Május 9-én a Tudós Kávézóban a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Tervezési Főosztályának két szakértője, Németh Bence és Németh Gergely tartott előadást szakterületükről, a NATO védelmi tervezéséről.

Németh Bence szélesebb kontextusba helyezve mutatta be a védelmi tervezés aktuális helyzetét. Kitért arra, hogy a NATO védelmi tervezés az EU-énál kevésbé kutatott téma, holott hatása sokkal szignifikánsabban jelentkezik Magyarországon és a nemzetközi környezetben egyaránt, valamint felhívta rá a figyelmet, hogy bár a védelmi kutatóintézetek a háttérbe szorulnak és el vannak zárva a nyilvánosságtól, stratégiai és taktikai hatásuk a védelmi szektorra így is nagy. Példáként hozta fel a RAND Corporation hidegháború alatt kifejtett óriási hatású tevékenységét, többek között a M.A.D.-koncepció (Mutual Assured Destruction, Kölcsönösen Biztosított Megsemmisítés) kidolgozását, amely alapjaiban határozta meg a második világháború utáni stratégiai gondolkodás fejlődését és a két szuperhatalom egymás közti kapcsolatát.
Németh Gergő ezzel a zárt világgal igyekezett jobban megismertetni a hallgatóságot szemléltető példákon keresztül. Az öntudatlan és tudatos tervezés képessége minden emberben megtalálható, és azt nap mint nap használja, akár a zebrán való áthaladáshoz is.
bszk-vedterv-02
Ennek során elhatározásra jutunk (át akarunk menni a zebrán), majd a környezeti hatások figyelembe vételével (a jelzőlámpa színe, forgalom) haladunk a cél megvalósítása felé (átjutni a túloldalra). A stratégiai tervezés lépései tehát a következők: meghatározzuk, hova akarunk eljutni (jövőkép), hogyan jutunk el oda (célok), hol tartunk (végrehajtás) és hol tévedtünk el (ellenőrzés). Az előadó párhuzamot vont a védelmi és a privát szektor stratégiai tervezésének hasonlóságai között, amelyet előszór Robert S. McNamara, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere ismert fel és alkalmazott sikeresen. Ugyanakkor a NATO és a magánszektor tervezési rendszerében különbségek is megfigyelhetőek. A végrehajtás nem a Szövetség, hanem a nemzetállamok szintjén történik, előbbi feladata az intézményi keretek biztosítása a tagállami kötelezettségek teljesítéséhez. A NATO célja az elrettentés képességének létrehozása és fenntartása, vagyis a küldetés végrehajtásához szükséges képességek kifejlesztése kollektív módon, ezért a nemzeti védelmi tervezés rendelkezésre álló erőforrásai és a feladatok által megkívánt képességek között igyekszik egyensúlyozni. Ennek érdekében minden tagállam egy ún. NATO-képesség kérdőívet tölt ki, amelyben részletesen megosztják egymással a haderőre és a védelmi tervezésre vonatkozó adatokat, erősítve ezzel a transzparenciát és a kölcsönös bizalmat.
A bő másfél óra alatt a közönség soraiból rengeteg kérdés vetődött fel, amelyre az előadók részletesen és kimerítően válaszoltak, így az előadásból interaktív beszélgetés kerekedett és mindenki elégedetten hagyta el a helyszínt.
Budai Ádám