A Trump-adminisztráció egyik utolsó lépéseként orosz kihágásokra hivatkozva kiléptette az Egyesült Államokat a Nyitott Égbolt Szerződésből, amely a részes államok számára megfigyelő repüléseket engedélyezett egymás területe felett. Az egyezmény, amely a hidegháborús bizalomépítés eszközeként jött létre most újabb tagot veszíthet, miután Oroszország is a kilépést fontolgatja. Kérdéses, hogy Joe Biden amerikai elnök képes lesz-e megegyezésre jutni orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, hogy megmentsék a Szerződést.
Eisenhower és Bush, a Nyitott Égbolt atyjai

A második világháború után Dwight D. Eisenhower amerikai elnök a Szovjetunióval való párbeszédet létfontosságúnak tartotta az egész világ biztonságának érdekében. Az 1955-ös négyhatalami genfi csúcson Eisenhower állt elő a Nyitott Égbolt ötletével. Ajánlata értelmében a felek megosztották volna egymással katonai létesítményeik pozícióit és leírásait, valamint engedélyezték volna ezen információk légi megfigyeléssel való megerősítését, a szovjetek visszautasították a felvetést.

Az amerikaiak azonban nem tettek le róla, hogy légi felderítést végezzenek a Szovjetunió felett, 1956-tól U2-es kémrepülőgépekkel végeztek küldetéseket a szovjet légtérben. Egészen 1960-ig, amikoris szovjet csapatok lelőttek egy amerikai gépet. Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár az eset nyomán felháborodva hagyta ott az akkor megrendezésre került párizsi csúcsot, miután Eisenhower nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Ennek nyomán egy felderítő repülésekről szóló egyezmény megszületése nem tűnt reálisnak.

Az ötletet George H.W. Bush amerikai elnök vetette fel újra 1989 májusában, az akkor még létező Varsói Szerződés és a NATO együttműködését erősítendő. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó főtitkára a glasznoszty politikájának nyomán támogatta az ötletet. A folyamat előremozdításában nagy szerepet játszottak a kanadai-magyar próbarepülések, valamint a kétoldalú magyar-román nyitott égbolt megállapodás, melyek bemutatták az elképzelés működőképességét. A Varsói Szerződés és a Szovjetunió is a Nyitott Égbolt tárgyalások ideje alatt szűnt meg, ez megváltoztatta a tárgyalások dinamikáját. Az egyezmény végül 2002 januárjában lépett hatályba az elhúzódó orosz-belarusz ratifikáció miatt.

Orosz kihágások, amerikai kilépés

Először 2019 októberében került a nyilvánosság elé a Trump-adminisztráció terve a Szerződés felmondásáról. Ekkor Eliot L. Engel demokrata képviselő, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke levelet intézett Robert C. O’Brienhez, amelyben arra kérte a nemzetbiztonsági főtanácsadót, hogy személyes közbenjárásával akadályozza meg az USA kilépését a Nyitott Égbolt egyezményből.

Engel levele azonban hiábavalónak bizonyult. 2020. május 21-én Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sajtóközleményében bejelentette, hogy másnap országa értesíteni fogja a Nyitott Égbolt Szerződés részes államait az egyezményből való kilépési szándékról. Hozzátette, hogy amennyiben Oroszország visszatér a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek maximális teljesítéséhez, akkor visszaléphetnek döntésüktől. Felsorolta mindazon eseteket, amelyek az amerikai vezetés szerint példái Moszkva szerződésszegésnek: az orosz fél elutasította a megszállásuk alatt álló georgiai (grúziai) Abházia és Dél-Oszétia régiókkal közös határának megközelítését a megfigyelő repülőgépek által, a Kalinyingrád feletti megfigyelő repülések hosszát jogtalanul korlátozták, 2019-ben pedig megtagadták egy nagyszabású katona gyakorlat megfigyelését az amerikai és kanadai fél által. Továbbá a Krím-félszigeten egy repülőteret jelöltek ki a Nyitott Égbolt küldetések alkalmával való használatra, ezzel a terület orosz megszállását akarták elismertetni. A sajtóközlemény szerint nemcsak az előírások megszegésében vétkes az orosz fél, hanem az egyezményt esetleges támadások előkészítésére is felhasználta, a felvételek segítségével létfontosságú infrastrukturális célpontokat jelölt ki Amerikában és Európában. Pompeo szerint az egyezmény már csupán az orosz érdekeket szolgálta, a Moszkvával való együttműködés üres színjáték. Hozzátette, hogy minden felelősség Oroszországot terheli a fejleményekért, az USA elkötelezett a nemzetközi fegyverkorlátozás mellett, célja egy békés és biztonságos világ.

Az orosz fél indoklása szerint a Pompeo által említett kalinyingrádi 500 kilométeres repülési limit bevezetéséré szükség volt, ugyanis egyes megfigyelő küldetések a kis enklávé fölött oda-vissza repülve körülbelül 1600 kilométert tettek meg, akadályozva a légtér és a tartomány egyetlen nemzetközi repülőterének használatát más gépek által. 2020 februárjában Oroszország jóindulatát kifejezve engedélyezett egy 505 kilométeres repülést Kalinyingrád felett. Abházia és Dél-Oszétia esetében azok függetlenségére hivatkozva tagadta meg az orosz fél a repüléseket a régiók szomszédságában, a Szerződés VI. cikkére mutatva, amely megtiltja a nem szerződő államok határainak 10 kilométeren belüli megközelítését. A két régió azonban Georgia nemzetközileg elismert határain belül található, Georgia pedig részese a Nyitott Égbolt közösségnek. A georgiai vezetés ezért egyoldalún felfüggesztette az oroszokkal való együttműködést az egyezmény keretein belül. Az ellentét miatt 2018-ban nem került sor egyetlen megfigyelő repülésre sem a részes államok között, ugyanis nem született megegyezés az éves kvóták kérdéseben. Az orosz kihágásokat az amerikai fél a saját területe (Hawaii és más csendes-óceáni szigetek, valamint Alaszka) fölött végzett repülések korlátozásával büntette. Az amerikai külügyminisztérium úgy értékelte a helyzetet, hogy az oroszok lépései nem akadályozták érdemben az amerikai hírszerszerzést a kérdéses területek felett, azonban a Szerződés megsértése elfogadhatatlan.

Ezek nyomán az Amerikai Egyesült Államok 2020. május 22-én értesítette a Nyitott Égbolt egyezmény letéteményeseit és aláíróit kilépési szándékáról. A francia, a német és további tíz európai állam külügyminisztériuma még aznap közös nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát az amerikai elhatározással kapcsolatban, és mellette hangot adtak saját elkötelezettségüknek az egyezmény iránt. A Szerződés értelmében a kilépés hatályba lépésére a bejelentés után 6 hónappal kerülhet sor, ezalatt az idő alatt az adott fél elállhat az egyezmény felmondásától. Donald Trump aziránti bizalmának adott hangot, hogy az oroszokkal egy új egyezmény megteremtésére kerülhet sor, amely pótolja a Nyitott Égbolt szerepét, napjainkban azonban egyértelmű, hogy ez üres remény volt.

A NATO-szövetségesek május 22-én megbeszélést tartottak az amerikai döntés kapcsán. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozatában kifejezte a szövetség elkötelezettségét a hatásos nemzetközi fegyverkorlátozás és nonproliferáció mellett. A tagok egyetértését közvetítette abban, hogy a Nyitott Égbolt közösség minden tagjának muszáj betartania kötelezettségeit, ezt a NATO-tagok meg is teszik. Megerősítette az amerikai kijelentéseket, miszerint az orosz fél évek óta a Szerződéssel szembemenő repülési korlátozásokat vezetett be Kalinyingrád és a georgiai határ közelében. Ezeket a kihágásokat az euro-atlanti régió biztonságához és stabilitásához hozzájáruló egyezmény aláásásának nevezte. Emlékeztetett, hogy a szövetségesek több NATO-csúcs alkalmával is figyelmeztették Oroszországot, hogy térjen vissza a Szerződés által rárótt kötelezettségei teljeskörű teljesítéséhez. Ekkor még a főtitkár bízott abban, hogy az USA tagsága megmenthető az orosz féllel való tárgyalásokon keresztül.

Június 22-én olyan hangadó demokrata szenátorok, mint Bob Menendez, Chuck Schumer, Jack Reed, valamint Mark Verner levélben fordultak Mike Pompeo külügyminiszterhez és Mark Esper védelmi miniszterhez. Kritizálták a Trump-adminisztráció döntését és annak végrehajtását is, ugyanis a 2020-as pénzügyi évi National Defense Authorization Act (NDAA; Nemzeti Védelmi Engedélyezési Törvény, amely az amerikai védelmi minisztérium éves költségvetését, kiadásait és szakpolitikáját szabályozza) értelmében az elhatározásról 120 nappal előre értesíteniük kellett volna a Kongresszust. Továbbá a kilépés véleményük szerint az amerikai nemzetbiztonság és szövetségi rendszer számára káros hatással lesz. Emlékeztettek, hogy 1992-ben a Szenátus ellenszavazat nélkül fogadta el a Nyitott Égbolt egyezményt, ami azóta is kétpárti támogatást élvezett. Szerintük a döntés időpontja is gyanakvásra ad okot, hiszen kevesebb mint öt hónappal az elnökválasztás előtt, az amerikai joggal és alkotmányos gyakorlattal szembefordulva egyértelműen politikai manővernek minősül, amely a következő adminisztráció mozgásterének szűkítésére szolgál. Ezek nyomán követelték a kilépési folyamat azonnali felfüggesztését, amíg a Kongresszus nem kap megfelelő értesítést az NDAA előírásai szerint, és a Szenátusnak nem nyílik lehetősége a kérdés megtárgyalására. Követelésüknek azonban nem voltak képesek érvényt szerezni, hiszen az NDAA elfogadott szövege nem tartalmaz szankciókat vagy kényszerítő eszközöket a 120 napos értesítés elmaradása esetére.

Miután Moszkvával nem született megállapodás, és az otthoni ellenkezés sem ért el sikereket, 2020. november 22-én az Egyesült Államok kormánya bejelentette az egyezmény teljeskörű elhagyásának életbe lépését. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Amerika biztonságosabb lett a döntés nyomán, mivel Oroszország továbbra sem tartotta be kötelezettségeit. Robert C. O’Brien az egyezményt elavultnak nevezte, amely az amerikai nemzetbiztonság kárára az ország ellenfeleinek kedvezett. O’Brien szerint szintén az orosz fél szerződésszegése vezetett az USA 2019-es kilépéséhez az 1987-es INF-szerződésből, amely a közepes hatótávolságú, nukleáris töltetek szállítására is alkalmas ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek gyártását, tesztelését és bevetését tiltotta.

Moszkva reakciója

Alexander Grusko orosz külügyminiszer-helyettes ekkor kritizálta az amerikai döntést, amely szerinte egy újabb csapás az európai katonai biztonság számára, az adminisztráció korábbi lépéseihez hasonlóan. Anatoli Antalov, washingtoni orosz nagykövet meglepettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy nyugati szövetségesei nem követték az USA-t a Nyitott Égbolt egyezményből való kilépésben. Szerinte ez annak a volt jele, hogy bíztak a probléma tárgyalások útján való megoldásában. Kína szintén elítélte az amerikai kilépést. Csao Li-csien, a külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a döntés aláássa a kölcsönös bizalmat és az átláthatóságot a résztvevő országok között, nem járul hozzá az érintett régiók stabilitásához, valamint veszélyezteti a jövendőbeli nemzetközi fegyverkorlátozási és leszerelési kezdeményezéseket. Kína habár más hatalmakat fegyverkorlátozási egyezmények meghozatalára és fenntartására buzdít, az azokban való részvételtől tartózkodik.

Oroszország továbbra repüléseket végezhetne az európai tagok, és az ott található amerikai létesítmények megfigyelésére. Ezt a lehetőséget Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ki is akarta volna használni, ha a bent maradó részes államok garantálták volna, hogy kilépese után nem osztanak meg az USA-val Nyitott Égbolt felvételeket. Ilyen garanciát azonban a NATO tagok nem vállaltak, így Oroszország 2021. január 15-én bejelentette, hogy megkezdi a kilépési folyamat belföldi fázisát. A nyilatkozatban az orosz fél azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy az mesterkélt ürügyre hivatkozva mondta fel az egyezményt, és ez a lépés felborította a felek érdekeinek egyensúlyát. Az orosz törvényhozás fog szavazni a kilépésről, amennyiben mellette döntenek Moszkva értesíteni fogja a szerződő feleket, ekkortól lesz számítandó a fél év, amelynek lejárta után hatályba lép az orosz kilépés is. Leonid Szlutszki, az orosz Állami Duma külügyi tanácsának feje kijelentette, hogy Oroszország felülvizsgálná kilépési szándékát, amennyiben az Egyesült Államok jelezné, hogy visszatérne a Szerződésbe, ezt azonban utópikus kilátásnak nevezte. Nyilatkozott továbbá Konstantin Koszacsev is, az orosz Szövetségi Gyűlés külügyi tanácsának elnöke, szerinte az orosz kilépés várható volt, hiszen a többi fél nem tett eleget Moszkva kérelmeinek a felvételek Washingtonnal való megosztásával kapcsolatban, így minden felelősség az Egyesült Államokat és a NATO-t terheli. Több orosz sajtóorgánum azonban arról is beszámolt, hogy a Kremlin egy visszafogottabb lépést is fontolgat, miszerint csak felfüggesztik a Szerződésben való részvételt, a teljes kilépés helyett. Ez a lépés a Biden-adminisztrációba vetett bizalmat mutatná.

Jelenleg az Új START egyezmény az egyetlen fegyverkezést korlátozó szerződés az USA és Oroszország között, ez a nagy hatótávolságú nukleáris fegyverek számát maximalizálja. Január 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az egyezmény 5 éves meghosszabbításáról szóló törvényt, amelyet előtte az orosz törvényhozás mindkét háza ratifikált.

Mit hagynak hátra?

A Nyitott Égbolt felvételekhez minden részes állam hozzáférhet. Az USA magas aktív kvótája (évi 42, ami egyenlő az Oroszország és Belarusz számára közösen rendelkezésre állt mennyiségnek) így minden szövetségese és a többi résztvevő állam számára is rengeteg plusz információval szolgált. Az amerikai kilépés nyomán Ukrajnának kifejezetten fájó lehet az orosz katonai tevékenységről kieső adatmennyiség, a kelet-ukrajnai eseményekkel kapcsolatos orosz aktivitás ellenőrzésére való tekintettel. Csak 2014 márciusa és júliusa között nyugati államok 22 megfigyelő repülést végeztek Nyugat-Oroszország és Ukrajna felett.

Minden részes állam rendelkezik egy aktív és egy passzív kvótával, melyek az ország méretétől függenek. Az aktív kvóta azt mutatja, hány repülést végezhet más államok felett, a passzív kvóta pedig azt, hogy hány repülést kell befogadnia. A gépeket ellenőrzik a bevetések előtt, valamint a fogadó ország megfigyelői a fedélzeten tartózkodnak a repülés ideje alatt is. A megfigyelő repüléseket minimum 72 órával előbb be kell jelenteni.

A NATO tagjai 2002 óta közös megegyezés alapján nem végeznek megfigyelő repüléseket egymás fölött. Ez Oroszországnak egyértelmű hátrány. 2019-re több mint 1500 átrepülést végeztek összesen a részes államok, ebből több, mint 500 Oroszország felett, amely így a leginkább megfigyelt részes állam volt. Az Egyesült Államok körülbelül két és félszer annyi (kb. 180) repülést végzett Oroszország fölött, mint fordítva. 2002 és 2019 Kanada és az európai szövetségesei 57 megfigyelést hajtottak végre amerikai gépről, ezalatt az idő alatt pedig az USA 89 európai géppel végzett repülésen vett részt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ/OSCE) keretein belül működő Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság (Open Skies Consultative Commission, OSCC) felelős az egyezmény zavartalan működéséért. A Bizottságba minden részes állam küld szakértőket, akik az EBESZ bécsi székhelyén gyűlnek össze havi találkozójukra. Az amerikaiak kiesése ellenére 2021-es évre sikeres volt a kvóták újraosztása. Az OSCC költségvetésének 12,6%-át az USA adta, valamint a négy úgynevezett informális munkacsoport közül kettőt is vezetett. 2020 július 6-ára a Szerződés letéteményesei, Kanada és Magyarország konferenciát hívtak össze, hogy az OSCC megvitathassa az Egyesült Államok kilépési szándékát. A COVID-19-világjárványra való tekintettel csupán videókonferenciára került sor, a 34 részes állam 188 szakértőjének és képviselőjének részvételével.

Kamerák, repülők, műholdak

Gyakori kritika volt az egyezménnyel szemben amerikai oldalról, hogy az oroszok modernebb érzékelő műszereket használtak, amelyek számukra értékesebb információkkal szolgálnak, mint amelyhez az USA jut hozzá saját, Oroszország feletti repülései alkalmával. Azonban szó sincs róla, hogy az oroszok olyan technológiát alkalmaztak volna, amely ne állt volna az USA rendelkezésre. A megfigyelésekhez használt érzékelő műszereket és repülőgépeket minden részes államnak jóvá kell hagynia, valamint azoknak titkosítatlannak és kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők kell lennie. A probléma ott keresendő, hogy a Pentagon számára az utóbbi évtizedben nem volt prioritás a Nyitott Égbolt egyezmény. Ugyan már 2012-ben született politikai direktíva az amerikai kamerák digitalizációjáról, a védelmi minisztérium 2015-ig nem kért ajánlatot lehetséges beszállítóktól. Az oroszok és a románok hiába használtak digitális kamerákat, azok ugyanúgy 30 centiméteres felbontással rendelkezhetnek, mint ahogyan az amerikaiak és a többi állam által alkalmazott berendezések.

A 60 éves OC-135B megfigyelő repülőgépeken filmszalagos kamerákat használtak digitális helyett. 2016-ban kezdték meg ezek cseréjét, végül ezeket az új kamerákat végül a légierő más egységei fogják megkapni. A teljesen új repülőgépek beszerzése elmaradt, 2020. július 14-én a légierő visszavonta kérvényét a gépek cseréjével kapcsolatban. Míg az amerikai OC-135B hatótávolsága több mint 6000 kilométer volt, amely ideálissá tette a Szibéria felett hosszú utak megtételére, az európai gépek közül a svéd és román modellek kevesebb mint 3000 kilométer megtételére képesek.

A The Wall Street Journal 2020. november 22-én már arról írt, hogy az Egyesült Államok más országoknak ajánlja eladásra a régi gépeket, miután azokat felesleges védelmi cikkeknek minősítette. Kérdéses azonban, hogy bármely ország is vevő lenne a gépekre, hiszen azok hatótávolsága hiába nagyobb, túlságosan elavultak, a rájuk szánt pénzből jobb befektetés lenne új gépeket venni, így a gépek sorsa bizonytalan. A jelenleg a nebraskai Offutt légibázison állomásozó, a légierő 55. ezredének kötelékében szolgáló repülőgépek leszereléséhez szükséges jogi és bürokratikus procedúrák hónapokig is eltarthatnak. Egy kongresszusi forrás szerint a Trump-adminisztráció hiába próbált minél előbb megszabadulni a gépektől, a légierő a 2021-es pénzügyi év végégig meg kívánja őket tartani.

Don Bacon republikánus nebraskai kongresszusi képviselő, a légierő volt dandártábornoka, aki az offutti légibázison szolgált, közleményében a Szerződés iránti elkötelezettségének adott hangot. A Defense News-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, bízik benne, hogy az USA ismét tagja lesz a Nyitott Égbolt egyezménynek, és reméli, hogy addig sem szerelik le az OB-135B-ket, ugyanis azok katasztrófák esetén és más helyzetekben is a civil hatóságok segítségére lehetnek. Példának hozta fel a 2010-es haiti-i földrengést, ahol a kárfelmérésben és az erőforrások irányításában játszottak szerepet.

A Szerződés kritikusai és egyes szakértők szerint megfigyelő műholdakkal pótolni lehetne és kellene a repülőgépek képességét. Amy Woolf, a nukleáris fegyverek szakértője felhívta rá a figyelmet, hogy 1992-ben, az egyezmény ratifikációjakor a Szenátus tisztában volt vele, hogy az amerikai és orosz műholdak már képesek azon információk megszerzésére, amelyekhez az egyezmény keretein belül hozzá tudnának jutni. Az igazi amerikai érdek az európai biztonság megerősítése volt. Todd Harrison repülőgép-szakértő szerint a Szerződés által engedélyezett 30 centiméteres felbontású felvételeket már kereskedelmi műholdak is képesek reprodukálni, emellett azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az USA az egyezményben marad, csupán nyugdíjazza a régi OC-135B repülőgépjeit. Így nem sérült volna a Szerződés integritása, az amerikaiak pedig egyszerűen más részes államok gépjeivel végrehajtott küldetésekben vehettek volna részt. Az egyezményt támogató elemzők szerint azonban a műholdak és a nyílt forrásból beszerezhető információk nem képesek pótolni a felderítő repülőgépekkel begyűjtött adatokat. Steffan Watkins kanadai szakértő szerint a küldetések során az orosz tisztekkel való személyes kapcsolat is fontos információkkal szolgált, és hozzájárult a kapcsolatok építéséhez. Hozzáteszi, hogy nem az a fő, hogy egy másik országot rajtakapjanak azon, amit éppen csinált, hanem hogy olyan bizonyítékokat szerezzenek sejtéseikkel kapcsolatban, amelyek hitelességét a többi részes állam teljes mértékben elfogadja.

Az egyezmény megmentése

Joe Biden, aki szenátorként támogatta ez egyezmény megkötését, 2020. május 22-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben Trump döntését rövidlátó politika eredményének nevezte. Emlékeztetett, hogy az Obama-adminisztráció alatt a Nyitott Égbolt segített az ukrán fél számára, mikor az oroszok megsértették a területét, és az egyezmény keretein belül készített felvételek hiúsították meg Oroszország dezinformációs törekvéseit. A megoldást nem a kilépésben, hanem a párbeszédben és a Szerződés mechanizmusainak használatában látja, amelyekkel korábban már megoldották az oroszországi Csecsenföld fölötti magasságkorlátozások ügyét.

Steve Pifer, a Brookings Institution munkatársa felhívja rá a figyelmet, hogy a Szerződésbe való visszalépéshez azt a Szenátusnak újra jóvá kellene hagynia a ratifikációt, amihez kétharmados többség szükséges. Pifer 50 demokrata szenátorral számolt a választások után, az ő számításai szerint tehát 17 republikánus szenátorra lenne szükség, miközben nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ennyi republikánus szavazna egy friss, republikánus adminisztráció által hozott döntés ellen. Pifer jóslata megvalósult, jelenleg (2021. február) 50 demokrata foglal helyet a Szenátusban. Az elemző által felvázolt másik lehetőség egy végrehajtási megállapodás lenne, amelyhez a Képviselőház és a Szenátus egyszerű többsége is elég. Változásra lehet szükség Biden Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozataiban a sikeres együttműködéshez, a Kremlin szóvivője tavaly októberben erősen elítélte és gyűlöletkeltésnek nevezte a demokrata elnökjelölt kijelentését, miszerint az USA számára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt a nemzeti biztonság területén. Vlagyimir Putyin szerint Biden „éles oroszellenes retorikát” használ.

Habár Biden személyesen támogatja a Nyitott Égbolt rendszert, időbe telhet, amíg adminisztrációja dönt a visszalépésről. A beiktatás utáni hetekben úgy tűnik, hogy a Szerződés sorsa nincsen az új elnök legfontosabb prioritásai közt. Az egyezmény megmentésének egy lehetséges forgatókönyve, hogy a Biden-adminisztráció nyilatkozatot tesz közzé, miszerint vizsgálják a visszalépés lehetőségét. Ezután a NATO szövetségesek nyíltan vállalják, hogy nem osztanak meg az USA-val Nyitott Égbolt felvételeket, és továbbra is engedélyezik, hogy Oroszország repüléseket végezzen az Európában található amerikai katonai létesítmények felett. Ez valószínűleg elég lehetne ahhoz, hogy Moszkva felfüggessze a kilépési folyamatát, ezek után megkezdődhetnének a többoldali tárgyalások a Szerződés megmentéséről.

Konklúzió

Jelenleg úgy tűnik, hogy a Nyitott Égbolt Szerződés sorsa elsősorban a Biden-adminisztráció lépéseitől függ. Oroszország kilépési folyamata elég nyomást gyakorolhat az új amerikai vezetésre ahhoz, hogy minél előbb napirendre tűzzék az ügyet. Az orosz narratíva szerint az Egyesült Államok okozta az egyezmény válságát, és azt kommunikálják, hogy Washington számára nem cél annak megmentése. Bidennek és az amerikai külügynek erre kell rácáfolnia, kezdeményező és békülékeny hangvételre lenne szükség a részükről, azonban biztos, hogy nem fogják magukra vállalni a bűnbak szerepét. Kérdéses, hogy mennyire lágyíthatják a Trump-adminisztráció kemény kijelentéseit az orosz kihágásokkal kapcsolatban. A Szerződés eredeti célja a bizalom és a biztonság építése volt a nyugati és az orosz szövetségi rendszerek között, úgy tűnik, ennek a gondolatnak több támogatásra lenne szüksége mind Washingtonban, mind Moszkvában. Ha a két nagyhatalom elhagyja a Szerződést, azzal annak súlya és gyakorlati haszna a megmaradó részes államok számára elenyészővé válik. Amennyiben végül az Egyesült Államok és Oroszország is újra a rendszer aktív részesei lesznek, Washingtonnak muszáj lesz modern érzékelőkkel felszerelt, korszerű megfigyelő gépeket beszereznie, hogy a felmondás előtt fennállt technológiai lemaradást behozza, ezáltal visszaszorítva a Szerződést ellenző belföldi hangokat.

Címlapkép:Kecskemét, 2004. március 29. Megérkezett a Kecskeméti Légibázisra az a C-130-as francia megfigyelő repülőgép amellyel a Nyitott Égbolt szerződés alapján a francia fél légifelvételeket készít Magyarország légterében. Az 1992-ben Helsinkiben aláírt egyezmény értelmében hazánknak évente négy gyakorlatot kell engedélyeznie légterében és négy megfigyelésre van lehetősége más, a szerződést aláíró országok területén, a bécsi székhelyű Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság felügyeletével. A képen: a magyar szakemberek ellenőrzik, a gép szárnya alá függesztett konténert, amely a megfigyelő műszereket tartalmazza.
(Forrás: MTI Fotó: Ujvári Sándor)

További felhasznált irodalom:

Osvát Szabolcs: A kémrepülésektől a bizalomerősítésig: a Nyitott Égbolt Szerződés története. In: Külügyi Szemle 2002. tél. Budapest, Külügyi és Külgazdasági Intézet, 2002. 53-73. p.

Dr. Alexander Graef: Saving the Open Skies Treaty: Challenges and possible scenarios after the U.S. withdrawal. London, European Leadership Network, 2020.

2004. évi V. törvény az 1992. március 24-én, Helsinkiben aláírt Nyitott Égbolt Szerződés kihirdetéséről