Főoldal Általános NATO-NETto Hírfigyelő – 2018. március

NATO-NETto Hírfigyelő – 2018. március

296
0
Megosztás
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bemutatja az éves jelentését

Partnerkapcsolatok

  1. március 2. – A NATO elhatárolódik Putyin „elfogadhatatlan” fenyegetőzéseitől (Sánta György)

Vlagyimir Putyin orosz elnök március elsején mutatta be a legújabb stratégiai nukleáris fegyvereit, amelyeket kifejezetten a különböző NATO védelmi rendszerek ellen fejlesztettek ki. Ezeket a fegyvereket úgy reklámozza az orosz védelmi minisztérium, mint halhatatlan szuperfegyverek, amelyek minden védelmen áttörnek.

Erre reagált a NATO amikor kijelentette, hogy az ilyenfajta fenyegetőzés elfogadhatatlan és agresszív, emiatt a szövetség folytatni fogja az Oroszország elleni, elrettentésre alapuló politikáját, habár az erős fellépés ellenére mindig nyitott marad a tárgyalásokra.

  1. március 13. – Orosz fegyverzet-ellenőrök látogatása Észtországban (Rácz-Nagy Judit)

Észtország orosz fegyverzet-ellenőröknek mutatta be a térség átláthatósági kötelezettségek teljesítésének jelenlegi állapotát a Bécsi Dokumentum keretein belül. A 2011-ben kötött megállapodás 57 EBESZ tagállam közt a katonai átláthatóságot hivatott elősegíteni a  kölcsönös bizalom, közös államok közti éves ellenőrzések alapján, különös tekintettel a be nem vallott hadi képességekre, eszközökre és az ezeket érintő tevékenységekre, gyakorlatokra.

  1. március 14. – A NATO elítélte a Salisbury-ben történt idegmérges támadást (Petróczki Márk)

Az Egyesült Királyság tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot arról, hogy a március 4-én, Salisbury-ben alkalmazott idegmérget Oroszország gyártotta, és nagy valószínűséggel ő is felelős a használatáért. A NATO ezután elítélte a támadást, ami a Szövetség alapítása óta az első példa volt egy idegméreg ilyetén alkalmazására a NATO területén belül. Így a NATO felszólította Oroszországot, hogy válaszolja meg a britek kérdéseit és segítse őket a nyomozásban.

  1. március 15. – A főtitkár éves jelentése (Petróczki Márk)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár idén is közzétette éves jelentését. A jelentés szerint a tagállamok betartották vállalásukat, így majdnem 5%-kal növekedtek a NATO védelmi kiadásai, így több felszerelést vásárolnak és nagyobb erőt fektetnek a NATO-missziókba a tagállamok. A jelentésben többek között szó esik a NATO és Oroszország közti feszült viszonyról és az abból fakadó NATO-lépésekről.

  1. március 18. – A NATO változásokat akar a júliusi csúcstalálkozón az orosz mérgezési ügy után (Sánta György)

Jens Stoltenberg a Die Welt nevű német napilapnak adott interjújában mesélt a NATO jövőbeli terveiről. A

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO-nak készen kell lennie arra, hogy bármikor fellépjen az egyre agresszívabb és kiszámíthatatlanabb orosz külpolitikával szemben. Továbbá a főtitkár elvárja, hogy a NATO-tagállamok átgondolják az Oroszországgal szembeni politikájukat, mivel az orosz doktrínákban egyre nagyobb szerepet kapnak a nukleáris fegyverek, így a júliusi csúcstalálkozón fontos döntéseket kell majd hozni a Szövetség jövőjével és védelmi képességeivel kapcsolatban.

Külön hangsúly volt Oroszország legújabb cselekedetein, amelyek a főtitkár szerint a Nyugat destabilizálására irányulnak. Erre példa az orosz ex-kettősügynök és lányának megmérgezése az Egyesült Királyságban a hónap elején. Habár Oroszország tagadja, hogy bármi közük is lett volna a mérgezéshez, Stoltenberg szerint az ilyen akciók beleillenek abba a mintába, amelyet az orosz külpolitika kapcsán figyeltek meg. Ezért is figyelmeztette Oroszországot a főtitkár, hogy a NATO mindig készen áll arra, hogy megvédje magát bármilyen támadás ellen, így az oroszoknak nem szabad elbízniuk magukat.

Végül Stoltenberg arról beszélt, hogy a hibrid hadviselés lehet az egyik témája a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének, ahol reményei szerint eredményes tárgyalásra kerül majd sor az orosz diplomatákkal.

  1. március 27. – A NATO válaszlépései a Salisbury-ben történt idegmérges támadásra (Petróczki Márk)

A Salisbury-ben történt támadás 14-i elítélése után a NATO és partnerei további válaszlépésekre kötelezték el magukat Oroszországgal szemben, mivel az oroszok továbbra sem állnak konstruktívan az eset kivizsgálásához. Eddig 140 orosz diplomatát utasítottak ki a tagállamok és partnerek, Stoltenberg pedig további 7 személyt küldött el Oroszország NATO-ban résztvevő missziójától, majd lekorlátozta a résztvevők számát maximum 20-ra. Ennek ellenére a NATO elhivatott szeretne maradni az Oroszországgal való együttműködés felé, így a következő NATO-Oroszország Tanács ülését nem halasztják el.