti szinten fognak egyeztetni, hogy időben megállapodhassanak a Kilépési Egyezmény jogi szövegéről. A Tanács legközelebb Általános Ügyek Tanácsának (50. cikk) következő, 2018. szeptemberi ülésén tárgyal majd a kérdésről.

Júliusi csúcstalálkozók

Az Európai Unió és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) külügyminiszterei csúcstalálkozót tartottak július 16-án és 17-én Brüsszelben. Az esemény végén a részvevők kiadtak egy közös nyilatkozatot. A deklarációban számos témát érintettek, megerősítésre került például az ENSZ céljai és alapelvei iránti elkötelezettség, az emberi jogok érvényesülésének és a demokrácia kiteljesedésének elősegítése, a nőkkel szembeni erőszak és diszkrimináció tilalma, valamint a nemzetközi szervezett bűnözés elleni közös küzdelem is. A nyilatkozat fontos részét képezi a klímaváltozásról szóló rész, a részvevők ugyanis elismerték, hogy Latin-Amerika és a Karibi-térség rendkívüli módon kitett a természeti csapásoknak. A felek ezen a területen is megerősítették kétoldalú együttműködésüket; az EUROCLIMA+ kezdeményezést is beleértve. A deklaráció végén a részvevők elkötelezettségüket fejezték ki az Agenda 2030 fentartható fejlődési célok megvalósítása, illetve a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett.

Július 16-án Pekingben megrendezésre került a 20. EU-Kína csúcstalálkozó, Jean-Claude Juncker, Donald Tusk és a kínai miniszerelnök, Li Ko-csiang részvételével. Az Európai Bizottság elnöke, Juncker megállapította, hogy ma már az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere, de különböző megállapodásokkal fokozni lehet az együttműködést ezen a területen. A csúcstalálkozón közös nyilatkozat elfogadására és több konkrét eredmény megszületésére is sor került. Az éghajlatváltozásról és a tiszta energiáról szóló vezetői nyilatkozatban a két fél kinyilvánította elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a Párizsi Megállapodás végrehajtása, az ennek érdekében tett együttműködés fokozása mellett. Egy óceánokra vonatkozó partnerségi megállapodás is megkötésre került az Unió és Kína között, mely magába foglalja az illegális halászat elleni küzdelmet és a tiszta technológiák kutatását is. A kül-és biztonságpolitika is fontos részét képezte a találkozónak, a felek megegyeztek az együttműködés elmélyítésén ezen a területen. Észak-Koreára vonatkozóan a vezetők kijelentették, hogy a helyzet megoldására a diplomáciai eszközöket részesítik előnyben.

“Még mindig maradt idő arra, hogy elejét vegyük a válságnak és a káosznak” – nyilatkozta Donald Tusk az EU–Kína csúcstalálkozó után a WTO megerősítésére és a kereskedelmi háborúk megelőzésére utalva. Forrás: consilium.europa.eu

A Tanács júliusi közleményei, sajtóhírei

Federica Mogherini, az Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője július 16-án számolt be a Külügyek Tanácsának a két nappal korábban lezajlott líbiai látogatásáról. A főképviselő elsősorban az EU líbiai delegációjának, valamint az Unió líbiai határtámogató missziójának (EU Border Assistance Mission in Libya) otthont adó irodák megnyitására utazott Tripoliba. Mogherini az észak-afrikai országban tett látogatás alatt többek között találkozott Ghassan Salaméval, az ENSZ rendkívüli líbiai megbízottjával. A találkozón a főképviselő kifejtette, hogy jelenleg az EU Líbia legfőbb pénzügyi támogatója, jelenleg is megközelítőleg 350 millió euróval támogatja Brüsszel a nemzetközi közösség és a helyi civil csoportok által irányított programokat. Az ENSZ megbízottal való megbeszélést követően Fáíz Szarrádzs miniszterelnökkel folyatatott megbszéléseket Mogherini.

2018. július 30-án a Tanács döntést hozott az EU NAVFOR Szomália Atalanta művelet működésének meghosszabításáról. A misszió mandátuma így jelenleg 2020. december 31-ig szól. Döntés született egyúttal a műveleti és a tengeri biztonsági központ áthelyezéséről az Egyesült Királyságbeli Northwoodból a spanyolországi Rotába, illetve a franciaországi Brestbe. Az Európai Unió ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a kalózkodás felszámolása mellett Szomália partjainál.