Koszovó és Szerbia viszonyában a 2008 óta, mikor a koszovói parlament egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ugyan történtek előrelépések, pozitív változások; például a 2013-as brüsszeli megállapodás, melynek értelmében a felek nem akadályozzák egymás EU-tagság megszerzésére irányuló törekvéseit, de összességében a két ország kapcsolata még mindig számos feszültséggel terhelt. A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a felek területcseréről folytatnak tárgyalásokat, melynek megvalósulása azonban nem biztos, hogy pozitív következményekkel járna a térség jövőjére nézve.

Az elképzelések szerint a Szerbia déli részén elhelyezkedő, többségében albánok által lakott Presevo-völgy Koszovó részévé válna, míg az Ibar folyótól északra található Mitrovica körzet, mely többségében szerb lakosú, Szerbiához csatlakozna. A tervezett határmódosításnak két fő motivációja van; egyrészt, hogy a kiigazításnak köszönhetően szerb és koszovói többségű területek kerülnének anyaországi fennhatóság alá, másrészt, hogy egy kompromisszumos megállapodással mindkét ország jelentős előrelépést tenne az európai uniós, illetve Koszovó az ENSZ tagság irányába.

A tervezett határkorrekció eltérő fogadtatásban részesült belföldi és nemzetközi színtéren egyaránt. Számos külföldi megfigyelő és politikus adott hangot nemtetszésének, köztük Németország kancellárja, Angela Merkel is, aki Horvátország, Montenegró és Bosznia-Hercegovina vezetőivel folytatott találkozói során hangsúlyozta a területi integritás fontosságát. Michael Roth, a német kormány európai ügyekért felelős minisztere Twitter-üzenetben írt arról, hogy szerinte a határmódosítások veszélyes láncreakciót indítanának el a soknemzetiségű Nyugat-Balkánon. Az Egyesült Államok azonban Németországgal ellentétes álláspontot képvisel az ügyben, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanis kijelentette, amennyiben a két országnak sikerül egységes álláspontra jutni, akkor az USA akár egy területcserét is kivitelezhetőnek tart. Kulcskérdés továbbá, hogy mint a térségben különösen érdekelt nagyhatalom, Oroszország milyen álláspontot képvisel a kérdésben. Az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette, hogy Oroszország csak abban az esetben támogatna egy esetleges megállapodást, ha az Szerbia érdekeit tükrözi.

A reakciókból azt láthatjuk, hogy a közvélemény alapvetően óvatosan közelít a kérdéshez, hiszen a Balkán mindig is egy soknemzetiségű, különböző vallásokat gyakorló népesség otthona volt, és az eltérő etnikumok között nem csak a történelem során, hanem még a közelmúltban is számos alkalommal zajlottak fegyveres konfliktusok. A számos különböző nép sokszor nem anyaországában, hanem azzal szomszédos területeken él, így a térség viharos múltját is figyelembe véve félő, hogy egy esetleges Koszovó és Szerbia közötti területcsere mintául szolgálna a hasonló helyzetben lévő lakosságnak máshol is, és ez láncreakciót váltana ki.

2018. szeptember 8-án az előzetes tervek alapján Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói államfő Brüsszelben találkozott volna, hogy Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének társaságában tárgyalásokat folytassanak a határkérdésről is. A személyes megbeszélésre végül nem került sor, ugyanis a két államfő a találkozó napján váratlanul lemondta azt, így csak külön-külön egyeztettek Mogherinivel. A tárgyalás meghiúsulása mindenképpen bizonytalanná teszi a határkiigazítás jövőbeli megvalósulásának lehetőségét.

A brüsszeli egyeztetést követően Vucic két napos koszovói útra indult, melynek egyik állomása a szerb többségű Banje falu lett volna, ám az odavezető utat háborús veteránok elbarikádozták, így végül a tervezett látogatást törölték. Az eset kiválóan bizonyítja, hogy milyen mély ellentét húzódik Szerbia és Koszovó között, így továbbra is a jövő kérdése marad, hogy mikor normalizálódik a két ország kapcsolata.