Főoldal Cikkek Rendezvény NATO70 emlékév konferencia a BSZK szervezésében

NATO70 emlékév konferencia a BSZK szervezésében

Írta
155
0
Megosztás
Forrás: Szilágyi Dénes

A Biztonságpolitikai Szakkollégium szeptember 17-én tartotta meg a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciát. A rendezvényt – mely Petróczki Márk, Fodor Márk Joszipovics és Asztalos Máté főszervezésével jött létre – Kaló József Tanár Úr nyitotta meg. A megnyitó beszédében kiemelte, hogy azért is különleges az idei évforduló, mert Magyarország is most ünnepli a szövetséghez való csatlakozásának 20. évfordulóját is. Kiemelte, hogyha megnézzük az emberiség történelmének mindenféle típusú szövetségeit, kijelenthető, hogy egy ilyesfajta együttműködés átlagban 20 évet élt meg, mellyel szemben a NATO immáron „nagypapakorba” ért. Jens Stoltenberg főtitkár szavait idézve „a NATO a világtörténelem legsikeresebb szövetségévé vált”.

Az előadók sorát Prof. Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes nyitotta meg, aki a NATO megszületésének témáját járta körbe. Véleménye szerint két fő üzenete van a 70 éves évfordulónak, méghozzá, hogy a szövetség a megalakulásakor ugyanolyan vitákkal volt terhelt, mint ma, és egy örökérvényű idézet Lord Ismay-tól, méghozzá, hogy a NATO célja „az oroszok távoltartása, az amerikaiak benntartása és a németek lenyomása” (1952). Előadásában részletesen elemezte az együttműködés létrejöttének előzményeit, okait és szakaszait, egészen 2001-ig bezárólag, amikor is a terrorizmus elleni védekezés jegyében a szervezet globális, nem csak regionális rendszerűvé vált.

Az első blokk második előadását Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes tartotta, témája pedig a szövetség fejlődésének egyes szakaszai voltak. Kiemelte, hogy a jelenlegi megállapodások szerint négy kiemelhető szakasza volt eddig a NATO-nak, a negyedik pedig 2014-ben kezdődött a Krím annexiójával és az ISIS terrorszervezet felemelkedésével. A szakaszok elemzésével folyamatosan bemutatta hogyan változtak a stratégiák az évtizedeken át, egészen addig, míg a 70. évfordulóra immáron 70 taggal rendelkezik az együttműködés.

A szakasz utolsó előadását az egyik szervező, Petróczki Márk tartotta. A szakkollégium diákbizottságának ügyvezető alelnöke modern kérdésekkel kapcsolatban tartotta meg előadását, melyben többek közt arra is kereste a választ hogyan jön Magyarország képbe a szövetség egészében. Előadásában kiemelte, hogy a NATO egyediségét az adja, hogy „nem valaki ellen, hanem valaminek a védelmében jött létre”. Az ügyvezető alelnök zárta az első blokkot is egyben.

Forrás: Szilágyi Dénes

A második blokk első előadását Dr. Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár adta, aki hazánk NATO-s tapasztalatait próbálta összefoglalni. Megállapította, hogy Magyarországra általánosan a pozitív trend a jellemző biztonságpolitika terén, de még van hová fejlődnünk. Ennek oka, hogy országunk a kezdetek kezdete óta igyekszik a „jó tanuló” pozícióját felvenni a szövetségben, így például a missziós szerepvállalásaink erőn és szerepen felüli vállalásával egyfajta jó renomét sikerült kiépíteni. Megállapította ugyanakkor, hogy a korábbi szisztémák elkopásával hazánknak új, modern védelmi szervezési feladatai lettek kilátásba helyezve az utóbbi időkben. A helyettes államtitkár a percepcionális és a gazdasági elemek jelentőségére is felhívta a figyelmet. Szó esett a magyar nemzeti érdekérvényesítésről is, így az ukrán helyzetről (így a kijevi vezetés közeledésének blokkolásáról és ennek okairól is) és a „likeminded groupokról” is szó esett.

A blokkot Prof. Dr. Kovács László dandártábornok folytatta a magyarországi kiberbiztonság témájával kapcsolatos prezentációjával. Kiemelte, hogy a kibertér az utóbbi időkben jelentős átalakuláson esett át, szellemesen megjegyezte, hogy „a témája ma már olyan mint a magyar foci: mindenki ért hozz, vagy legalábbis azt hiszi, hogy ért”. Megjegyezte, hogy miközben egyre nagyobb és jelentősebb a globálisan összekapcsolt információs rendszerek hálója, Magyarországnak továbbra sincsen egységes, új kiberstratégiája, melynek létrehozását a dandártábornok úr kilátásba helyezte előadásában. Létrejöttének hangsúlyát azzal húzta alá, hogy a kibertérben megjelenő manipuláció mértéke a 2007-es Észtország elleni kibertámadás óta drasztikusan megnőtt. Pozitívumként Kovács László kiemelte, hogy a Magyar Honvédség nemrégiben létrehozott egy kiberakadémiát is a helyzet kezelésére.

A második etapot Szabó Albert zárta, aki a „NATO és Magyarország 20 éve” c. előadás keretei közt a modernizációba és a szervezet védekezési szervezési szisztémájába engedett betekintést. Kiemelte, hogy magyar szempontból a szövetség legnagyobb kihívásai ma Oroszország agresszív fellépése, illetve a Közel-Kelet és Észak-Afrika 2011 óta tartó destabilizációjának eredményeképp létrejött migrációs fenyegetés. Az előadás hátralévő részében a Zrínyi 2026 honvédelmi- és haderőfejlesztési programnak a bemutatásáról esett szó.

Forrás: Szilágyi Dénes

Az utolsó blokkot Dr. Németh Gergely védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár beszéde nyitotta meg. A helyettes államtitkár a NATO modern kérdéseiről, konfliktusairól és elvi vitáiról gondolkodott az audienciával. Németh Gergely kiemelte, hogy alternatíva nélkül jelenleg a NATO a legjobb katonai szövetség a világon, mely megszüntette a határain belül a konfliktusokat és a határain kívül is sikeres. Megemlítésre került az is, hogy az utóbbi időkben egyre erősebbek a NATO-n belül azok a hangok, melyek szerint a belügyminisztériumokat a közös kül- és biztonságpolitika szintjére kéne emelni a szövetségben.

A sort Dr. Csiki Varga Tamás folytatta, aki feltette a kérdést: „adottság-e, hogy a NATO velünk van és itt lesz-e az USA mindig, amikor szükségünk van rá?”. A kérdéskör esszenciájának a fiatalabb generációk tanítását tartotta az előadó. „Meg kell tanítanunk a diákoknak az együttműködés értéktöbbletét!” – jelentette ki.

A nap utolsó előadója végül az egyik másik szervező, Fodor Márk Joszipovics, szakkollégiumunk diákbizottságának tagja volt. A Suwalki-folyosó jelentőségéről szóló előadás központi gondolata az volt, hogy egy esetleges NATO-Oroszország háború esetén egy speciális fojtópont lehetne a rövid vonal, mely az egyetlen módja lenne a Baltikum megvédésének.

A rendezvény végén Kaló József Tanár Úr megköszönte a Szakkollégium munkáját, külön kiemelve a három szervező személyét, majd lezárta a konferenciát.

Szöveg: Gönczi Róbert
Fotó: Szilágyi Dénes