Főoldal Szakkollégium Szakkollégiumi hírek C-IED, avagy gyakorlatom Szentendrén

C-IED, avagy gyakorlatom Szentendrén

Írta
834
0
Megosztás
Amint azt a biztonság- és védelempolitika szak képzési terve is előírja, a három éves alapképzésünk alatt nyolc- tíz hét szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. A gyakorlati helyek kiválasztása minden hallgató esetében egyéni döntés alapján történik, leggyakrabban mégis a védelmi szervezetekre esik a választás.
Az egyetem civil hallgatójaként az első évemet lezáró gyakorlatomat olyan helyen szerettem volna eltölteni, ahol testközelből ismerhetem meg egy katonai szervezet munkáját, és kizárólag egyenruhát viselők között kell bizonyítanom. Mindenképpen érdekelt, mennyire tudom megállni a helyemet polgári hallgatóként egy katonai közegben, ezért döntöttem a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisa (KKB) mellett.
A Szentendrén 2007. július 1. óta működő szervezet az egyetlen, amely a Magyar Honvédség minden állománykategóriája részére az egységes alapkiképzést biztosítja. Így ide tartozik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre felvételt nyert ösztöndíjas hallgatók felkészítése, a szerződéses legénységi állományt érintő át- és továbbképzések, valamint a Magyar Honvédség Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskolába felvételt nyert hallgatók részére végrehajtott alapkiképzés is. A Központ élén a parancsnok áll – aki jelenleg Isaszegi János vezérőrnagy – , majd a bázis szervezeti felépítése négy részre bomlik: ezek a kiképzéssel, a hadművelettel, a logisztikával és a nemzetközi ügyek lebonyolításával foglalkoznak.
Az itt töltött két hetemet a felsoroltak közül a nemzetközi ügyek részlegén töltöttem Mikusi Zsolt ezredes úr keze alatt, akinek egy akkor esedékes NATO-s kurzus szervezésében segédkeztem. A Train The Trainer tanfolyamra olyan külföldi katonák jelentkezését várták, akik számára hamarosan esedékessé válik egy afganisztáni misszió, és az itt szerzett tudásukat saját országukban is tovább tudják adni csapataiknak. A továbbképzés a C-IED (Counter- Improvised Explosive Devices), azaz a rögtönzött robbanóeszközök elhárításának technikáit igyekezett bemutatni. A külföldi katonák mellett négy idegen nyelvű oktató vett rész a kurzuson, valamint az Összhaderőnemi Parancsnokság által küldött résztvevők és a nemzetközi ügyek osztályának szakmai csapata.
Gyakorlatom első hetében még javában folytak a tanfolyam előkészületei, annak megszervezéséhez és hatékonyabbá tételéhez igyekeztem hozzátenni tudásomat. Ez nagyrészt irodai munkát jelentett a nap nagyobbik részében, úgy, mint mappák összeállítása a résztvevők számára vagy névtáblák készítése. Továbbá fény derült számomra arra is, hogy mennyire fontos egy ilyen rendezvény esetén az összehangoltság, hiszen a „diákok” különböző nemzetisége miatt eltérő érkezési időkkel és szokásokkal kellett számolni.
A két hetes tanfolyam két helyszínen zajlott: egyrészt a bázison, egy külön a kurzusnak fenntartott tanteremben, amihez az oktatóknak irodát biztosítottunk a felkészülésre, másrészt a Magyar Honvédség egyik külső bázisán: Csobánkán. A tanfolyam első napján a szükséges formalitásokra került sor, mint a részvételi díj befizetése, a regisztráció, valamint a taneszközök kiosztása. A tanórák reggel nyolctól egészen délután ötig tartottak, az első napon még csak az elméleti alapokat érintve.
nato_cied_4n
A továbbképzés elméleti része a MH. Központi Kiképző Bázisán zajlott. 
(A képek forrása: hm.gov.hu)
A hét többi napján a harcászati gyakorlatok kerültek előtérbe, így ehhez Csobánkán kellett biztosítani a körülményeket: a klimatizált tanterem helyett itt berendezett sátrakban folyt az oktatás, ami némileg nehezítette a koncentrációt mind az oktatók, mint a résztvevők számára. A terepgyakorlatok nagy részét az olyan jellegű feladatok tették ki, amelyek az ellenőrzőponton való áthaladást és átvizsgálást érintették. Ebben civil alájátszókra is szükség volt, akiknek egyike én lehettem. A feladatok változatosak voltak, általában személygépjárművel hajtottuk őket végre, majd a személyenkénti átvizsgálás következett. A tanulók nagyrészt két csoportban dolgoztak két-két oktatóval, és a gyakorlatok előtt és után is szóban értékelték az eseményeket. Mivel a biztonság- és védelempolitika szak nem tartalmazza terepen történő ismeretek elsajátítását, így számomra mindenképpen eddig még ismeretlen és érdekes élményekkel gazdagodtam, főleg hogy én is a gyakorlatok részese lehettem. Először láthattam, hogyan kutatnak robbanóeszköz után egy gépjárműben, vagy hogyan történik a személyi átvizsgálás.
A terepen történő oktatás másik részét a csoportosan végrehajtandó feladatok tették ki. Ezeknek bemutatásában nagy szerep jutott a magyar katonáknak, akik egy konvojtámadást is imitáltak a külföldiek számára. A gyakorlatok minél életszerűbb előadásához és betanulásához fegyvert kaptak a résztvevők, amelyek kiadásában és nyilvántartásában szintén segíthettem.
Mivel a tanfolyam július 24-én ér véget, az utolsó héten már nem vehettem részt rajta, hiszen letelt a két gyakorlati hetem. Tudomásom szerint a kurzus második hetének egy része újra a bázison kerül megrendezésre, de a csobánkai gyakorlatok is folytatódnak.
Mindaz, amire eredetileg kíváncsi voltam, mindenképpen pozitívan valósult meg, mellette pedig sok, a későbbiekben hasznosítható tapasztalattal is gazdagabb lettem. Nemcsak egy nemzetközi rendezvény szervezésébe és lebonyolításába nyertem bepillantást, hanem az angol nyelvtudásomat is használhattam és javíthattam a külföldi résztvevők révén.
Mindez mégis sokkal kevésbé történt feszélyezve, mint egy hagyományos szakmai gyakorlat esetében, köszönhetően a bázison tapasztalt kiváló légkörnek és az összeszokott csapatnak, akikkel együtt dolgozhattam. A továbbiakban is nyitott vagyok pár hét eltöltésére Szentendrén, nem is feltétlenül gyakorlat elkönyvelése, inkább az ilyen jellegű tudásom további hasznosítása céljából.