Október 25-én a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Nemzetbiztonsági Szakosztályának, Biztonságpolitikai Szakosztályának és a Biztonságpolitikai Szakkollégium (BSZK) közös rendezvényén Dr. Lázár Péter, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztály, Védelempolitikai Osztályának osztályvezetője bemutatta hazánk új Nemzeti Katonai Stratégiájának tervezetét (NKS), az esemény moderátora Dr. Kis-Benedek József, az MHTT Nemzetbiztonsági Szakosztályának elnöke volt. A Nemzeti Katonai Stratégiáról szóló tervezet 2012. november 2-ig megtekinthető a Honvédelmi Minisztérium honlapján, sőt elektronikus úton véleményeket, ajánlásokat is meg lehet fogalmazni. A mostani tervezetet másfél év alatt dolgozták ki, ezt a változatot már összeegyeztették a tudományos világgal, sőt egy öt-párti ülésen is megvitatták a dokumentum tartalmát. A cél, hogy ez év végéig a kormány elfogadja az új Nemzeti Katonai Stratégiát. Az előadás két részre volt osztva. Az első részben a szakértő a dokumentum szükségességét és a kidolgozás körülményeit taglalta, a második részben a tervezet elemeit mutatta be.

A Nemzeti Katonai Stratégia egy politikai dokumentum, amely egy politikai döntés eredményeként születik meg. Lázár Péter elmondta, hogy nehéz volt kidolgozni a dokumentumot, ugyanis mellette sok más egyéb üggyel is kellett foglalkozniuk, de a másfél éves kidolgozásnak eredményeként a dokumentum konszenzust tükröz. Az NKS a Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) alapján készül, amely stratégiai iránymutatás nyújt a Magyar Honvédség részére, valamint tájékoztatást ad a magyar állampolgároknak, szövetségeseknek, partnereknek, és egyéb nemzetközi szereplőket informál, viszont nemzetközi környezetünk is levonja belőle a következtetéseket, ezért megfontoltan, óvatosan kell kidolgozni. Az előző NKS-t az Országgyűlés 2009/98-as biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló határozata alapján hozták létre. Mindössze négy év telt el azóta, mégis át kell dolgozni, ugyanis az előző dokumentum még a 2008-as gazdasági válság előtti időszakot vette figyelembe, továbbá a krízis elhúzódása miatt aktualizálni kell a mostani stratégiai dokumentumot. A helyzet hatására felgyorsultak a folyamatok, míg az Egyesült Államok viszonylag gyorsan túltette magát a válságon, addig Európa „leértékelődött”, ami kihat az országok védelmi költségeinek alakulására is.
Az NKS kidolgozása során figyelembe kellett venni a Honvédelmi Minisztérium működését szabályozó dokumentumokat, továbbá a NATO stratégiai koncepcióját, az EU biztonsági stratégiáját és a magyar jogi-, és biztonsági környezetet, valamint haderő jelenlegi állapotát, képességeit, haditechnikáját. Lázár Péter kifejtette, hogy az anyagi mozgástér korlátozottsága miatt a Honvédség évek óta alulfinanszírozott, ami a gazdasági válság során még rosszabbra fordult. A honvédelmi politikában történő módosulások hatására az önkéntes haderőre tevődik át a hangsúly.
Magyarország alapvető érdeke a transzatlanti kapcsolatokban és az EU integrációban való elmélyülés, amely a szakértő szerint az elkövetkezendő tíz év egyik legnagyobb kihívása lesz. Fontos meghatározni az ország biztonsági környezetét, amely kapcsán kijelenthető, hogy Magyarország ellen irányuló hagyományos fegyverrel való támadás lehetősége elenyésző, a nem hagyományos fegyverrel való támadások lehetősége pedig alacsony. Magyarországnak rendelkeznie kell az ország fegyveres védelméhez szükséges alapvető képességekkel, ugyanis az elkövetkező 15-20 évben ezekre az alapokra kell majd építeni, ezt fejleszteni. Szükséges figyelembe venni a kiberháború lehetőségének kérdéskörét is, mint új típusú kihívást, ugyanis látható volt például a 2008-as, öt napos orosz-grúz háború során e hadviselési forma hatékonysága. Stratégiai elemként jelenik meg az a terv, amely alapján a professzionális haderőt önkéntes, tartalékos rendszerrel egészítenék ki.
A képességek megteremtésére szánt eszközök és erőforrások a következők: emberi erőforrásból jelenleg nem állunk rosszul, ugyanis a 13 éves NATO tagságunk során sok magyar katona és civil szolgálhatott NATO parancsnokság alatt, viszont komoly feladat elé állítja a Magyar Honvédséget ezeknek a katonáknak az ellátása. A magyar kormány határozatot hozott arról, hogy 2017-től a katonaságra fordított eddigi GDP arány kétszeresét költené a Honvédségre, és ígéretet tett újbóli megválasztása esetén a 2012-2016-os ciklusban a jelenlegi honvédelmi költségvetés szinten tartására. Lázár Péter szerint, még ha 2022-ig sikerülne is emelni a költségvetést, képességeink kialakításához akkor is többnemzeti együttműködésre lesz szükség.
Az előadás végén a résztvevők véleményeket és ajánlásokat formálhattak, amelyet a szakértő feljegyzett és megvitatásra továbbít majd, de arra kérte a hallgatóságot, hogy tanácsaikat a kormányzati honlapon is írják meg, hogy dokumentált formában is hozzá lehessen jutni.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az előadónak és mindazoknak, akik munkájukkal segítették az előadás megvalósulását!
 Négyesi Áron, Vendriczki Gábor