Immár harmadjára találkozott egymással a két országrész vezetője, Kim Dzsong-Un és Mun Dzse-In államfő, annak érdekében, hogy előmozdítsák a félsziget fegyvermentesítését. Megállapodás született további pufferzónák kialakításáról, valamint arról, hogy október elsejétől a demilitarizált övezet közvetlen közelében közösen számolják fel a polgárháború idejéből még fennmaradt harceszközöket. A Korea-közi kapcsolatok fejlődése kedvezően hatott Észak-Korea Egyesült Államokhoz kötődő viszonyára is. 

Szeptember 19-én Phenjanban észak-koreai és dél-koreai védelmi miniszterek egyezményt adtak ki arról, hogy a két országrészt elválasztó katonai demarkációs vonaltól (Military Demarcation Line?MDL) visszavonják tüzérségi erőiket, valamint felfüggesztik az ezred szintű manőverezési és tüzérségi hadgyakorlatokat a vonaltól számított 10 km-es körzetben. Ezzel a lépéssel elméletben csökkentik a meglepetésszerű támadás lehetőségét és megelőzhetik a határmenti gyakorlatok véletlen károkozása miatti konfliktusok háborús agresszióvá eszkalálódását. A megállapodás azt a törekvést is előrevetíti, hogy további légi és tengeri fegyvertilalmi zónákat alakítsanak ki, amely tiszteletben tartását egy közösen felállított katonai bizottság felügyelné.

Az ellenőrző bizottság felállítása, és a demilitarizált zóna közös ellenőrzés alatt álló területén (a panmindzsoni közös biztonsági terület?Joint Security Area) állomásozó észak- és amerikai-dél-koreai határőrök leszerelése fontos előrelépés a két országrész közti bizalomépítés tekintetében. A tervek szerint november elsejére vezetik be a repüléstilalmi övezetet a szárazföldi határ mentén. A katonai fenyegetettséget a felek a Sárga-tengeren is csökkentik, felfüggesztik a haditengerészeti gyakorlatokat és megkezdik a hadihajók kivonását az északi korlátozó vonal (Northern Limit Line?NLL) közeléből, amely a szárazföldi demarkációs vonal meghosszabbítása és de facto tengeri határként szolgál a két országrész között. A Koreai-félsziget ezen nyugati tengerszakaszán gyakoriak az északi tüzérségi hadgyakorlatok és tengeralattjáró aktivitás miatti összetűzések, amelyeket mindeddig sikerült kezelni, azonban az igazán hatékony prevenciót a bizalomépítés második fokaként, a gyakorlatokkal kapcsolatos információmegosztással és az átláthatóság biztosításával lehetne garantálni, amelyre jelenleg még nincs kilátás. Az NLL tengerszakaszon az új bilaterális egyezmény alapján csak a járőrözés, illetve a halászati és az ezt felügyelő tevékenység megengedett. Az áprilisi panmindzsoni nyilatkozatban foglaltak szerint a Sárga-tengeren sor kerül egy ?tengeri béke övezet (maritime peace zone)” kialakítására is, ahol közös halászati zónát jelöl ki a katonai bizottság. A kereskedelmi kapcsolatok megerősítése mellett ez elősegítheti a tengeri határszakasz pontos helye körüli viták rendezését is.

A törékeny Korea-közi kapcsolatok további fejlődése kedvezően hatott az USA és Észak-Korea bilaterális viszonyára is, amely Mike Pompeo külügyminiszter phenjani látogatásának júliusi lemondása óta stagnált. Trump elnök kilátásba helyezett egy újabb személyes találkozót Kimmel, amelyet a dél-koreai elnök is szorgalmazni kíván jövő heti washingtoni látogatása során. Az újabb találkozó és a nukleáris mentesítéssel kapcsolatos párbeszéd újbóli megindítása komoly előrelépés a Kim-rezsim részére, mert erősíti az államalakulat legitimációját azzal, hogy az USA egyenrangú tárgyalópartnerként kezeli. Az észak-koreai vezetők hosszú évtizedek óta igyekezenek kivívni a rezsim fennállásának hivatalos nemzetközi elismertségét, amelyet sok állam, köztük az USA-val szövetségben álló Japán sem ismer el a koreai háborút lezáró békeszerződés hiányában.

/Lektorálta: Bartók András/

Előző cikkBrexit a világűrben
Következő cikkGyermekek a harcmezőn ? a XXI. század gyermekkatonái