Főoldal Általános Albánia és Koszovó: EU-perspektíva hiányában egyesülés?

Albánia és Koszovó: EU-perspektíva hiányában egyesülés?

Írta
1793
0
Megosztás
Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić, Szerbia köztársasági elnöke. (A kép forrása: http://www.rferl.org)

„Egy kisebb unió Koszovóval abban az esetben képzelhető el, ha az EU lemond a Nyugat-Balkánról” – nyilatkozta Edi Rama albán miniszterelnök a POLITICO-nak. A kormányfő szerint amennyiben az EU felhagy a bővítéspolitika folytatásával, akkor a régió olyan szürkezónává változhat, ami még nagyobb mértékben a nagyhatalmi versengés középpontjába kerül.

Rama szerint a biztonság és kooperáció fenntartásának eszköze maga az uniós perspektíva fenntartása, valamint látható előrehaladás a teljes tagság eléréséhez. „Ha nincs remény, [csatlakozási] perspektíva, akkor elképzelhető kisebb uniók létrejötte” – nyilatkozta a miniszterelnök. A térség biztonsága ugyan nem garantálható az EU nélkül, de ehhez együttműködő, a csatlakozás irányába elkötelezett – és látva a csatlakozási tárgyalások menetét, türelmes – országokra is szükség van.

Rama, aki 2013 óta tölti be a kormányfői tisztséget a Szocialista Párt vezetőjeként, már több alkalommal nyilatkozta, hogy a két ország egyesülése az európai integráción keresztül fog megvalósulni. E kifejezés – egyesülés – használatát minden esetben heves reakciók követték Belgrádból.

Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője arra emlékeztette Ramát, hogy „Nagy-Albánia” létrehozása továbbra is álom marad, amit egykoron Enver Hoxha albán kommunista vezető dédelgetett. Ivica Dačić külügyminiszter is nemtetszését fejezte ki, felvetve a kérdést: vajon mit szólna a nemzetközi közösség ahhoz, ha Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) az uniós perspektíva hiányában létrehoznák saját uniójukat? Az EU rövid nyilatkozatában a jószomszédi viszony és a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Albánok a Nyugat-Balkánon. (A kép forrása: http://www.economist.com)
Albánok a Nyugat-Balkánon. (A kép forrása: http://www.economist.com)

Az ötlet, miszerint Albánia és a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó egy államban egyesüljön, számtalan alkalommal borzolta fel a kedélyeket. Albánia – egy-két marginális párton kívül – nem támogatja az ötletet; az ország célja euroatlanti integrációjának mielőbbi véghezvitele. Koszovóban jelenleg a Vetëvendosje (Önrendelkezés) párt a fő szószólja a témának; a párt szívesen tartana az egyesülésről népszavazást is – ha ez a koszovói alkotmány értelmében megengedett lenne. Az ötlet a nemzetközi közösség felől sem találna támogatásra: az esetleges határmódosítások destabilizálhatják a régió országait, elsősorban Bosznia-Hercegovinát, valamint „Nagy-Albánia” megvalósulásának víziója a szomszédos országokra – legfőbbképp Macedóniára – is beláthatatlan hatást jelentene.

Létrejöhet-e Nagy-Albánia?

Röviden: jelenleg erre igen kevés az esély. Tirana prioritása az EU-tagság elérése; inkább a gazdasági-kulturális kapcsolatok erősítését, mint a területi egyesítést részesíti előnyben. Emellett a régió országainak albán lakossága is megosztott, nem beszélhetünk egységes pánalbán mozgalomról. Az albán közösségeknek – Macedóniában, a dél-szerbiai Preševo-völgyben vagy Görögországban – eltérő politikai céljaik vannak, elsősorban jogaik megfelelő biztosítása.

Rama meglehetősen provokatívra sikerült nyilatkozata rosszkor jött a politikai válságban és választások előtt álló országban. Az ellenzéki pártok február óta bojkottálják a törvényhozás munkáját, tüntetéseket szerveznek, valamint a június 18-ai választásokra sem regisztrálták pártjaikat.

Lulzim Basha, a jobbközép Demokrata Párt vezetője Rama lemondását, szakértői kormány létrejöttét, valamint szabad és titkos szavazások biztosítását kívánja elérni tiltakozásukkal. Problémaként tartják számon Rama és a kormány korrupciós ügyeit és bűnözői kapcsolataikat; ennek „orvoslására” Basha egy olyan törvény bevezetését szorgalmazza, aminek értelmében nem politizálhat olyan, akinek bűnözői múltja van.

Albánia, három nyugat-balkáni állam – Szerbia, Macedónia, Montenegró – mellett uniós tagjelölt. A parlament által nemrég elfogadott igazságszolgáltatási reform végrehajtása előfeltétele a csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Az ország 2009 óta tagja a NATO-nak.