2010. október 14-én „Irán és az iszlám” címmel került megrendezésre Szakkollégiumunk legutóbbi rendezvénye, amelyen a BSZK egyik tehetséges tagjának, Sedghi Amitis-nek önálló előadását hallhatták az érdeklődők. A BSZK-ban május óta tevékenykedő társunk sikeres debütálása során személyes élményeinek felhasználásával arra vállalkozott, hogy az iszlám általános ismertetésén túl néhány kevésbé ismert aspektusból mutassa be a világ második legnagyobb vallását, illetve eloszlasson néhány, a témához kötődő (hibás) sztereotípiát – s tette mindezt néhol meghökkentő, ám rendkívül élvezetes módon. Az előadás második felében a nemzetközi politika színterén igen fontos szereplőként számontartott Iráni Iszlám Köztársaság múltjáról és jelenéről, az iráni társadalomban zajló sajátos kettősséget mutató, ellentétes trendekről (tradíciók vs. modernizmus, törvények betartásának szükségessége vs. iráni polgárok egyéni meggyőződöttsége és reformtörekvései) hallhattunk beszámolót.

Mint azt bevezetőjében Sedghi Amitis is hangsúlyozta, az iszlám ismerete, illetve a valláshoz kapcsolódó, zömmel a médiumok által generált tévhitek eloszlatása nemcsak általános műveltségi tényező, hanem a Magyar Honvédség békefenntartó tevékenysége okán is tisztában kell lennünk egyes alapfogalmakkal. Így tudnunk kell, hogy az iszlám hívői a muszlimok, s nem a mohamedánok, ismernünk kell a dzsihád valódi jelentését, és meg kell próbálnunk a nyugati sajtó által sugallt „iszlamofóbiától” elhatárolódva objektívan szemlélni a vallásként és életformaként is definiálható iszlámot. Az előadás életközelisége nagymértékben hozzájárult ezen üzenet továbbításához, amit még tovább erősített a Magyar Iszlám Közösség imaházában tett látogatásunk. Az előadás után ugyanis – Dr. Resperger István ezredes úr közbenjárása révén – Bobek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével és Ahmet Bariscil imámmal találkoztunk, akik vendégszeretetükkel és nyitottságukkal igazolták, hogy az iszlám „harcos” jellege mögött rejtőző valódi értékek és normák egymás kölcsönös tiszteletére és az elfogadásra szólítanak. Továbbá hallhattunk a hosszú múltra visszatekintő török-magyar kapcsolatokról, Germanus Gyuláról, a „leghíresebb magyar muszlimról”, láthattuk, miként imádkoznak az iszlám hívők, és azt is megtudtuk, hogy hazánkban közel 2500-3000 magyar ember lett „mu’minná”, azaz iszlám hívővé. Élményekben gazdagon, új látásmódokkal megismerkedve búcsúztunk el vendéglátóinktól. Az előadásról és a látogatásról készült fotók honlapunkon megtekinthetők, a BSZK előadássorozata pedig jövő héten szerdán folytatódik egy hasonlóan izgalmas és sok kérdést magában hordozó témával: a kokain és Dél-Amerika kapcsolatáról Bebesi Zoltán fog beszélni.

 Szijj Dóra