Már 2015 nyarán bejelentették az új Gideon-tervet, azonban az izraeli védelmi minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint a tárgyalások csak 2016 januárjában zárultak le. A tárcaközi egyeztetések során a 2016 és 2020 közötti időszakban 59.1 milliárd sékel – hozzávetőleg 15 milliárd dollár – lesz az izraeli védelmi költségvetés, amely évente 3 milliárd sékellel bővülhet, abban az esetben, ha sikerül elérni az előírt változásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a költségvetési források felhasználását.

Dan Hagel dandártábornok szerint a hosszan tartó pénzügyi nehézségek után végre eredményes tervezési folyamat válhat valóra, amely a Gideon-terv végrehajtásában nyilvánul meg. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) finanszírozásában eddig problémák akadtak, ugyanis a védelmi tervezés strukturális nehézségekkel nézett szembe. Az IDF fenntartásának és fejlesztésének kérdését gyakran háttérbe szorították az olyan projektek, mint az izraeli partoknál lévő energiahordozók védelme, a déli parancsnokság aránytalan megerősítése vagy a rehabilitációs és családi támogatások, azonban ezeket innentől különböző pénzügyi eszközökből finanszírozzák.

A Gideon-terv a hosszú távú stratégiai és védelmi tervezés során számos problémára fog választ adni. Ezek között Izrael 10-15 éves távlatban például egy esetleges Iránnal vívott háborúra is felkészül, tekintettel arra, hogy a nukleáris megállapodás idővel megszűnik és az izraeli aggodalmak szerint Irán nukleáris fegyverre fog szert tenni. Izrael számol Irán stratégiai pozíciószerzésével, az ország pénzügyi – ezáltal egyben katonai – megerősödésével, valamint a nem állami szerepelőkre és fegyveres csoportokra gyakorolt befolyásának növekedésével, így egy újabb konfliktus kialakulásával is.

Izraelt a Gideon-tervben foglaltak szerint felkészítik továbbá a hibrid fenyegetésekre, így a nem állami szereplők, kevert konvencionális és terrorszervezetek elleni harcra is. A hosszú távú tervezés során fel kell készülni a környezetében lévő államok széthullására, a lakosság radikalizációjára, valamint az Iszlám Állam jelentette fenyegetésre. Ezen túlmenően számolni kell a síita iszlám térnyerésére Irakban és Szíriában, amely szintén Irán pozícióit erősíti, valamint a már „szokásosnak” mondható konfliktusokra, mint a Gázai-övezetből, a Sínai-félszigetről érkező fenyegetésre és az Izraelen belüli vallási különbségekből fakadó felekezeti összecsapásokra.

A Gideon-terv fő célkitűzése, hogy olyan kapacitást fejlesszen ki, amely a fent felsorolt veszélyek mindegyike ellen fel tudja venni a harcot. Ezek során kiemelt szerep jut a légierőnek, a precíziós fegyverek alkalmazásának, valamint a gyorsan telepíthető, jól felszerelt és kiképzett szárazföldi erőknek. A Gideon-terv végrehajtásával együtt a vezérkarban is változások lesznek, így több tábornoki és további főtiszti, tiszti pozíciók szűnnek meg, de ezzel párhuzamosan a szárazföldi haderőnem, a légierő és a haditengerészet is nagyobb mozgásteret kap az irányítás és a pénzügyek tekintetében egyaránt. Fontos kiemelni, hogy a Gideon-terv átfogóan öleli fel Izrael védelmi képességeit, így egyaránt fejleszti az északi, a középső és a déli stratégiai zónákat is.