2009. június 9-én a Biztonság- és védelempolitikai mester képzés első nappali tagozatos csoportjának néhány tagja, valamint a Biztonságpolitikai Szakkollégium képviselői ellátogattak Kecskemétre, a MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisra Varga Ferenc nyugállományú ezredes (ZMNE-KLHTK Légierő Tanszék) kíséretében, akinek ezúton is köszönetünket fejezzük ki a látogatás megszervezéséhez nyújtott támogatásért. A repülőbázison eltöltött idő viszonylagos rövidsége ellenére is a látogatás nagyon tartalmas és érdekes volt, rengeteg olyan ismeret birtokába jutottak a résztvevők, melyeket az egyetemi padokban ülve nem lehet elsajátítani.
A reggeli érkezéskor a csoportot Gercsó alezredes úr fogadta, majd rövid programegyeztetés után egy kiselőadás keretében ismertette a repülőbázis történetét. Így tudhattuk meg például azt, hogy az 1930-as évek második felében építették fel a repteret néhány hangárral, valamint, hogy a II. világháború során fontos szerepet töltött be a légi szállítások egyik bázisaként, főleg a németek részére. Súlyos károkat is elszenvedett a háború alatt, helyreállítása 1948-ig tartott. A Magyar Honvédségben végrehajtott haderő-átalakítások – mint a legtöbb csapatnál – a repülőbázison is leépítéssel jártak, így mostanra jóval alacsonyabb létszámú az állomány, mint egykoron. Jelenlegi nevét – az akkor még osztály – 1990-ben kapta, ekkor vette fel Szentgyörgyi Dezső repülőzászlós nevét, aki a II. világháború alatt 33 légi győzelmet ért el, majd polgári légitársaságoknál dolgozott, s végül a sors fintoraként egy légi baleset áldozata lett.
mh-tuzolto-alegyseg-repter
MH. Tűzoltó Alegység önjáró fecskendője a hangárok előtt.
A repülőbázison rendszeresített repülőeszközökkel kapcsolatban a csoportot elsősorban a rendszerváltás utáni változások és újítások érdekelték, így megtudhattuk, hogy 1993 végén kezdődött meg az L-39 Albatros kiképző repülőszázad szervezése, majd az ezred hadrendjéből kivonták a MiG–21-eseket, és helyükre MiG–29-esek kerültek. Jelentős év volt 1998, mivel ebben az évben augusztus 22-23. között a bázis szervezhette meg a Jubileumi Repülőnapot, ami azért kiemelten fontos esemény, mert ebben az évben ünnepelte a Magyar Honvédség a 150. a Magyar Katonai Repülés pedig a 60. évfordulóját.
A szervezeti átalakítások következtében, ami jelentős mértékben bővítette a bázis tevékenységi körét, 2000. október 1-jén megalakult a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázisa. Az eredetileg 2002-ben kötött, majd 2003-ban módosított szerződés alapján Magyarország NATO-kompatibilis JAS 39 EBS HU repülőgépeket lízingel, melyek közül az elsők 2006-ban érkeztek a repülőbázisra. A tervek szerint a repülőbázist 2013-ig kiemelt NATO-bázissá fejlesztik, ahol a Gripen század fog szolgálatot teljesíteni.
szakmai-tudomanyos-alelnok-kecskemet
A BSZK szakmai-tudományos alelnöke a MIG-29-ben.
Ezt követően Gercsó alezredes úr körvonalakban bemutatta a csoportnak a bázis felépítését, valamint a parancsnoki rendszert, melyet egészen a Honvéd Vezérkar Főnökétől az alegységekig vezetett le. Megismerkedhettünk az alakulat fő feladataival is, melyek a folyamatos készenlét a repülési szabálysértő, légtérsértő légi járművek elleni tevékenységre, valamint a bajba jutott gépszemélyzetek megsegítésére, Magyarország, valamint a NATO tagállamok és azok csapatainak oltalmazása az ellenség légitámadásaival szemben, vizuális légi felderítés és légi támogatás.
Az előadás során Varga Ferenc nyá. ezredes úr számtalan hozzáadott információt osztott meg a csoporttal, melyet a nap hátralevő részében is folytatott, s ez által az egész látogatás kicsit tanóraszerűvé vált, ám annál lényegesen gyakorlatiasabb volt, s így jóval hasznosabb is. Hiszen amikről eddig csak hallottunk, vagy illusztrációkon, diasorokon láttunk, azt néhány perccel később testközelből láthattuk, tapasztalhattuk is. Erről az egyik BSZK tag az alábbiakat mondta közvetlenül a látogatás végeztével: „Rendkívül hasznosak az ilyen tanulmányi kirándulások, mert sokkal jobban lekötik a hallgatók figyelmét, mint egy óra a tanteremben, amelyből nem sok marad meg, ha az előadó nem elég lendületes és figyelemfelkeltő.” A BSZK vezetőinek egy-egy ilyen vélemény pedig kitűnő visszaigazolás arról, hogy a BSZK alapításakor megfogalmazott célok között található gyakorlatorientált képzésre igen is nagy szükség van.
Az előadás után a csoport meglátogatta a bázis múzeumát, ahol korabeli fedélzeti fegyvereket, pilótaüléseket, műszerfalakat és még számos relikviát őriznek, valamint megtekinthetők az alakulat halottainak fotói, a névadó Szentgyörgyi Dezsőről egy rövid ismertető és egy rövid ám rendkívül impresszív zenés film a légierő mindennapi életéről, tevékenységéről.
Az előadást és a múzeumot követően a látogatás következő állomása a hangárok voltak, ahol a csoport tagjai megtekinthettek egy JAS-39 Gripen, egy L-39 Albatros és egy MiG-29B vadászrepülőgépet, melyek közül utóbbi kettőbe be is lehetett ülni. A repülőgépekbe beülő hallgatók szerteágazó kérdéseire képzett katonák válaszoltak, melyek ismét rengeteg plusz információt jelentettek egy iskolapadban eltöltött előadáshoz képest. Közben a felszállópályán folyamatos volt a forgalom (igyekeztünk látogatásunkat direkt egy „forgalmas napra” időzíteni). Egymás után szálltak fel és le a Gripen vadászrepülőgépek, az An-26-os szállító repülőgépek, sőt még a Csehországtól bérelt L-139-est is láthattuk repülés közben. Ezen az állomáson töltötte a csoport a legtöbb időt, hiszen leendő biztonság- és védelempolitikai szakértőként mindenkit nagyon érdekeltek a rendszeresített technikai eszközök paraméterei, képességei, valamint az azokkal közvetlenül dolgozó katonák tapasztalatai, benyomásai.
Egyszer mindenki szeretne pilóta lenni…
A látogatás utolsó állomásaként a csoport átment a repülőbázison található MH. Légijármű Javítóüzem területére, ahol a csoport a Magyar Honvédség korábban már kivont és jelenleg is hadrendben lévő forgószárnyas repülőeszközeivel ismerkedhetett meg (Mi-1, Mi-8, Mi-24). Az üzem területén megnézhettünk további, a hadrendből már korábban kivont, ám legendás vadászrepülőgépeket (MiG-21, MiG-22, MiG-23, MiG-25), melyekről számtalan érdekességet tudhattunk meg és élőben is láthatott a csoport kazettás bombát (2008. május 30-án 109 állam aláírta a kazettás bombák bevetésének tiltását kimondó nemzetközi egyezményt Dublinban).
A kecskeméti tanulmányi kirándulás ezzel sajnos véget ért, s bár a rendelkezésünkre álló időt így is jóval túlléptük, még számos megválaszolatlan kérdés maradt tarsolyunkban. Összegzésként elmondható, hogy fölöttébb érdekfeszítő és izgalmas napot tölthetett el a néhány szerencsés résztvevő a kecskeméti repülőbázison, melynek emlékét a látogatáson készített kiváló minőségű fotóink is őrzik.