Főoldal Általános V&B 05 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. október

V&B 05 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. október

Írta
345
0
Megosztás
A hatóságok tétlenül állnak, miután ismét terrortámadást hajtottak végre Nizzában, ezúttal a Notre-Dame elnevezésű templomban és annak környékén. 2020.10.29. (forrás: Facebook/ CGTN)

A Vatikán és az LMBTQ – reform vagy reálpolitikai lépés?
Az egész világot megdöbbentették Ferenc pápa homoszexuális párokkal és a családi egységgel, valamint az LMBTQ közösséggel kapcsolatos áthallásos kijelentései, melyek alapvetően mennek szembe a Bibliával és a katolikus tanításokkal. 2020. októberében tett nyilatkozataival a katolikus egyház feje ismét bebizonyította miért illetik a „reformer” jelzővel.
A keresztény vezető már Buenos Aires érsekeként kiállt a homoszexuális élettársi kapcsolatok szabályossága mellett. 2013-ban például egy a meleg papokkal kapcsolatos kérdésre így válaszolt: „Ki vagyok én, hogy ítélkezzek?”, majd a múlt hónapban a meleg gyermekeket nevelő szülőknek üzente meg, hogy „Isten úgy szereti őket, ahogy vannak, mert ők Isten gyermekei”. Majd pedig „Fransesco” nevű nemrég elkészült dokumentumfilmjében a következő képpen beszélt róla: „Meg kell teremtenünk az élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényt. Így jogilag biztosítva lesz. E mellett álltam ki.” Továbbá a pápa azt is kijelentette, hogy szívesen látja a katolikus közösség köreiben az LMBTQ közösség tagjait: „A homoszexuálisoknak joguk van a család része lenni. Ők Isten gyermekei, és joguk van a családhoz. Senkit nem kellene kidobni, vagy szenvedésnek kitenni emiatt.”
Ilyen formán az egyházi világ egyik legprominensebb és legtiszteltebb alakjának ezen kijelentései globális előrelépést és véleményalakítást eredményezett a meleg-, és LMBTQ-jogokat korlátozottan biztosító országok, továbbá felháborodást keltett az egyház konzervatívabb köreiben.
A katolikus egyház hagyományos értékeit valló tagjai erős kritikával illette Ferenc pápa megnyilvánulását és a Hittani Kongresszus által kiadott dokumentumra is felhívta a szentatya figyelmét. Ebben a dokumentumban az foglaltatik, hogy a homoszexuális személyek iránti tisztelet semmiképpen nem vezethet a homoszexuális magatartás jóváhagyásához, vagy a homoszexuális együttélések törvényes elismeréséhez. Továbbá azzal vádolták a pápát, hogy az általa tanúsított politikai kiállás alapvetően nehezíti a hithű keresztények és kormányok hétköznapjait, illetve a katolikus tanítások érvényre juttatását.
Írta: Haiszky Edina Julianna

Ferenc pápa imádkozik. 2020.11.04. (Forrás: Facebook/ Vatican News)

Börtönbüntetés vár a neonáci Arany Hajnal vezetőire és több tagjára
Október 7-én az antiszemita, iszlámellenes és neonáci szervezetként elhíresült Arany Hajnal párt több tucat tagját találták bűnösnek számos erőszakos és durva bűncselekményben, a mintegy öt éve húzódó tárgyalások végén. A szélsőséges párt vezérét Nikosz Miháloliákoszt 13 év börtönre ítélték, amiért bűnszervezetet működtetett politikai párt leple alatt, továbbá hat másik egykori pártvezetőt hasonló vádak alapján 10 és 13 év között, tizenegy korábbi Arany Hajnal-képviselőt pedig 5 és 7 év közötti börtönre ítéltek, mert a bűnözői csoport tagjai voltak. Vádat emeltek még Pavlov Flyssas antifasiszta rapper meggyilkolása, egy bevándorló halász és több baloldali aktivista megtámadása ügyében is, ezek elkövetése is mind a párt tagjaihoz köthető (a támadásokat főként Athénban követték el). Az előzetes vizsgálatok megállapították, hogy az Arany Hajnal paramilitáris szervezetként működött, melyben a központi vezetés adta ki a parancsokat a helyi csoportoknak a muszlim hátterű bevándorlók elleni támadások végrehajtására (gyakran ezek aztán súlyos sérülésekhez vezettek). A tárgyalótermet éljenzés töltötte be, amikor a nagy horderejű per öt év után véget ért, az ünnepléshez csatlakoztak antifasiszta tüntetők ezrei is, akik az athéni fellebbviteli bíróság előtt gyűltek össze, kezükben „Fasizmust soha többé” és „Szabadságot az embereknek, halál a fasizmusra” stb. feliratokat tartva. A tüntető tömeget végül a rendőrség könnygázzal és vízágyúval oszlatta fel.

Az Arany Hajnal neonáci csoportot az 1980-as években alapították, mely az országot sújtó pénzügyi válság idején lett népszerű. A harmadik legnagyobb pártként 2012-ben jutottak be először a görög törvényhozásba (ahonnan tavaly estek ki, egy képviselőhelyet sem nyerve), köszönhetően radikális programjuknak a migráció és pénzügyi megszorító intézkedések kapcsán.

Írta: Hende Olivér

Az Arany Hajnal vezetőjét, Nikosz Miháloliákoszt láncra verve viszik el a hatóság emberei. 2013.10.02. (forrás: Facebook/ DW News)

„Az Iszlám állam egy módosult, de távolról sem legyőzött szervezet”
2020 októberében az Iszlám Állam terrorszervezet levantei tevékenysége mellett Afrikában is újra megjelent. A kontinensen több olyan támadás és egyéb terrorizmussal kapcsolatos tevékenység is történt, amelyek egyértelműen az ISIS-hoz köthetők. A Pentagon óvatosságra int, hivatkozva a 2017-es adatokra. Szerintük a Száhel-övezetben ugyanúgy fennáll az ISIS ismételt térnyerésének esélye, ahogyan Irakban és Szíriában. A címben szereplő idézet a West Point’s Combating Terrorism Centre jelentéséből származik.
Szíria egyes tartományaiban olyan mértéket ért el a terrorszervezet tevékenysége, amelyet a Szír Arab Hadsereg (SAA) már nem tudott helyi erőkkel kezelni, így tartalékos haderő bevetésére kényszerült. Oroszország légicsapásokkal segíti a szövetséges szír erőket. Moszkva ezenfelül nemzetközi konferenciát szervez a szíriai menekültek hazatéréséről, mivel úgy vélik az ország nagy részén normalizálódott a helyzet, így visszatérésük akadálytalan.
A kalifátus ugyanakkor Szaúd-Arábia és annak gazdasági infrastruktúrája elleni támadásra bíztatja szimpatizánsait. Főként az olajvezetékek válhatnak célponttá. A felszólítás oka, hogy a királyság közreműködött az Öböl-menti államok és Izrael kapcsolatának normalizálásában.
Októberben rengeteg az Iszlám Államhoz köthető esetleges terroristát fogtak el vagy vontak eljárás alá. A legsikeresebb Törökország volt, de Irak is kievette a részét az elfogásokból. Spanyolországban is letartóztattak egy közösségi oldalakon, az ISIS-nak katonákat toborzó marokkói férfit. Az USA-ban megkezdődött két volt terrorista pere, akiket újságírók és segélymunkások, tehát civilek haláláért való felelősséggel vádolnak.
Írta: Patocskai Péter

“A személyes bátorság fertőző a csatatéren” – egy ilyen idézet különösen összhangban áll egy olyan katonával, aki 70 iraki túsz életét mentette meg, amikor az Iszlám Állam megkezdte a felkelők kivégzését. Thomas “Patrick” Payne őrnagy bátorságáért kitüntették. A képen éppen a Fort Sill hadseregének katonái kérdéseire válaszol. 2020.10.18.
(forrás: Facebook/ U.S. Army)

Keresztényellenes tüntetéshullám és vandalizmus Lengyelországban az abortusztörvényt követően
Baloldali tüntetők lepték el Lengyelországot az abortuszellenes törvény elfogadását követően. A tüntetők megrongálták többek közt II. János Pál pápa és Ronald Reagan szobrait is – számolt be róla a Mandiner az Origora és a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva. A hírügynökség adatai szerint a szent pápa poznani szobrát festékkel öntötték le, szalagokkal, transzparensekkel és vállfákkal aggatták tele. Néhány helyen, például Katowicében – ahol 7000 ember gyűlt össze – a rendőrség kénytelen volt könnygázt bevetni az agresszív tüntető tömeg megfékezésére.
Október 22-én Lengyelország Alkotmánybírósága az eugenikus abortuszt alkotmányellenesnek minősítette, ezzel véget vetve az olyan magzatok elvetésének, akik pusztán olyan genetikus elváltozásban szenvednek, mint a Down-szindróma. Lengyelországban eddig körülbelül évi 1000 abortuszt végeztek, java részét súlyos magzati rendellenesség miatt. A döntés értelmében az abortusz pusztán néhány fennmaradó esetben marad legális: nemi erőszak, vérfertőzés és az anya életét veszélyeztető terhesség esetén.
Marek Jędraszewski krakkói érsek fellebbezett október 27-én, miután a tüntetők félbeszakították a vasárnapi miséket országszerte. „Miután Krisztus Urunk arra kért minket, szeressük felebarátainkat, arra kérek mindenkit, imádkozzanak és böjtöljenek, hogy ők is megértsék az igazságot, békében a szülőföldünkön” – fogalmazott az érsek a nyájának. Krakkó érseksége ugyanakkor beszámolt róla, hogy másnap ifjú katolikus megkezdték a templomok környékeinek rendbetételét (pl. a graffitik eltüntetését). A tüntetők nem csak megzavarták a miséket, számos helyen megrongálták a templomokat (pl. graffitikkel) valamint a papság ellen szóló szlogeneket skandáltak az utcákon.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök úgy fogalmazott október 27-én, hogy „ami történik a köztereken, az agresszó, támadás, illetve barbarizmus, melyek mindegyike elfogadhatatlan”. Jaroslaw Kaczynski, az országot vezető Jog és Igazságosság nevű jobboldali, konzervatív és kereszténydemokrata párt elnöke is megszólalt az ügyben, aki szerint a tüntetők „bűnözők”, akiknek a célja „elpusztítani a lengyel nemzetet”.
Írta: Gönczi Róbert

Tüntetők Lengyelországban. 2020.09.30. (forrás: Facebook/ Gazeta.pl)

Újabb iszlamista támadások Fekete-Afrikában
Október 20-án két ember életét vesztette Szomália fővárosában, Mogadishuban, egy bombatámadás következtében, amelynek célpontja a feltételezések szerint Mohamed Aden Kofi a szomáliai bevándorlási ügynökség vezetője volt. A merényletért még egy csoport sem vállalta a felelősséget, szakértők azonban az al-Kaidához köthető al-Shabaab terrorcsoportot sejtik a támadás mögött.
7 gyermek életét vesztette 12 pedig megsebesült, amikor egy fegyveres behatolt az iskolájukba és tüzet nyitott a gyerekekre. A támadás Kamerun délnyugati részén történt, ahol különböző fegyveres csoportok 2017-óta küzdenek a kormányerőkkel. Az összecsapások során eddig több mint 3 ezer ember vesztette életét. A kameruni kormányzat közlése szerint szeparatista fegyveresek raboltak el 11 tanárt az ország északkeleti részén található Kumbo városából. Szemtanúk jelentése szerint a tanárokat a felfegyverzett szeparatista harcosok motorokon szállították el a foglyaikat, akiknek tartózkodási helye továbbra is ismeretlen. A folyamatos harcoknak köszönhetően több mint 500 ezer ember volt kénytelen elhagyni az otthonát.
Iszlamista harcosok végeztek 25 emberrel, köztük 13 katonával Mali központi területein, az összecsapások során az iszlamista fegyvereseknek egy katonai támaszpontot is sikerült felégetniük. A támadássorozat mindössze néhány nappal azután következett be, hogy az átmeneti kormány egy fogolycsere keretében szabadon engedett több iszlamista harcost. A hadsereg bejelentése szerint az első támadásban 9 katona vesztette életét egy katonai támaszponton a Burkina Fasó-i határ közelében. Ezt követően a dzsihadisták megtámadták a tábor felmentésérre érkező katonákat is. Az újabb összecsapás során 3 katona és 9 milicista vesztette életét. A következő támadás során a fegyveresek 12 kereskedővel és egy katonával végeztek. Antonio Guterres ENSZ főtitkár szóvivőjén keresztül elítélte az ENSZ békefenntartók ellen végrehajtott támadásokat Maliban. Az iszlamista harcosok október 16-án felrobbantottak egy békefenntartók által használt járművet, aminek következtében egy egyiptomi békefenntartó életét vesztette, egy pedig megsebesült. Ezt követően a dzsihadista felkelők tüzet nyitottak egy ENSZ táborra, a támadás során egy békefenntartó sebesült meg. A szóvivő felszólította az afrikai ország kormányzatát, hogy tegyenek meg mindent a felkelők mihamarabbi kézre kerítésének érdekében. A támadásokért eddig még egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, de a feltételezések szerint az al-Kaidához köthetők az elkövetők.
Florence Parly francia védelmi miniszter bejelentése szerint egy október 30-án végrehajtott műveletben a francia hadsereg 50 terroristával végzett, valamint fegyverek és további ellátmány mellett 4 további terroristát is elfogtak. A védelmi miniszter elmondta, hogy az iszlamista harcosokat a francia hadsereg egy közelben járőröző drónja észlelte, majd 2 Mirage harci repülőgép légi csapást mért a rejtőzködő iszlamista csoportra. A francia hadsereg jelenleg több mint 5 ezer katonával van jelen a Száhel övezetben, hogy segítséget nyújtson a dzsihadista csoportok felszámolásában.
Írta: Párducz Árpád

A Francia Idegenlégió katonái a mali-burkina fasói határon. 2020.11.10. (forrás: Facebook/ Troupes de marine)

Az egyházak szerepe az amerikai elnökválasztás során
Nem túlzás azt állítani, hogy az egész világ most az Egyesült Államokra figyel. November 3-án tartották az elnökválasztást, amely az eddig hatalmon lévő republikánus Donald Trump és a demokrata jelölt Joe Biden között dől el. 2016-ban a fehér, protestáns hívők nagyobb része Trump mellett tette le a voksát, valamint számos megagyülekezet vezetője is nyíltan fejezte ki támogatását a republikánus jelölt felé. De vajon ez a 2020-as választások során is így lesz-e?
Október elején létrejött a Pro-life Evangelicals for Biden-ért csoport, amely többségében olyan keresztény intézményeket képviselő evangélikusokat fog össze, akik négy éve még Trump-ra, idén azonban már Biden-re szavaznak, és erre buzdítják a híveket is. A fordulat oka, hogy bár korábban szimpatizáltak Trump konzervatív ideológiájával, valamint Clintonhoz (Hillary Clinton, 2016-os demokrata elnökjelölt) képest Trump eredményesebben meg tudta szólítani az egyházakat és a hívőket, mára azonban főleg a republikánus jelölt személyiségében és politikájában is csalódtak. Így a demokrata jelöltet támogatják annak ellenére, hogy nem mindennel értenek vele sem egyet (pl.: abortusz kérdés).
Érdemes figyelni a katolikus szavazópolgárokra is, hiszen az amerikai választók 25%-a e felekezethez sorolja magát. Az előző választáson a többség itt is Trump mellett tette le a voksát, ez három államban is kulcsfontosságú faktor volt a győzelmében. 2020-ra a Trump-ot támogatók aránya e körökben is csökkent. Biden maga is katolikus, így van esélye begyűjteni az innen származó voksokat, de szüksége van a nagy részvételi arányra és a latínók szavazatára is.
A fekete egyházi vezetők a BLM mozgalom kapcsán is kiemelték a részvétel fontosságát, és ennek okán a mozgósításban is részt vesznek. A BLM mozgalmon belül létrejött a Black Vote Matters (Fekete Szavazat Számít), melynek célja, hogy az afroamerikai választópolgárok az urnák előtt fejezzék ki véleményüket a szisztematikus rasszizmus ellen. Sajnálatos módon a BLM mozgalomnak van negatív hatása is, a rongálás a történelmi emléktárgyak mellett egyházakat is érintett. Október végén a philadelphiai tüntetéssorozat alatt felgyújtották a vietnámi baptista templomot, amely az épület teljes megsemmisülésével járt.
Összességében elmondható, hogy a demokrata jelölt támogatottsága a hívők körében jelentősen megnőtt, a statisztikák szerint még mindig Donald Trumpot támogatja a fehér református többség. Kérdés az, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy megnyerje második elnöki ciklusát. Bár a szavazás november 3-án van, a hivatalos eredményre a levélszavazatok megszámlálása miatt várni kell.

(A cikk pár nappal a választás előtt íródott.)
Írta: Ács Nóra

Trump elnök meglátogatta a Szent János episzkopális templomot. A fényképen egy fekete borítású, arany szegéllyel ellátott Bibliával pózolt. 2020.10.21. (forrás: Facebook/ UBC Public Humanities)

Terrorizmus és kormányellenes tüntetések Pakisztánban
Október 27-én az északnyugat-pakisztáni Pesavar városából terrortámadást jelentettek, amelyben legkevesebb hét ember életét vesztette, további 109 személy pedig megsebesült. A vallási iskolaként is működő Speen Jamaat mecsetben helyi idő szerint reggel fél kilenckor történt a robbantásos merénylet, amelyet egy terrorszervezet sem vállalt magára. Felmerült a Pakisztánban állomásozó tálibok bűnrészessége is, azonban a szunnita mozgalom tagjai ezt tagadták, ők kifogásolhatónak találták az iskola ellen végrehajtott akciót.
A nyomozások szerint a robbanást egy táskába rejtett, mintegy öt kilogrammos pokolgéppel vitték véghez. Az emberáldozatok mellett a detonáció a mecsetben is nagy kárt okozott. A támadás következtében Iszlámábádban magas szintű terrorkészültséget rendeltek el, a terrortámadás kapcsán pedig Pakisztán miniszterelnöke, Imran Khan együttérzését fejezte ki az áldozatoknak és családjuknak.
Az eset miatt a szeptemberben megalakuló, mintegy 11 ellenzéki pártból álló Pakisztáni Demokratikus Mozgalomnak (Pakistan Democratic Movement, PDM) a hajber-pahtunhvai régió vezetősége javasolta, hogy a fokozott terrorveszély miatt halasszák el a pesavari, eredetileg november 22-re szervezett, kormányellenes tüntetésüket. A PDM mindezek ellenére azonban ragaszkodik a demonstráció megtartásához, jóllehet, a mozgalom még határozhat másként, hiszen napjainkban nem a pesavari robbantás volt az egyetlen véghez vitt merénylet az afgán-pakisztáni határ közelében. Kvetta városában az elmúlt hetekben több terrorcselekmény is történt, október 25-én például egy motorra erősített pokolgép felrobbanása követelt hét halálos áldozatot. Ezt a merényletet később a kandahári székhelyű Beludzs Felszabadító Hadsereg (Balochistan Liberation Army, BLA) vállalta magára.
Írta: Fuksz Emese

Pesavar városa újabb terrotámadás áldozata lett, melynek során több tucat ember vesztette életét. A terroristák egy vallási összejövetelt választottak támadásuk helyszínéül. 2020.10.27. (forrás: Facebook/ Muhammad Khurshid)

Az ISIS helyi provinciája csapott össze az észak-nigériai erőkkel
Észak-Nigériában szeptember végén egy, az ISIL Nyugat-Afrikai Provincia (ISWAP) által végrehajtott terrortámadás során legalább 11, biztonsági konvojban kísért ember vesztette el életét. Az áldozatok között 8 rendőrtiszt volt, további 13 ember pedig megsérült. A konvoj a belső konfliktusok miatt otthonukat elhagyni kényszerülő emberek védelmének érdekében lett létrehozva. A jelenség hatalmas problémává vált a Boko Haram és az abból kiszakadó ISWAP 2016-os megjelenése óta a Csád-tó környéki országokban.
Október hónapban számos merényletet követett el a két terrorszervezet leginkább Észak-Nigériában és a környező területeken. A Boko Haram több alkalommal vett célpontba fegyvertelen civileket, mezőgazdasági dolgozókat, nagyrészt az instabil és a terrorizmus által leginkább veszélyeztetett Borno és Yobe államban. A két rivális terrorszervezet miközben egymással és a kormányerőkkel is küzd, azért hajt végre a helyi lakosok ellen merényleteket, mert attól tart, hogy azok az ellenfél informátorai. A kisebb közösségek a merényletek megfékezése érdekében milíciákat és kisebb fegyveres alakulatokat szerveztek, amelyek azonban sokszor nem tudják megakadályozni az erőszakot és hatásosan felvenni a harcot a tapasztalt terrorista erőkkel.
A kormányerők folyamatos harcokat folytatnak a dzsihadistákkal az észak-nigériai hadszíntéren, a legutóbbi műveletük, az Operation Fire Ball során 16 terroristát öltek meg, ezen kívül számos fegyvert foglaltak le, többek közt AK-47-eseket és robbanószerkezeteket is. Az viszont nem tisztázott, hogy pontosan melyik szervezethez tartozhattak. Rendkívüli módon megnehezíti az észak-nigériai helyzet megértését és kezelését az is, hogy sok esetben nem egyértelmű a határvonal és a különbség a Boko Haram és az ISIL Nyugat-Afrikai Provincia területei, katonái és támadásai között.
Írta: Ustea Dóra

Sen Ali Ndume volt Boko Haram-tag hivatalos körülmények között jelenti be, hogy megbánta egykori tagságát és részt kíván venni informátorként a hatóságok munkájában. 2020.11.11. (forrás: YouTube/ Roots TV Nigeria)

Terrorhullám Franciaországban
Október 29-én, három terrorcselekmény is lezajlott egy nap alatt Franciaországban. Emanuel Macron korábban tett nyilatkozata, az iszlám válságáról és az elnök azon irányú terveiről, hogy gátat szabjon a szeparatista iszlám szélsőségek térhódításának egy erőteljes reakciót váltott ki. Recep Tayyip Erdogan török elnök megkérdőjelezte Macron elmeállapotának épségét az AKP október 24-i gyűlésén és a muzulmán közösség jelenlegi helyzetét Európában az 1940-es évek zsidó lakosságának körülményeihez hasonlította, és fasizmussal vádolta az európai vezetőket.
A legelső terrorcselekmény október közepén történt, Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorie külvárosában. Az áldozat egy középiskolai történelemtanár volt, az elkövető pedig egy 18 éves csecsen férfi, aki már márciusban menekültstátuszt kért és 10 éves tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A gyilkosság egy iskolai karikatúra miatt került végrehajtásra, hiszen a történelemtanár egyik tanóráján egy Mohamed karikatúrát mutatott be, hogy demonstrálja diákjainak a szólásszabadság fontosságát és felelősségét. Az elkövető a 47 éves lefejezett történelemtanárról képet is posztolt a közösségi média egyik legismertebb platformjára, a Twitterre melyben azt írta, üzeni a „hitetlenek vezetőjének”, Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy végzett egy „pokolfajzattal, aki becsmérelte Mohamed prófétát”. Macron elnök szerint „egy történelemtanár meggyilkolása támadás a véleménynyilvánítás szabadsága és a Köztársaság értékei ellen. Egy tanárt megtámadni annyit jelent, mint megtámadni minden francia állampolgárt és a szabadságot”. A csecsen terrorista által meggyilkolt Samuel Paty történelemtanár halálát követő sokk után, a francia álláspont csak még erősebbé vált a szólásszabadság és a karikatúrák védelmét illetően. A Charlie Hebdo magazin, amelynek rajzát bemutatta Paty a sajtószabadságról tartott óráján, megjelentetett egy karikatúrát a franci termékek bojkottjára felszólító Erdoganról is , amit a török államfő felháborítónak tartott.
Miért választja a legtöbb terrorista a lefejezést? A válasz igen egyszerű, a kés olcsón és könnyen beszerezhető és elrejthető fegyver, több tucat késelés és lefejezés történt már Franciaország területén, amelyet főként terroristák hajtottak végre. A legelső késeléses iszlamista provokáció 2012-ben volt, amikor Daniel Pearl, amerikai származású újságírót lefejezték Pakisztánban. Majd 2 évvel később az ISIS dzsihádistái is számos amerikait lefejeztek. Ugyan csökkentek a pokolgéppel, robbantással elkövetett terrortámadások száma, amely hosszas előkészültséget és tervezést igényelt, azonban megszaporodtak a késes támadások, főként Franciaországban.
A megpróbáltatások sorozata még nem érhetett véget az állami tiszteletadással eltemetett Samuel Paty búcsúztatását követően sem. Nizzában, a Notre-Dame katedrálisban, egy terrorista három emberrel végzett, közülük egyet lefejezett. A 21 éves tunéziai férfi Brahim Aouissaoui egy nappal korábban érkezett a városba. A rendőrség a helyszínen megsebesítette a támadót, aki kórházban van és még nincsen kihallgatható állapotban. A nyomozás azóta kiderítette, hogy Aoussaoui Olaszországból érkezett, egy Vöröskeresztes igazolvánnyal Lampedusa szigetéről. Arra is fényderült a Tunéziával közös nyomozás során, hogy az elkövetőt hazájában körözik, de nem szerepel a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján.
Emmanuel Macron a helyszínre érkezése után adott interjúban elmondta, hogy a franciák nem adják fel alapértékeiket. Az elnök bejelentette, hogy 3000-ről 7000-re növeli a katonák számát az egyes közintézmények, iskolák és templomok környékén, ezen kívül a legmagasabb szintű terrorfenyegetettségi szint lépett érvénybe.
Az eset kapcsán Donald Trump, Ferenc pápa, Boris Johnson és persze a több más világvezető is kifejezte együttérzését és elítélte a támadást. A részvétet nyilvánítók sorában ott található Törökország is, aki ebben az esetben már nem engedhette meg magának diplomáciailag a hallgatást.
A másik eset a Dzsiddai francia konzulátus előtt történt Szaúd-Arábiában, ahol egy őr esett áldozatául egy késes támadásnak, őt azóta kórházban ápolják. Egyelőre nincs bizonyított kordináció az estek háttrében, elemzők szerint is Macron kijelentései miatt gyulladt indulatok válthatták ki ezen cselekményeket.
A harmadik támadás kilóg az események sorából, ugyanis az előzetes feltételezések ellenére Avignonban nem iszlamista támadás zajlott. Egy szélsőjobboldali szervezet, az Identitárius Mozgalom egyik szimpatizánsa (a szervezet állítása szerint nem tagjuk) fenyegetőzött fegyverrel, amit többszöri felszólítás után sem dobott el. A „Defend Europe” feliratú pulóvert viselő fiatalembert végül lelőtték. Október 31-én egy görög ortodox papra lőtt rá emellett egy elkövető Lyon városában. A papot életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. A rendőrség később letartóztatott egy gyanúsítottat, akit bizonyíték hiányában elengedtek.
Írta: Németh Csenge és Kovács Ádám

Megemlékezés Samuel Paty lefejezett történelemtanárról az előtt a középiskola előtt, ahol bemutatta azokat a képeket, mely miatt végül egy iszlamista szerint meg kellett halnia. 2020.10.19. (forrás: Facebook/ Le Monde)