November 23-án az Egyesült Királyság kormánya nyilvánosságra hozta a Stratégiai Védelmi és Biztonsági Felülvizsgálatát. A dokumentum alapvető célja, hogy a 2010-es Nemzeti Biztonsági Stratégiában meghatározott általános és fejlesztési irányelveket az elmúlt évek történéseinek fényében áttekintse, illetve ha szükséges módosítsa azokat.

Öt esztendővel ezelőtt a konzervatív Cameron-kormány a gazdasági válság okozta deficit kiegyensúlyozása érdekében jelentős költségcsökkentést, átszervezéseket, valamint egyes beszerzések átütemezését irányozta elő. Az elmúlt évek negatív biztonságpolitikai tendenciái azonban arra sarkallták a politikai vezetőket, hogy – elsősorban a beszerzések terén – némileg növeljék  a 2015-2020-as időszak katonai kiadásait. A gyorsreagálási képesség fejlesztésére szánt plusz 12, összességében 178 milliárd font előnyeit főként a légierő és a haditengerészet fogja élvezni.

Az Egyesült Királyság a korábban ígért nyolc helyett 24 darabbal több F-35-ös vadászbombázót kíván beszerezni, így a tervek szerint 2030-ra 138 darab ilyen típusú repülőgéppel fog rendelkezni. Emellett döntés született a jelenleg rendszerben álló Eurofighter Typhoon vadászbombázók élettartamának 2040-ig történő megnöveléséről, valamint további két Typhoon század felállításáról is. A haditengerészet új zászlóshajója, az HMS Queen Elizabeth 2020-as üzembe helyezése mellett a következő időszakban kilenc darab P-8 Poseidon haditengerészeti járőrrepülőgép beszerzése várható, melynek elsősorban a tengeri határvédelemben lesz kulcsszerepe. Ezen felül a hajópark további része is jelentősen átalakul, hiszen az elképzelések szerint a következő évtized közepére megjelenő Type 26-os hadihajók mellett 19 darab modern romboló, illetve fregatt fog hozzájárulni a brit fegyveres erők haditengerészeti feladatainak minél eredményesebb ellátásához.

A korábbi tervekhez képest több F-35-ös fog brit zászló alatt repülni. (A kép forrása: aviationnews.eu)
A korábbi tervekhez képest több F-35-ös fog brit zászló alatt repülni. (A kép forrása: aviationnews.eu)

A szárazföldi alakulatok tekintetében elsősorban az újabb átszervezés jelenti a legnagyobb változást. Az elkövetkező években kialakításra kerül két darab 5000 fős gyorsreagálású gépesített lövészdandár. Az Egyesült Királyság célja, hogy segítse szövetségeseit a terrorellenes küzdelemben, ezért a terveik szerint kiképzési és támogatói feladatok lebonyolítása érdekében néhány tapasztalt zászlóaljukat felajánlják számukra, hogy az elmúlt időszakban történt terrorcselekményekhez hasonlók többé ne fordulhassanak elő.

A Közel-Keleten tapasztalt instabilitás megfékezése érdekében az Egyesült Királyság jelentősen mértékben kívánja növelni jelenlétét a térségben, ennek első lépéseként a helyi kormányzat segítségével és támogatásával Bahreinben egy új, állandó támaszpontot hoznak létre, melynek alapkőletételére november 1-én került sor. Emellett a világ egyéb pontjain kialakuló konfliktusok stabilizálása érdekében a britek a tervek szerint megduplázzák az ENSZ békeműveleteiben résztvevő katonák számát.

Phil Hammond brit és Khalid bin Ahmed Al Khalifa sejk bahreini külügyminiszter november 1-én, a manámai támaszpont alapkőtételén. (A kép forrása: bbc.com)
Phil Hammond brit és Khalid bin Ahmed Al Khalifa sejk bahreini külügyminiszter november 1-én, a manámai támaszpont alapkőtételén. (A kép forrása: bbc.com)

A szakértők és a politikusok egyaránt pozitívan fogadták a megjelenő dokumentumot és annak célkitűzéseit. David Cameron egy november 24-i interjújában kifejtette, hogy partnereik, köztük az Egyesült Államok és személyesen Barack Obama elnök is elégedettségét fejezte ki az Egyesült Királyság terveivel és döntéseivel kapcsolatban. A szakma részéről Royal United Services Institute (RUSI) kutatóintézet igazgatója, Malcolm Chalmers „pozitív elmozdulásként” értékelte a dokumentumot, különösen az elmúlt öt esztendő tükrében, amely nagyrészt leépítésekről és csökkentésekről szólt.

(Szerkesztette: Agócs Endre)