Főoldal Általános V&B 03 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. május

V&B 03 – Vallás és biztonság hírfigyelő, 2020. május

Írta
741
0
Megosztás
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő fiú a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnep alkalmából imádkozik a bangladesi Dakka Nemzeti Baitul Mukarram-mecsetében 2020. május 25-én. (Forrás: MTI/EPA/Monirul Alam)

Ramadán a koronavírus árnyékában

A Hidzsra naptár kilencedik hónapja, a Ramadán során a muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek, valamint önmegtartóztatást gyakorolva tartózkodnak az erkölcstelen viselkedés minden formájától. Az esti imát követően – a hagyományok szerint – a mecsetekben, vagy otthonaikban, széles családi és baráti körben élelmet vesznek magukhoz, majd az éjszaka során tovább imádkoznak. A böjtölés nem kötelező a várandós nők és kisgyermekes anyák, a gyermekek, az idősek, valamint a mentális betegségben szenvedők számára. Az önkéntesség, az adakozás és az igazságos, becsületes tevékenységek végzése helyettesíthető a böjt betartásával. 2020-ban a Ramadán hónapja 30 napig tartott, április 23-a és május 23-a közé esett.
Mint mindenre az év ezen szakaszában, a koronavírus a ramadán időszakára is jelentős hatást gyakorolt, így a vallás 1400 éves történetében példátlan korlátozások bevezetése mellett kényszerült a közel kétmillió hívő megtartani azt.
A fő probléma a ramadán közösségi rituálé jellegében rejlik, hiszen a napi böjtöt megtörő vacsora és a közös imádságok során rengeteg ember zsúfolódik össze relatíve kis helyeken. Így a vírus egyre növekvő terjedésének megfékezésére számos muszlim állam zárva tartotta a vallás legszentebb helyeit: a mekkai nagymecsetet, a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet és a próféta medinai mecsetjét. A mecsetekben kizárólag az imámok tartózkodhattak, akik a védelmi előírásoknak megfelelően maszkban vezették az imát, miközben azt a televízióban élőben közvetítették.
Marokkóban elrendelték az éjszakai kijárási tilalmat, melynek biztosítására egy fatvát, vagyis kötelező érvényű vallási rendeletet adott ki a helyi Ulémák Tanácsa. Indonéziában, a világ legnépesebb iszlám országában, Joko Widodo elnök felszólította az embereket, hogy dolgozzanak és imádkozzanak otthon, hiszen itt több mint 8200 vírusfertőzöttet regisztráltak. Míg a Sri Lanka és Bangladesh kormányai teljeskörű zárást rendeltek el az összes mecsetre és egyéb vallási intézményre. Pakisztán pedig ugyan rendelt el korlátozásokat, de elsősorban a fogyasztás ünnepét jelentő ramadán alatt bejövő bevételek kiesése miatt aggódik.
Így minden muszlim országban különös egyveleget képezett a több ezer éves vallási hagyományok és a modern kor járványa által okozott rendszabályok összefonódása.

Írta: Györgyi Dominika és Haiszky Edina Julianna

A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő nők süteményestálat visznek a fejükön az iszlám szent hónapot, a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepre az iraki Bászrában 2020. május 22-én.
(Forrás: MTI/AP)

Európa a szélsőséges ideológiák árnyékában

Május hetedikén kezdődött meg Oslóban a huszonkét éves norvég fiatalember, Philip Manshaus tárgyalása, amit koronavírus-járvány miatt az újságírók és érdeklődők online követhettek. A vád gyilkosság és terrorcselekmény.

Manshaus augusztusban először a tizenhét éves mostohanővérével végzett (akit kétéves korában fogadott örökbe családja Kínából), majd a lakhelyéhez közeli Al-Noor Iszlám Központhoz ment és az ott tartózkodó személyekre nyitott tüzet. A mecset igazgatója elmondta, az elkövető sisakot és testpáncélt viselt, több lövést is leadott, mielőtt a lefegyverezték volna, melyben hatalmas szerepet vállalt az egykoron a pakisztáni légierőnél szolgáló nyugdíjas katonatiszt, Mohammad Rafiq is, aki a szemtanúk szerint, rávetette magát az elkövetőre és kicsavarta kezéből a fegyvert, ezzel elejét vette a további vérontásnak.

A vádlott ártatlannak vallotta magát a bíróság előtt, de az ellene felhozott vádakat nem tagadta, Annika Lindstorm bírónőnek azt mondta, tettével „sürgősségi igazságszolgáltatást” végzett Norvégia védelmében, szerinte nem volt más választása, ezért nem ítélhető el az elkövetett bűncselekményekért. A tárgyalás további menetében hosszasan beszélt különböző homofób és antiszemita összeesküvés-elméletekről. Elmondása szerint a inspirációt a christchurch-i mecsetek elleni merényletből merítette, ahol összesen 51 személy vesztette életét (az elkövető még márciusban a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát), majd hozzátette azt kívánja, bárcsak jobban megszervezte volna akcióját, de egyúttal büszke rá, hogy volt alkalma harcolni. A norvég törvények értelmében tettéért (Breivikhez hasonlóan), legfeljebb 21 év börtönbüntetést kaphat.

Mindeközben Németország terroszervezetként ismerte el a libanoni síita Hezbollah politikai és katonai szárnyát, ezzel együtt pedig betiltotta minden tevékenységét az összes tartományban. A német rendőrség és belügyminisztérium kiadott nyilatkozata szerint, négy a szervezethez köthető mecset és kulturális központ épületében tartottak házkutatást, továbbá vezetők és a pénzügyeket intéző személyek magánlakásán úgyszintén.

A Hezbollah betiltását, az Egyesült Államok és Izrael kitartó kampánya előzte meg, aminek következtében, már tavaly decemberben a Bundestag engedélyt adott a szükséges lépések megtételére. A libanoni szervezet hosszú ideje nyíltan buzdít Izrael állam elpusztítására és megkérdőjelezi létezéshez való jogát. Heiko Maas mikroblog bejegyzésében felhívta figyelmet síita radikálisok rakéta arzenáljának folyamatos fejlesztéseire, és az általa kiváltott fenyegetésre, hozzátéve Németország a törvény erejével fog fellépni Hezbollah terror- és bűncselekményeivel szemben.

A tiltás értelmében, büntethető a szervezettel kapcsolatos szimpátia nyilvános kifejezése az állam egész területén, ezentúl támogatóik (megközelítőleg ezer aktív tagot tartanak nyilván a német szervek), nem használhatják a libanoni milícia jellegzetes zöld sárga zászlóját sem. Egyúttal, lehetővé vált a hatóságok számára, hogy hatékonyabban lépjenek fel a kiterjedt nemzetközi tevékenységükre Németországot eddig, egyik európai bázisukként használó iszlám radikálisok ellen. Ahogy Islam Ralph Ghadban politológus fogalmazta meg a német közszolgálati csatornának: „Németország elképesztően fontos a Hezbollahnak, mert Németország a pénzmosás Eldorádója”.

A németek fellépését az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is üdvözölte, nyilatkozataikban a többi európai országot is hasonló döntés meghozatalára bátorítják, melyre elsőként az osztrák kormány válaszolt. Ausztria történelmi felelősségét is említve Izrael államával szemben, Bécsben olyan javaslatot fogadtak el, amely egységesen arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy ítéljék terrorista szervezetnek a Hezbollahot.

Írta: Hende Olivér

Gépfegyveres rendőrök egy rajtaütés helyszínén Berlinben 2020. április 30-án, miután a német kormány betiltotta az Irán által támogatott, Hezbollah radikális libanoni síita szervezet működését Németország területén. A német rendőrség öt helyszínen hajtott végre házkutatásokat a Hezbollah militáns csoporthoz köthető szervezetek ellen.
(Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan)

David Icke és az összeesküvés-elméletek modern egyháza

„Az összeesküvés-elmélet a közösségi média információtengerében élő ember egyik eszköze, amellyel kielégítheti a világ megértése iránti igényét” – fogalmaz Demeter András politikai pszichológus a Mindset Pszichológia hasábjain. A szakértő kiemeli, hogy az összeesküvés elméletekben való bízás voltaképp már a hit és a dogmatikus nézetrendszer vallásos jellegét ölti magára. Nem csak ő gondolja így: Charlotte Ward 2011-ben cikket publikált a Journal of Contemporary Religion nevű magazinba, melyben úgy fogalmazott létrejött egy trend, egy úgynevezett „konspiritualizmus”, mely sokak által követett szereplőket és tisztelt személyeket egyaránt bevonz és már-már vallásos jelleget ölt.

David Icke 1952-ben született Leicesterben. Karrierjét labdarúgóként kezdte, ám karrierje egy balesetet követően 1973-ban kettétört. Icke ezt követően könyveket kezdett írni, valamint a brit zöldpárt tagja lett, ahonnan később kizárták adócsalás miatt. Az emberek 1991-ben figyeltek fel rá igazán először az Egyesült Királyságban, amikor is egy televíziós beszélgetőműsorban Sir Terry Wogan műsorvezetőnek azt állította ő az új messiás. Feltételezhetően ez jelentette az immáron „konteópápaként” ismert Icke új karrierjének kezdetét. Az író előadásokat is tartott, korábban Magyarországon is járt. Előadása az ELTE-ben lett volna megtartva, azonban a professzorok tiltakozását követően a program a Lurdy Házba került át.

A „konteópápa” a koronavírus-járvány alatt került célkeresztbe, amikor is egymás után tiltotta le programjait, valamint videóit a Facebook, a YouTube, a Twitter és a Spotify. Ennek oka, hogy Icke párhuzamot vont az 5G-rendszerek, valamint a járvány között, mely a brit törvények értelmében álhírterjesztésnek bizonyult és komolyan büntetendő – csak úgy, mint hazánkban. A videó eredményeképp Európától Új-Zélandig 5G-tornyok rongálásába kezdtek a konteóelméletek hívői, mely komoly anyagi károkat okozott. A BMJ Global Healt szaklap publikációja szerint ugyanakkor a tiltások ellenére a problémás tartalmakat már több mint 62 milliószor tekintették meg a netezők, ráadásul a közösségi felületekről történő eltávolításokkal csak bátorítják és igazolják a feltételezett összeesküvés-elméleteket. Vajon, hogy Demeternek és Wardnak lesz-e igaza, és például Icke tényleg egy új messiássá tud válni, vagy a letiltott profil 770 ezer követője idővel megfeledkezik róla – mint tette ezt eddig számos másik így járt hírességgel – csak az idő fogja megmondani.

Írta: Gönczi Róbert

 

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások, az oltások, az 5G ellen, a szabadságért tüntetők egyikét őrizetbe veszik rendőrök a londoni rendőrség központja, a Scotland Yard előtt 2020. május 2-án. A korlátozások többek között a lakhelyelhagyásra, a gyülekezésre és az egymás közötti távolság tartására vonatkoznak.
(Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Tragédia Ugandában

Afrika történelmének eseményeit nagyban befolyásolta a kereszténység, mivel a kontinensen hamarabb megjelent, mint az iszlám vallás. A keresztény vallásnak köszönhetően több országban is fejlődött az oktatás, az emberek életkörülményei, a szociális helyzet és az egészségügy is. Egy kutatás szerint a kontinensen, a XX. század legelején még csak 10 millió keresztény élt, azonban ez a szám az 1970-es évekre 143 millió főre emelkedett, a XXI. században pedig már háromszorosára nőtt a számuk. Szerencsére több olyan afrikai ország is van, ahol a keresztényeknek rendkívül jó helyzetben vannak, hiszen nem éri őket durva agresszió, diszkrimináció. Több helyen azonban nem ez a helyzet.

Uganda (hivatalos nevén Ugandai Köztársaság) Kelet-Afrikában található. Vallási megosztását tekintve 41.9%-ban római katolikus, 42 % százalékban protestáns és csak 12%-ban muzulmán. Ahogyan a számok is mutatják, a keresztények helyzete itt sokkal jobb, mint pl. a Száhel-övezet országaiban, ahol a vallási ellentétek rendszeresen fizikai összecsapások vagy polgárháború formájában nyilvánulnak meg. Az országban tartózkodó muszlimokról közölt számadat feltételezhetően nem hiteles, ugyanis a jelenlétük sokkal nagyobb, mint a számarányuk. A keresztény többségű területeken is találhatóak mecsetek, ezenkívül a muszlimok is igyekeznek hívőket toborozni különböző plakátok, szórólapok segítségével. Az ország minden negyedik lakosa protestáns, többek között baptista, adventista vagy pünkösdi-karizmatikus. Uganda alkotmánya és más törvények előírják a vallásszabadságot, beleértve a hit terjesztését és egyik vallásból a másikba való megtérés jogát is.

Azonban 2020. májusában egy tragikus eset történt Mbaleben, Uganda negyedik legnagyobb városában. Egy muzulmán férfi saját lányát égette meg szándékosan, hiszen a lány keresztény hitre szeretett volna áttérni. Mikor az édesapja meghallotta, hogy a lány elfogadta Jézust, mint a Megváltót és beszélt az üdvösség útjáról, az apa dühében elkezdte verni, valamit némi tüzelőanyaggal megégette saját lányát. A 24 éves Kyomuhendo segítség kiáltását a szomszédban élő keresztények hallották meg, és segítettek a lánynak megszabadulni dühöngő apjától.  A lányt súlyos égési sérülésekkel, zúzódásokkal szállították be Mbale kórházába.

Írta: Németh Csenge

További felhasznált irodalom: MILES, Carrie A.: The Church versus the Spirit: The Impact of Christianity on theTreatment of Women in Africa. In: SSSR/ASREC 2007, ASREC/ARDA Working Paper Series.

 

Hívők énekelve várják Ferenc pápát az ugandai fővárosban, Kampalában 2015. november 27-én. (Forrás: MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)

Feltámad az ISIS?

Március óta Irak északi és Szíria északkeleti részén egyre gyakoribbá váltak az Iszlám Állam támadásai. Havonta 4-5-ről (mely heti egyet jelentett) 20-ra emelkedett az ISIS-hoz köthető incidensek száma. Főként a helyi kijárási korlátozások miatt járőröző rendőrök és katonák kerültek a célkeresztbe, de közigazgatási egységeket is ért öngyilkos merénylet. Jelentések szerint Irakban jelenleg is 2500-3000 ISIS-harcos tartózkodik.

Az Iszlám Állam kihasználva, hogy az utóbbi időben nem követte akkora figyelem a tevékenységét lényegében újraépítette önmagát. A koronavírus-járvány miatti káosz megfelelő alkalmat nyújtott erre, ugyanis minden ország a járványkezelésre összpontosított, így a szíriai konfliktus résztvevői is, akik mind az ISIS ellen folytattak harcot.

A legnagyobb port kavaró esemény ugyanakkor nem Irakban vagy Szíriában történt, hanem Kabulban, Afganisztán fővárosában. Május 12-én fegyveresek támadtak meg egy kórházat, ahol szülészeti osztály is üzemelt. A támadásban legalább 16-an vesztették életüket, köztük kettő újszülött is. Ugyanezen a napon egy temetésen robbanómellényes merénylet is történt a fővárosban, ami 24 életet követelt. Válaszul az afgán kormány elrendelte a fegyveres csoportok elleni fellépés folytatását. Az események összefüggésben lehetnek az afgán kormány egy nappal korábbi közleményével, amely szerint őrizetbe vették az ISIS legfontosabb vezetőit.

A Fülöp-szigeteken további fellendülés figyelhető meg az Iszlám Állam tevékenységében. Mindanao szigetén az előző hónaphoz hasonlóan összecsapások történtek májusban is a milicisták és a hadsereg között, bár a halottak száma meglehetősen kevesebb, mindösszesen kettő. Ami azonban aggasztóbb, hogy egyre sikeresebb a helyi Iszlám Államhoz hűséges fegyveres csoportok toborzása, létszámuk folyamatosan növekszik.

A május 18-i héten olyan feltevések kaptak szárnyra, amely szerint a szindikátus több millió dollárnyi Bitcoin-t vásárolt. Azonban ezek az információk végül tévesnek bizonyultak, csak  a média fújta fel Hans-Jakob Schindler szavait.

Írta: Patocskai Péter

Az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet magukat az afgán hatóságoknak megadó harcosainak hozzátartozói Dzsalálábádban arra várnak, hogy átadják őket pakisztáni rokonaiknak 2020. január 9-én. Az afgán hatóságok Afganisztánban tartózkodó dzsihadista pakisztáni milicistákhoz tartozó 50 nőt és 76 gyermeket telepítenek vissza Pakisztánba.
(Forrás: MTI/EPA/Gulamullah Habibi)

Koronavírus és az egyházak – Dél-Korea

Dél-Korea a koronavírus-járvány kitörése óta körülbelül 11 ezer beteg személyt tart nyilván. A megfertőzöttek aránya február végén ugrásszerűen megnőtt, amelyet a Sincshonji Jézus Egyház működésével hoznak összefüggésben.

Az 1980-as évek elején, Lee Man-hee által alapított egyháznak hozzávetőlegesen 120 ezer követője van szerte a világon. A Sincshonji Jézus Egyházat sokan inkább szektának tartják, mint valódi egyháznak, működése körül számos titok van, és az elmúlt évek során több botrányban is érintettek voltak. A járvány kitörésekor Kína után Dél-Korea számolta a legtöbb fertőzöttet, az esetek feléhez pedig köthető volt a Man-hee vezette egyház, ugyanis a fertőzött személyek továbbra is részt vettek az istentiszteleteken, tovább terjesztve ezzel a vírust. Szöul önkormányzata felkérte az ügyészeket, hogy az együttműködés hiánya és a vírusban elhunyt betegek miatt gyilkosságért is emeljenek vádat Man-hee ellen. Lee Man-hee nyilvános sajtóeseményen kért bocsánatot elsősorban az egészségügyben okozott károkért, elismerve ezzel felelősségét.

A Koreai Köztársaság kormánya által hozott rendelkezéseinek (nagy számú vírustesztek elvégzése és a nyomonkövetés) köszönhetően a COVID19 lényegében kevés halálos áldozatott szedett az országban. A korlátozó intézkedések eredetileg május 5-ig álltak fenn, de a kormány engedményeket tett már április végétől az egyházak újranyitásában és sportesemények megrendezésében. Az istentiszteleteket csökkentett létszámban, az óvintézkedéseknek megfelelően kell továbbra is megtartani. Az Onnuri templomban, amely Szöul egyik legnagyobb temploma például online bejelentkezéssel helyjegyet kell váltani az istentiszteleten való részvételhez.

A vírusos esetek száma azonban május közepére újból növekedni kezdett, így az egészségügyi miniszter főleg a főváros vonzáskörzetében újbóli korlátozásokat vezetett be, a tervek szerint június 14-ig. A vallási létesítményeket ezúttal nem zárták be, csupán felszólították az egyházak vezetőit az óvintézkedések szigorú betartására.

Írta: Ács Nóra

 

Védőmaszkot viselő hívők hallgatják a húsvéti istentiszteletet a szöuli Joidói teljes evangéliumi templomban 2020. április 12-én.
(Forrás: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

Iszlamista támadások Afrika-szerte

Május 28-án terrortámadás történt a mozambiki Cabo Delgado provinciában található Macomia városában.  Beszámolók szerint a támadás több órán keresztül tartott, és a város kormányzati épületeinek nagy része elpusztult. A várost és a környező falvakat érő támadások miatt a lakosság nagy része elmenekült a területről.  A támadást végül a mozambiki hadsereg, egyéb katonai erőkkel visszaverte. A térség már régóta áll a különböző iszlamista fegyveres csoportok célkeresztjében, ezt jelzi a különböző típusú fegyveres támadások magas száma is a régióban.

Május 21-én a nigériai Adara etnikum ellen újabb fegyveres támadásokat hajtottak végre ismeretlen iszlamista fegyveresek. A támadás során 20 ember vesztette életét, többen megsérültek, illetve eltűntek.  Az esettel kapcsolatban az etnikumot képviselő szervezet vezetője Awemi Dio Maisamari közleményt adott ki, amelyben részletesen bemutatja a 2020-as év kezdete óta az adarákat érintő terrortámadásokat.  A közzétett adatok szerint a térségben január óta a térségben 63 terrortámadás történt, amelyeknek köszönhetően 107 ember elhunyt, 66 nőt elraboltak váltságdíjért, valamint 32 falu pusztult el teljesen.

A nigériai hadsereg 241 túszt szabadított ki a Boko Haram iszlamista terrorszervezet fogságából. A hadsereg közlése szerint a műveletek az ország északi részén található Borno állambeli Gamboru régióban zajlottak.  A szóvivők közlése szerint az akció során a hadsereg nem szenvedett veszteséget, de a mentőakció közben a katonák 14 Boko Haram fegyveressel végeztek.

Jelentések szerint az Iszlám Államhoz köthető fegyveresek május 29-én legalább 57 emberrel végeztek a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részében található Ituri tartományban. A nyilatkozó szemtanúk a támadásokat 2 terrorszervezethez, az Ugandából elüldözött ADF-hez, illetve az Iszlám Államhoz köthető MTM-hez kötik.  Az ENSZ szakosított szervének jelentése szerint az év kezdete óta több mint 250 ezer ember, zömében nők és gyerekek menekült el Ituri tartományból.  Az 1990-es években ugandai muszlim lázadók által alapított ADF Ituri provincia mellett az Északi Kivu provinciában is aktív. Május 19-én Beni városa mellett támadtak meg, egy nagyrészt keresztények lakta falut. A több órás támadásban 6 személy vesztette életét, köztük egy 9 éves kisgyerek.  A támadás hatására 470 család hagyta el a falut és menekült a közeli Beni városába.

Május 27-én jelentette be a Burkina Faso-i hadsereg, hogy egy az Elefántcsontparti hadsereggel végrehajtott rajtaütés során elfoglaltak egy iszlamista katonai bázist. A két országot elválasztó folyóról Comoe névre keresztelt hadművelet során a csapatok egy Burkina Faso déli részén Alidougou-ban található bázisra csaptak le.  A bejelentés szerint a 2 ország csapatai 8 iszlamista harcossal végeztek, további 38-at pedig elfogtak.

Május 29 és 30 között Burkina Faso-ban 3 iszlamista terrortámadás került végrehajtásra, amik során 50 ember vesztette életét. Május 29-én a Mali határhoz közeli Lorum provinciában iszlamista fegyveresek támadtak egy csoport kereskedőre. A támadás során 15 ember vesztette életét. Május 30-án a keleti Kompienga régióban, motorokon érkező fegyveresek végeztek 25 emberrel egy marhavásáron, szintén aznap az északi Sanmatenga provinciában a fegyveresek egy segélyszállítmányokat szállító konvojra nyitottak tüzet. Az akcióban 5 katona és 5 civil vesztette életét.

Írta: Párducz Árpád

A biztonsági szolgálat tagjai járőröznek Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban 2018. március 5-én. Három nappal korábban az al-Kaida terrorszervezet mali ágának fegyveresei a főváros központjában megtámadták a nyugat-afrikai ország hadseregének főparancsnokságát, továbbá a francia nagykövetséget és a Francia Intézetet. A támadásokban legkevesebb tizenhat ember, köztük a nyolc támadó életét vesztette. A száheli ország azóta küzd kiemelten az iszlamista csoportok ellen. (Forrás: MTI/EPA/Legnan Koula)

A hindu nacionalizmus májusi eseményei

A Tablighi Jamaat elleni fellépések májusban is folytatódtak. A muszlim tömegmozgalom dél-nizamuddini vezetőjét, Muhammad Saad Khandalwit még áprilisban letartóztatták, vele szemben az indiai Központi Nyomozó Iroda (CBI) jelenleg is vizsgálatokat folytat, nem csak a Tablighi Jamaat tömegeket megmozgató ünnepségének a korlátozások ellenére való megtartása, hanem feltételezett sikkasztás miatt is. A Delhi Nizamuddin negyedében tartott eseményen részt vevők közül mintegy 3300-at az előírt két hétnél tovább, több mint negyven napig karanténba zárva tartottak, illetve az elmúlt napokban 2550 Tablighi Jamaat tagot tiltottak el az Indiába való belépéstől az elkövetkező tíz évre. A tömegmozgalom tagjainak visszatartása az esetleges későbbi szankciók, ítéletek meghozását is elősegítette volna: a Bharatiya Janata kormánypárt minisztere, Ajay Nishad szerint a Tablighi Jamaat többhetes ünnepén résztvevőket terroristaként kellene kezelni az új típusú koronavírus elterjesztéséért és egy helyi gócpont kialakításáért. Az események alakulásával kapcsolatban azonban a kormánypárt politikusa Mukhtar Abbas Naqvi is felszólalt. Szerinte, bár a Tablighi Jamaat tettére nincs bocsánat, az eseményen részt vevő párezer muszlim miatt nem szabad az egész indiai muszlim társadalmat hibáztatni.

A muszlimok mellett a hindu nacionalisták a keresztényekkel szemben is újra felléptek. Május elején két hindu pap és kísérőjük esett áldozatul egy csoportnak, amely miatt a rendőrség mintegy 100 embert előállított. A napokkal később a Bharatiya Janata egyik képviselője, Rakesh Sinha szerint azonban a lincselés előkészítői keresztények is lehettek, hiszen egy ilyen méretű csoportos támadás előkészületeket, és megszervezettséget igényel. Az esetről készült képek, videók felkerültek az internetre, ahol ennek kapcsán a keresztényellenesség a virtuális térben is újra fellángolhatott.

Írta: Fuksz Emese

India más államaiból érkezett, Mumbaiban dolgozó, de hazafelé tartó vendégmunkások várják, hogy felszálljanak egy távolsági buszra Mumbai legnagyobb szegénynegyedében 2020. május 22-én. Indiában ezen a napon rekordot döntött az új fertőzöttek számának napi növekedése, az utóbbi 24 órában 6088 új esetet regisztráltak. A hatóságok május 4-tõl kezdték el a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásokat enyhíteni, így vendégmunkások milliói keltek útra.
(Forrás: MTI/AP/Rafik Makbúl)

Szerkesztette: Gönczi Róbert