2017 nyarán több olyan hír látott napvilágot, melyek szerint orosz harci repülőgépek engedély nélkül behatoltak a balti államok légterébe, tovább súlyosbítva ezzel a NATO és Oroszország között már így is pattanásig feszült viszonyt. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azonban a legutóbbi NRC (NATO-Oroszország Tanács) találkozó után nyugalomra intette a szövetséges és az érintett országok képviselőit.
A legutóbbi légvédelmi incidensre augusztus elején került sor Oroszország részéről. Egy spanyol és egy finn vadászgép két orosz MiG-31 típusú elfogó vadászrepülőgépet és egy AN-26 típusú szállítórepülőt tartóztatott fel, melyek vészesen közel repültek az észt légtérhez. Nem ez az első ?véletlennek? ígérkező lépés, például júniusban a Balti-tenger felett egy vélhetően felfegyverzett orosz vadászgép vészesen megközelített egy amerikai felderítő repülőgépet.
E példákból is látszik, hogy a NATO csapatok erősítésre szorulnak légvédelem tekintetében a Baltikumban, hiszen Oroszország nyilvánvaló túlereje aggodalomra adhat okot. Ez a kérdés is tárgyalóasztalra került a legutóbbi, 2017. július 13-án megrendezett NATO-Oroszország találkozón Brüsszelben. Az ülésen kiemelték, hogy szükség van a folyamatos kommunikációra és tájékoztatásra a félreértések elkerülése végett, nagyobb figyelmet fordítva a katonai gyakorlatokra. Minden országnak megvan a joga arra, hogy gyakorlatokat hajtson végre nemzetközi légtérben, azonban köteles azokat az elfogadott normákkal összhangban végezni, különös tekintettel más országok szuverenitására.
A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert hamarosan ismét megkezdődik a fehérorosz-orosz kötelékben lebonyolított, ZAPAD néven ismert hadgyakorlat. A megmozdulás nem új keletű, folytatása az elsőként 1973-ban megrendezett szovjet gyakorlatnak, melyet a Szovjetunió összeomlása után újból felélesztve, 2009 óta fehérorosz-orosz bilaterális együttműködés alapján tartanak négyévente. A nyilvánosságra hozott információk alapján 2017-ben szeptember 14-20. között kerül sor a gyakorlatra más kiképzésekkel párhuzamosan, valamint kisebbek folytatásaként, egy forgatókönyv keretében. A pontos létszám tekintetében csak becsléseink vannak és homályos nyilatkozatok, melyek szerint kb. 13.000 katonával kell számolni mindkét részről. Annyi előzetesen elmondható, hogy nagyszabású manőver várható, melyben biztosan részt vesz mind az orosz haditengerészet Balti Flottája, mind pedig az orosz 1. gárda-harckocsihadsereg (1st Guards Tank Army). Fontos, hogy a Bécsi Dokumentumban lefektetett összlétszám túllépése nem lehetséges, ezt Stoltenberg is kiemelte az NRC ülésen.
Ezenfelül továbbra is fundamentális ellentétet jelent a felek között a kelet-ukrajnai harcok és a Krím-félsziget annektálása. A konfliktus megoldási kísérletei továbbra is patthelyzetet teremtenek, hiszen a NATO illegálisnak ítéli Oroszország lépéseit, Moszkva pedig továbbra sem tesz meg minden tőle telhetőt a minszki megállapodás gyakorlatban történő végrehajtására és folytatja a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását. Viselkedése igazolásaképp a Szövetség kelet felé való terjeszkedését és ezzel párhuzamosan az orosz állam veszélyeztetését hozza fel.
Mindezeket figyelembe véve valóban szükségesnek mondható további NATO-erők telepítése a Baltikum térségébe a ZAPAD 2017 idejére, valamint a légvédelem általános megerősítése. Az előkészületek már megkezdődtek, az USA 600 ejtőernyős katonát telepít a 3 érintett balti államba (Észtország, Lettország, Litvánia) és csapataik állomásoznak Lengyelországban is. Az Egyesült Államok emellett deklarálta Észtország felé, hogy elkötelezett a kollektív biztonság kérdésében orosz agresszió esetén, valamint a NATO vezetőség kiemelte, hogy a hadgyakorlatot a Szövetség szigorúan nyomon követi majd. Ezenfelül időszerűnek ítélték a hosszú hatótávolságú légvédelmi rakéták telepítését is az érintett térségbe a légvédelem erősítése érdekében.
Szeptember közeledtével egyre feszültebbé válik a hangulat Európa-szerte, de Stoltenberg ennek ellenére nyugalomra intette a közösséget a brüsszeli csúcs után. Holott a NATO 2014 óta hivatalosan befagyasztotta az NRC-t az orosz fél Ukrajna felé tanúsított nemzetközi jogot sértő lépései miatt, a politikai kommunikáció érdekében üléseken időnként egyeztetnek a felek. A Szövetség ismét kinyilvánította, hogy nem kíván konfrontációba kerülni Moszkvával, sem veszélyeztetni annak szuverenitását. A balti régió légvédelmének növelése érdekében finn kezdeményezésre elindult egy szakértői csoport a NATO, Oroszország és Svédország közreműködésével, a megnövekedett légi forgalomra való tekintettel. A közös munka szintén alátámasztja a dialógus működőképességét. A légiforgalmi incidensek pedig, néhány kivételtől eltekintve, biztonságos és felelősségteljes módon lettek kezelve mindkét részről, így a főtitkár szerint aggodalomra a gyakorlat közeledtével sincs ok.
