Főoldal Általános NATO-NETto Hírfigyelő – 2018. március

NATO-NETto Hírfigyelő – 2018. március

Írta
851
0
Megosztás
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bemutatja az éves jelentését

Partnerkapcsolatok

2018. március 1.-2. – A NATO Katonai Bizottság Munkacsoport alapító ülése a StratComon (Szabó Orsolya Réka)

Március elsején és másodikán a NATO Nemzetközi Katonai Törzse adott otthont az első hivatalos Katonai Bizottsági Munkacsoport (KBM) ülésnek a StratComon. A szövetséges államok meghívást kaptak tanácskozásra, és összefoglalókat kaptak katonai és civil szakértőktől, akik a NATO különböző intézményeitől érkeztek. A találkozót Jan Broeks altábornagy, a NATO Nemzetközi Katonai Törzsének parancsnoka nyitotta meg. Az üléseken megtárgyalták a StratCom egyre jelentősebb szerepét a változó biztonsági környezetben, és azt, hogy ennek a felértékelődő szerepnek az utolsó fejlesztése a KBM, ami szaktudást, munkaerőt és tanácsot nyújt a NATO StratComnak. Jan Broeks szerint ez egy egyedi törekvés, ami támogatja a hatásos elrettentést ellenségeinkkel szemben és a katonai akciók elfogadtatását a lakosság körében. A két nap során szó volt még a StratCom egyéb képességeiről, mint például Pszihológiai Műveletekről (PsyOps) és a Hírszerzői Műveletekről (InfoOps). A parancsnok a találkozó végén kihangsúlyozta; a cél az lenne, hogy a StratCom inkább megfontolási alapunk legyen, mintsem egy akció utáni gondolatunk.

  1. március 2. – A NATO elhatárolódik Putyin „elfogadhatatlan” fenyegetőzéseitől (Sánta György)

Vlagyimir Putyin orosz elnök március elsején mutatta be a legújabb stratégiai nukleáris fegyvereit, amelyeket kifejezetten a különböző NATO védelmi rendszerek ellen fejlesztettek ki. Ezeket a fegyvereket úgy reklámozza az orosz védelmi minisztérium, mint halhatatlan szuperfegyverek, amelyek minden védelmen áttörnek.

Erre reagált a NATO amikor kijelentette, hogy az ilyenfajta fenyegetőzés elfogadhatatlan és agresszív, emiatt a szövetség folytatni fogja az Oroszország elleni, elrettentésre alapuló politikáját, habár az erős fellépés ellenére mindig nyitott marad a tárgyalásokra.

  1. március 13. – Orosz fegyverzet-ellenőrök látogatása Észtországban (Rácz-Nagy Judit)

Észtország orosz fegyverzet-ellenőröknek mutatta be a térség átláthatósági kötelezettségek teljesítésének jelenlegi állapotát a Bécsi Dokumentum keretein belül. A 2011-ben kötött megállapodás 57 EBESZ tagállam közt a katonai átláthatóságot hivatott elősegíteni a  kölcsönös bizalom, közös államok közti éves ellenőrzések alapján, különös tekintettel a be nem vallott hadi képességekre, eszközökre és az ezeket érintő tevékenységekre, gyakorlatokra.

  1. március 14. – A NATO elítélte a Salisbury-ben történt idegmérges támadást (Petróczki Márk)

Az Egyesült Királyság tájékoztatta az Észak-atlanti Tanácsot arról, hogy a március 4-én, Salisbury-ben alkalmazott idegmérget Oroszország gyártotta, és nagy valószínűséggel ő is felelős a használatáért. A NATO ezután elítélte a támadást, ami a Szövetség alapítása óta az első példa volt egy idegméreg ilyetén alkalmazására a NATO területén belül. Így a NATO felszólította Oroszországot, hogy válaszolja meg a britek kérdéseit és segítse őket a nyomozásban.

  1. március 15. – A főtitkár éves jelentése (Petróczki Márk)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár idén is közzétette éves jelentését. A jelentés szerint a tagállamok betartották vállalásukat, így majdnem 5%-kal növekedtek a NATO védelmi kiadásai, így több felszerelést vásárolnak és nagyobb erőt fektetnek a NATO-missziókba a tagállamok. A jelentésben többek között szó esik a NATO és Oroszország közti feszült viszonyról és az abból fakadó NATO-lépésekről.

  1. március 18. – A NATO változásokat akar a júliusi csúcstalálkozón az orosz mérgezési ügy után (Sánta György)

Jens Stoltenberg a Die Welt nevű német napilapnak adott interjújában mesélt a NATO jövőbeli terveiről. A

Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO-nak készen kell lennie arra, hogy bármikor fellépjen az egyre agresszívabb és kiszámíthatatlanabb orosz külpolitikával szemben. Továbbá a főtitkár elvárja, hogy a NATO-tagállamok átgondolják az Oroszországgal szembeni politikájukat, mivel az orosz doktrínákban egyre nagyobb szerepet kapnak a nukleáris fegyverek, így a júliusi csúcstalálkozón fontos döntéseket kell majd hozni a Szövetség jövőjével és védelmi képességeivel kapcsolatban.

Külön hangsúly volt Oroszország legújabb cselekedetein, amelyek a főtitkár szerint a Nyugat destabilizálására irányulnak. Erre példa az orosz ex-kettősügynök és lányának megmérgezése az Egyesült Királyságban a hónap elején. Habár Oroszország tagadja, hogy bármi közük is lett volna a mérgezéshez, Stoltenberg szerint az ilyen akciók beleillenek abba a mintába, amelyet az orosz külpolitika kapcsán figyeltek meg. Ezért is figyelmeztette Oroszországot a főtitkár, hogy a NATO mindig készen áll arra, hogy megvédje magát bármilyen támadás ellen, így az oroszoknak nem szabad elbízniuk magukat.

Végül Stoltenberg arról beszélt, hogy a hibrid hadviselés lehet az egyik témája a NATO-Oroszország Tanács következő ülésének, ahol reményei szerint eredményes tárgyalásra kerül majd sor az orosz diplomatákkal.

  1. március 27. – A NATO válaszlépései a Salisbury-ben történt idegmérges támadásra (Lendvai Tünde)

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára sajtótájékoztatót tartott a Szövetség hivatalos álláspontjáról a Salisbury-eset kapcsán és az Oroszországgal szemben kilátásba helyezett szankcióiról. A március 4-i gyilkosság volt az első példa rá, hogy idegméreggel követtek el támadást a NATO területén belül. A tagállamok és partnerországok közös nemzetközi fellépése nyomán eddig összesen 140 orosz tisztviselőt utasítottak ki. Stoltenberg pedig újabb személyzeti elbocsájtásokról számolt be: eddig 7 akkreditált személyt bocsájtott el és további 3 fő függő kérelmét fogja elutasítani.  Az Észak-atlanti Tanács a főtitkárral egyetértésben 10 fővel csökkentette a Tanácsban résztvevő orosz misszió (Russian Mission to NATO) létszámát, ezzel 20 főre korlátozva az orosz küldöttséget.

Sajtókérdésre válaszolva a főtitkár eloszlatta azon kételyeket, miszerint az orosz küldöttek elbocsájtása csökkenti a diplomáciai konfliktusrendezés esélyeit: „A NATO álláspontja a kiutasítások ellenére sem változott a moszkvai vezetéssel szemben” –  hangsúlyozta Stoltenberg. A tagállamok továbbra is azt a duális politikát alkalmazzák, melynek elemei a megerősített védelem az előretolt jelenlét megvalósításával, és a nyitott szemléletű politikai kommunikáció, amely a NATO-Oroszország Tanács (NATO-Russia Council, NRC) következő tárgyalásának előkészületeiben nyilvánul meg. A NATO-nak azonban egységes, erőteljes álláspontot kell képviselnie, mert Oroszország nem tanúsított konstruktív hozzáállást a Salisbury-ügyben.

Stoltenberg válaszában megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint nem maradhat következmények nélkül Oroszország féktelen viselkedése, mellyel megszegi a nemzetközi jogi normákat. „Annektálta a Krím- félszigetet és destabilizálta Kelet-Ukrajnát. Ismételten fegyverkezésbe kezdett és fenyegeti a NATO északi tagállamait; Litvániát, Lettországot és Észtországot. Tapasztaltuk, hogy Oroszország hibrid technikákat alkalmaz, köztük dezinformációk terjesztését és kibertámadást, ennek gátat kell szabni!” – mondta a főtitkár az Egyesült Királyság külügyminiszterével, Boris Johnsonnal tartott március 19-i közös sajtókonferencián. A NATO továbbra is szorgalmazni fogja, hogy Moszkva bizonyítsa a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPWC) a Novichok idegmérgek fejlesztési programjának beszüntetését. Stoltenberg üdvözölte az Egyesült Királyság együttműködését a nyomozásban az OPWC-vel.