2012. október 26-án, pénteken a Biztonságpolitikai Szakkollégium néhány tagja részt vett a Fejérváry Géza Társaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének Stratégiai Védelmi Kutató Központja és a HM PRKF Kulturális Osztálya szervezésében megvalósult biztonságpolitikai konferencián, mely a Honvéd Kulturális Központban „Globalitás – Biztonság” címmel került megrendezésre. A rendezvény célja a biztonságpolitika újszerű megközelítésének, az alakuló világrendnek és azoknak a magyar külpolitikára és a Magyar Honvédségre gyakorolt hatásainak bemutatása volt. Az esemény moderátora Szászvári János, a Fejérváry Géza Társaság elnöke volt.

Az első előadást dr. Szarka Gábor, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke tartotta „A Magyar Honvédség megújulása” címmel. Az előadó kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltást követően az újonnan megalakult HM-re az előző minisztérium nehéz örökséget hagyott: felelőtlen gazdálkodás, rossz struktúra, valamint a gazdasági társaságok és háttérintézmények átláthatatlan működése tartozott a megoldandó problémák közé. Ezek mellett a képességeknek a 2000-es években beállt nagyfokú csökkenését is kihangsúlyozta: az elmúlt években a repülőeszközök 60 százalékos, a tüzérségi eszközök és harckocsik 95 százalékos leépítése ment végbe, míg a nagy hatótávolságú légvédelmi harceszközök és a tartalék erők teljesen megszűntek. A nehézségek hatékony megoldásához a HM a háttérintézményekben történő bürokráciacsökkentést és az alacsony költségvetés hatékony felhasználását határozta meg a legfőbb célokként.

Az előadó, mielőtt rátért volna a teljesítendő feladatok felsorolására, az eddig elért eredményeket emelte ki. A HM képes volt a költségvetési fegyelem és a konszolidáció megvalósítására. A vezető és végrehajtó szervek arányát 24:76-ról 10:90-re módosította, átfogó jogszabályalkotásba kezdett, integrált katonai titkosszolgálatot (KNBSZ) hozott létre, elindította a HADIK tervet, átszervezte a katasztrófavédelmet. Továbbá hozzáfogott a képességek széleskörű fejlesztésébe: önkéntes tartalékos rendszer bevezetése (ma 4000 fő), a harmadik 3D radar felépítése, HM Honvédkórház üzemeltetése, Nemzeti Honvéd Díszegység (Palotaőrség, Koronaőrség) támogatása. Ezek mellett kiemelendő a külföldi beszerzések megkezdése (Egyesült Államokból, Németországból, Finnországból, stb.), a humánstratégia és az oktatásfejlesztés („katona suli” program, új honvéd középiskola, hagyományok ápolása, Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása) és a missziós szerepvállalás nemzetközi elismertsége. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállításával kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatási Karának integrációjával Közszolgálati életpályát szeretnének biztosítani az egyetemen végzett állampolgároknak. Emellett az összehangolt képzéssel egységes alapismeretek átadását szeretnék elérni, annak érdekében, hogy a különböző hivatás rendek hatékonyabban tudjanak kooperálni, illetve minél több ismerettel rendelkezhessenek.

A következő két év feladataiként a tárca a lefektetett alapok megszilárdítását, a képességek megőrzését, illetve fejlesztését, az Önkéntes Tartalékos Rendszer létszámának növelését 8000 főre és a Közszolgálati életpályák összehangolását jelölte ki. Dr. Szarka Gábor az előadás végén még szót ejtett a Magyar Honvédség finanszírozásának átalakításáról: 2016-tól 2022-ig a költségvetési támogatás minden évben 0,1 százalékkal fog nőni, amíg eléri a GDP 1,39 százalékát.

A második előadó Siklósi Péter, a HM Védelempolitikáért felelős államtitkára volt. „A képességfejlesztés kényszerei és lehetőségei” című előadását a HM Védelmi Tervezési Főosztályának jelenlegi munkájának ismertetésével kezdte, négy csoportra bontva a tevékenységeket: hosszú távú tervezés (tíz év távlatban), rövid távú tervezés (1+3 év távlatban), NATO képességcsomagokra adandó válaszok kidolgozása és a védelmi-tervezési rendszer átalakítása.

Ezt követően a képességfejlesztés komplexitását emelte ki. Három tényező hatását – a veszély, fenyegetettség bázis, a gazdasági, pénzügyi bázis és a társadalmi bázis – tartotta a legfontosabbaknak. Az első bázis kapcsán az új típusú fenyegetésekre (kiber támadások, terrorizmus, szervezett bűnözés) hívta fel a figyelmet. A gazdasági, pénzügyi bázissal kapcsolatban a gazdasági világválság okozta nehézség leküzdését tartotta kulcsfontosságúnak, a társadalmi bázis kapcsán pedig az európai haderők legitimációjának kérdésességét hangsúlyozta ki, ami a fenyegetettség érzet csökkenéséből fakad.

Az államoknak e három bázist kell tekintetbe venniük a képességfejlesztés terén. Európa az elmúlt években a kihívásokra a NATO Okos Védelem koncepciójával, az EU pooling and sharing politikájával, bilaterális együttműködések kialakításával (Belgium-Hollandia, Németország-Olaszország) és regionális kezdeményezésekkel (NORDEFCO) válaszolt. Magyarország képességfejlesztésének módjait az európai mintát követve négy csoportra bontotta: katonai diplomáciai képességek fejlesztése, össznemzeti képességfejlesztési stratégia, többnemzeti képességépítési stratégia és nemzeti katonai képességfejlesztési stratégia.

A katonai diplomáciai képességek egyik szegmense stratégiai partnerségek kialakítása közös érdekek (2014 utáni afganisztáni kooperáció; különleges műveleti egységek ki- és továbbképzése, illetve bevetése; tudományos információcsere) alapján. Emellett egységes nemzetközi kapcsolattartást és olyan hálózat kiépítését irányozta elő, amely a képességfejlesztés szükséges irányaira hívja fel a figyelmet.

Az össznemzeti képességfejlesztésnél a társadalmi bázis tágítását civilek bevonásával, a nem csak katonai célok teljesítésére alkalmas helikopterek beszerzését, hatékony kibervédelem megszervezését és a tárcák közötti kooperáció elmélyítését tartotta szükségesnek, egy magyar pooling and sharing jellegű politika kialakításával.

A többnemzeti képességépítési stratégiát a NATO-val és az EU-val egyaránt, regionális és bilaterális szinten is ki kell alakítani. Az előadó öt területet emelt ki, amikben Magyarország képességei alapján részt tud venni: improvizált robbanóeszközök hatástalanítása (counter IED), vegyi-biológiai fegyverek elleni fellépés, helikoptervezetők kiképzése, többnemzeti logisztika, előretolt földi repülésirányítás (Joint Terminal Attack Control), továbbá a Pápán létesített európai légi szállítási és utántöltő bázis és az USA-val közösen végrehajtott különleges műveletek emelhetők ki. A HM-nek a jövőben ezeket a képességeket kell továbbfejlesztenie.

A nemzeti katonai képességfejlesztési stratégia hatékonysága érdekében a húzó képességeket kell építeni, széleskörűen be kell vonni az ipart és a katonáknak minél több európai kiképzésben kell részt venniük. 2016-tól nyílik lehetőség a húzóágazatokban történő képességfejlesztésre a kizárólag erre szánt 811 milliárd szubvenció révén.

A konferenciát dr. Varga Gergely, a Stratégiai Védelemi Kutató Központ munkatársa folytatta „A globális erő egyensúly érzékelhető változásai” című előadásával, a geopolitikai változásokat és azok hatásait kiemelve. A globális hatalmi súlypont az elmúlt évtizedben eltolódott. Az USA unipoláris pillanata elmúlt, amit a 2008-ban kezdődő világgazdasági válság felerősített. A BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) és a MIST (Mexikó, Indonézia, Dél-Korea, Törökország) országok gazdaságilag felemelkedtek, Kína ezek közül pedig önálló pólussá vált. A katonai kiadások a 90-es években lecsökkentek, de 2001 után, a New York-i terrortámadás és Ázsia felemelkedése miatt növekedtek. Hatalmi átrendeződés figyelhető meg: a Nyugat hatalmi térvesztésével egy időben, a Többiek felemelkednek (The Rise of the Rest). A világrend folyamatosan átalakulóban van, de hogy vajon multipolárissá, non-polárissá, avagy unipolárissá válik, azt jelenleg nem lehet predesztinálni. A globális kormányzás egyre több kihívás elé áll: az interdependencia növekvése mellett egyre kevésbé adottak a politikai feltételek. Ezekre a problémákra a biztonsági dimenzióban olyan intézményi válaszok születnek, mint az ENSZ és a NATO válságba kerülése. A globális képre az elmúlt évtizedben alapvetően stabilitás, béke volt jellemző, de a regionális és belső fegyveres konfliktusok jelenléte megmaradt, és ezek kezelése egyre nehezebbé válik a Nyugat számára. A NATO hatalmi előnye lecsökkent, ami az Amerikában, illetve Európában meglevő eltérő percepciókkal magyarázható. Az USA számára a NATO jelentősége akkor marad meg, ha az képes erőt felmutatni, ehhez pedig szükséges az európai integráció fennmaradása valamilyen formában. Európának ebből a szempontból bizonytalan jövője van: politikailag és intézményileg integrált, de nemzetileg, kulturálisan és gazdaságilag továbbra is fragmentált.

Dr. Papp Antal, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke soron kívül tartott beszámolót a katasztrófavédelem átalakításáról. A katasztrófavédelem a közbiztonság egyik legfontosabb kérdése. Annak érdekében, hogy a nagyobb természeti, illetve ipari szerencsétlenségekre a jövőben hatékonyan fel lehessen készülni, a tűzvédelem, az ipari biztonság és a katasztrófavédelem mára integrálttá vált szervezetei negyedévente veszélyhelyzeti analíziseket készítenek. 2012-re sikerült a katasztrófavédelmi őrségek, valamint tűzoltóságok olyan hálózatát kiépíteni (15-20 km távolságra egymástól), amellyel az ország bármely területén legfeljebb 20 perc alatt képesek az ellenintézkedéseket megkezdeni szinte bármilyen kihívással szemben. Az ipari biztonságot négy szegmensre – vízi, légi, vasúti és közúti – osztva sokkal hatékonyabb és szervezettebb ellenlépések végrehajtására nyílik lehetőség. A közeljövőben egy ötödik terület, a kritikus infrastruktúra védelem bevezetése is tervezés alatt áll. Papp Antal a felsoroltak mellett az oktatásban bevezetett moduláris képzési rendszer bevezetését is hangsúlyozta.

Ezt követően Balogh István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézetének tagja tartotta meg előadását „Az amerikai globális stratégia és az elnökválasztások hatásai” címmel. A külpolitika és az elnökválasztások kapcsolatáról, majd Barack Obama és Mitt Romney külpolitikai elképzelésiről beszélt. Kiemelte, hogy bármelyik elnökjelöltet is választják is meg, éles váltás nem fog jelentkezni a külpolitikában. Obama valószínűleg továbbra is folytatja liberális külpolitikai intézkedéseit, Romney pedig a „Béke az erőre támaszkodva” politikát fogja gyakorolni. Az európai és magyar vonatkozások kapcsán kihangsúlyozta, hogy Mitt Romney megválasztása esetén az USA enyhébb szerepvállalása predesztinálható, az Ázsia felé fordulással párhuzamosan.

A konferencia következő előadója dr. Szenes Zoltán nyá. vezérezredes volt. Témája a magyar missziók jelene és jövője volt. Előadását annak kihangsúlyozásával kezdte, miszerint a missziók léte a nagypolitika függvénye, ezért az amerikai elnökválasztások eredménye utáni intézkedések lesznek a legnagyobb hatással jövőjükre. Ezután a magyar missziós szerepvállalás elmúlt 17 évéről beszélt. Végül a missziókban való részvétel pozitív következményeire hívta fel a figyelmet: Magyarország a missziós tevékenység során nagymértékben képes igazolni NATO-ban betöltött szerepének jogosságát.

Az előadássorozatot prof. Dr. Kovács László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa folytatta „Kiberbiztonság: A kiberhadviselés kihívásai” címen. A 2010-es évekre olyan információs társadalmak alakultak ki világszerte, amelyek nagymértékben függnek az elektromos eszközöktől, emiatt bármilyen, ezen eszközök ellen irányuló nagyfokú támadás súlyos következményekkel járna. Hatékony ellenlépések a 2007-es Észtország elleni támadás után történtek a NATO-ban: egy olyan Kibervédelmi Kiválósági Központot hoztak létre, amely a világon egyedülálló módon azonnali válaszreakciókat képes tenni. A kibervédelem terén azonban ennél szélesebb körű intézkedésekbe kell kezdeni. A hadviselés színtere itt a határokkal nem rendelkező kibertér, ahol a civilek is katonákká válhatnak. A kiberhadviselés összetevői közé a számítógép-hálózati műveletek (hibák kihasználása), az elektronikai hadviselés (zavarás, túlterhelés) és az elektronikai felderítés tartoznak. Ezen összetevők végrehajtásakor olyan fegyvereket használnak, mint vírusok, kinetikus és elektromágneses fegyverek, a célpontok pedig a katonai, biztonsági és közigazgatási informatikai rendszerek lehetnek.

„A zöld haderő” című előadást Berzsenyi Dániel, a Külpolitikai Kutatások Intézetének munkatársa tartotta, aki egyben a Biztonságpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál egyik szerkesztője is. A zöld haderőt három fő szempontból vizsgálta: a hadseregben megvalósuló gazdálkodás, az energiabiztonság és a környezetvédelem. Előadásában az energiahatékonyság szerepét, valamint az zöld haderőhöz vezető utat emelte ki a 21. század globális haderejében, az USA hadseregére fókuszálva.

Egy amerikai katona átlagosan 83 liternyi üzemanyagot használ el naponta. Irakban ennek az volt a következménye, hogy minden nyolcadik katona utánpótlás szállítása közben vesztette életét. 2010-ben összesen 1100 üzemanyagot szállító konvojt ért támadás. Az USA-nak az ilyen jellegű iraki és afganisztáni tapasztalatok, az energiaellátás veszélyeztetettségének növekedése és az üzemanyagárak emelkedése/ingadozása miatt szemléletváltásra kényszerült. 2008-tól a harctéri üzemanyag-felhasználás radikális csökkentése ment végbe. A jövőben a kőolaj alapú üzemanyagok még drasztikusabb csökkentését akarják megvalósítani haderőnemenként: 2016-ra a légierőnél 50 százalékos, 2020-ra a haditengerészetnél 80 százalékos, a szárazföldi haderőnemnél pedig 90 százalékos csökkentést terveznek. A légierőnél ezt úgy akarják biztosítani, hogy a repülőgépekbe új, hatékonyabb hajtóműveket szerelnek be, illetve a kiképzésnél növelik a szimulátoros gyakorlatok óraszámát. A haditengerészetnél a hajók hibrid meghajtásával, a szárazföldi haderőnemnél az elektromos és hibrid járművek alkalmazásával akarják elérni a tervezett célt. A kőolaj alapú üzemanyagokat kölesből, algákból, szójababból, sárga repcéből, tengeri hínárokból, valamint állati zsiradékokból előállított bioüzemanyagok egészítenék ki. Az energiafelhasználás takarékossága érdekében az USA területén található létesítmények üzemeltetését megújuló energiával szeretnék biztosítani. A közeljövőben 500 ezer épületet érintene ez az intézkedés, amivel a Védelmi Minisztérium évi 5 milliárd dollárt tudna megspórolni. Berzsenyi Dániel az előadás végén kiemelte, hogy a kőolajtól való függetlenedés nagymértékű harcászati/hadműveleti előnyt jelenthet az USA hadserege számára.

A konferenciát dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutató Központ igazgatójának előadása, a „Média és biztonság” zárta. Kiemelte, hogy napjainkra a biztonság fogalmának különböző felfogásai jelentek meg, alapvetően megkülönböztethetjük a biztonság fogalmának objektív és szubjektív felfogását. A tömegmédia és a politikai közbeszéd a szubjektív felfogásunkra, a fenyegetés percepciónkra hat. Társadalmanként különböző hatásfokkal bírnak, de lényegében mindent ezeken keresztül ismerünk meg. A 20. századtól kezdve a média jelenti a nyilvánosságot, az írott sajtó szerepét egyre inkább átvette a vizuális tömegmédia, amely az internettel egészül ki. Az internet a gyors információszerzés mellett negatívumokat is hordoz magával: rengeteg téves információ jelenik meg rajta és az egyéni véleményeket is hivatalossá teszi, emiatt a legnagyobb problémát nem az információ megszerzése, hanem az információk közötti eligazodás jelenti. A média a biztonság képét torzan közvetíti: egyrészt leegyszerűsít – manapság egy televíziós híradásban 30-40 másodpercnyi, vagyis kb. 4-6 sornyi tájékoztatás szólhat a biztonságról-, másrészt szenzáció-centrikus, vagyis a hírműsorok egyre inkább a szórakoztatóipar normái szerint készülnek. Továbbá a politikusok, a hírszerkesztők és a médiatulajdonosok által manipulált is. Ezek a jegyek elveszik a média hitelességét, azonban ki lehet küszöbölni őket: megbízható forrásokat kell keresni, körültekintően kell tájékozódni, nyitottnak kell lenni a különböző álláspontokra, a televízió nézés helyett inkább az olvasást kell választani, valamint a kételkedés jogát mindig fent kell tartani.

Tóth Tamás

(A kép forrása: http://www.honvedelem.hu/cikk/34505)