2012. október 29-én Dél-Amerika aktuálpolitikai helyzetéről rendezett nyílt előadást a Biztonságpolitikai Szakkollégium, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hungária körúti kampuszán található Tudós Kávézóban. Az előadók Csiki Tamás (SVKK) és Dr. Kaiser Ferenc (NKE) voltak.

Az első előadó, Csiki Tamás előadásának témája Venezuela, ezen belül a Hugo Chávez-i rezsim bemutatása volt. A hallgatóság az előadás kezdetén megtudhatta, milyen előzmények után jutott el az ország az elnök 1998-as hatalomra jutásáig. Ezután az előadó a Chávez által létrehozott V. Köztársaságot, és az új alkotmányt mutatta be. Ebben az ún. Bolivar-i alkotmányban olyan címszavak találhatók, mint a népszuverenitás, a felelősségvállalás, idegen hatalmaktól való függetlenség. Egyedi módon megjelent hatalmi ágként az elektori jog illetve a néphatalom, valamint egy egykamarás parlamentet hozott létre. Csiki Tamás kitért a Chávez-i kormányzás fontosabb eseményeire, mint az ellene történő 2002-es puccskísérlet, a 2002-03-as sztrájkhullám, majd az ezt követő 2004-es népszavazás a visszahívásáról. Az alkotmánymódosítási kísérlet, mely lehetővé teszi a kettőnél több elnöki ciklust, először 2007-ben a népszavazáson elbukott, de 2009-ben már sikeres volt.
bszk-del-amerika-2012-02
Az előadás másik fontos része az V. Köztársaság kül-és gazdaságpolitikai bemutatása volt. Az országban komoly segélyezési, illetve fejlesztési programokat működtet a kormány, amelyeket misszióknak neveznek. Emellett az állam segélyezési programokat hozott létre a térség több országában is, ez főleg nyomott áron értékesített kőolajat jelent. Ez a hatalmas, az állam kezében lévő kőolaj tartalék jelenti az ország gazdasági erejét. A bevételeknek köszönhetően a Chávez rezsimnek sikerült emelni a lakosság vásárlóerejét, valamint 28 százalékra csökkenteni a mélyszegények arányát Venezuelában. A külpolitikában az olajdiplomácia, és az úgynevezett új Bolivarizmus jellemző. Ez utóbbi, a különböző Latin-amerikai integrációs szervekben nyilvánul meg, mint a Petro Karib és a Banco del Sur, melyeknek célja az USA háttérbe szorítása a térségben. A rezsim jó kapcsolatot ápol az amerikaiak politikai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal.
Előadása utolsó szakaszában Csiki Tamás az októberi elnökválasztásokkal kapcsolatos eseményeket mutatta be. Az Henrique Capriles vezette ellenzék komoly tábort tudhatott maga mögött. Kampányuk központjában Chávez a mezőgazdaságot és a bankszektort érintő államosítási hullámának veszélye állt, az elnök pedig a jobb oldali kapitalista nagytőke rémével, valamint a Bolivar-i forradalom értékeinek továbbvitelével próbálta meggyőzni a választókat. Végül Chávez kis különbséggel győzött, s készülhet a harmadik elnöki ciklusára is. Diadala ellenére máris az utódlásról kezdenek találgatni az elemzők, ugyanis az elnök hosszú ideje rákbetegséggel küszködik. Utódjaként több nevet említ a nemzetközi sajtó, mint például a védelmi minisztere, külügyminisztere és a lányai. Felmerült, hogy esetleg a nemzetgyűlés, vagy átmenetileg egy minisztertanács veszi át a hatalmat, valamint az sem zárható ki, hogy esetleg egy puccskísérletet hajtanak végre ellene.
Ezután Dr. Kaiser Ferenc vette magához a szót, aki először Brazília biztonságpolitikai elemzését prezentálta a hallgatóságnak. Előadása elején tanár úr ismertette az ország fejlődési potenciálját, majd áttért az ország legnagyobb problémáira. A környezeti károk nagymértékben érintik a dél-amerikai országot, mivel minden második évben eltűnik egy Svájc méretű terület az Amazonas medence őserdejéből, amelynek újratelepítése szinte lehetetlen a helyi éghajlat és a talajviszonyok miatt. Az ország másik súlyos problémája a nagyvárosok nyomornegyedei, és az ezeket átszövő szervezett bűnözés, illetve a korrupció. Ezekben a negyedekben nincsen közművesítés, és szinte az egyetlen megélhetést a bűnszervezetek biztosítják, melyek kapcsolataik révén még az elit rendőrségi egységek tagjait is lefizetik. A végleges megoldáshoz Kaiser Ferenc szerint több százmilliárd dolláros fejlesztésre lenne szükség.
bszk-del-amerika-2012-03
Brazília komoly pénzeket áldoz igencsak elmaradott hadserege technikai állományának fejlesztésére. Haditengerészetét 2030-ig négy darab nukleáris meghajtású tengeralattjáróval kívánja felszerelni, Izraellel közös drónokat fejlesztenek, illetve megkezdték űrprogramjukat, amely valószínűleg a ballisztikus rakéta programot hivatott leplezni. Brazília a nemzetközi szervezeteken keresztül próbálja megnövekedett gazdasági befolyását politikai előnyre váltani. Egyre nagyobb részt vállalnak az ENSZ-ben, például a békefenntartásban, és céljuk az állandó Biztonsági Tanácsi hely elérése, ezt azonban a többi latin-amerikai ország megpróbálja minden eszközzel megakadályozni. Az előadó szerint ennek hátterében a spanyol-portugál ellentét állhat.
Kaiser Ferenc előadásának második részében Kolumbia kapott szerepet. Véleménye szerint az ország sokkal többre lehetne hivatott, mint amit eddig elért. Kiváló természetes kijáratokkal rendelkezik mind a Csendes- mind az Atlanti-óceánra, mégis a kokaintermesztésből él az ország nagy része. A termőföldeket a FARC és az ELN gerilla szervek védik védelmi pénz ellenében, így érdekeltek a drogkereskedelem minél nagyobb sikerében. A gerillák komoly technikákkal rendelkeznek, amely a kemény hegyi terep mellett még jobban megnehezíti az ellenük vívott harcot. A hadsereg sokszor vet be ellenük olyan vegyi anyagokat is, amelyek a nemzetközi egyezmények szerint tiltottak. A hadsereg technikái eléggé hiányosak, de jelenleg is fejlesztéseket hajtanak végre, például nemrégiben vásároltak Izraeltől Merkava típusú harckocsikat. A különleges csapatok viszont magas színvonalat képviselnek, melyek gyakorlati módszereiket az emberrablások áldozatainak kiszabadítása közben tökéletesítették az évek során. Emellett kiemelkedők a lovas rendőrök, akik a tömegoszlatásban és a hegyi járőrözésekben játszanak fontos szerepet, valamint a haditengerészet folyami alakulatai, melyek a térségben egyedülálló technikákkal rendelkeznek.
Az előadásokon igen sok hasznos információval gazdagodott a hallgatóság, ebben a hazánkban némileg elhanyagolt térséggel kapcsolatban. Azonban kiderült most is, hogy a régióban jelentős politikai, illetve gazdasági potenciál rejlik, amit nem szabad sem nekünk, sem a nemzetközi politikának figyelmen kívül hagynia.
Szabó Márk