2015. október 11-én Fehéroroszországban ismételten választásokra kerül sor. A Szovjetuniótól való függetlenség kivívását követő első hivatalos választást 1994-ben tartották az országban, amely Alexander Lukasenko győzelmével végződött. Az ,,Európa utolsó diktatúrája”-ként emlegetett Belorussziában jelenleg is Lukasenko elnök gyakorolja a hatalmat, ami azt jelenti, hogy immáron 21. éve, hogy nem sikerül felfrissíteni az ország vezetését.

Szeptember 1-jén a Belorusz Központi Választói Bizottság kihirdette annak a négy jelöltnek a nevét, akik a ,,megdönthetetlennek” látszó elnöki pozíció megszerzése érdekében szálltak harcba, és több mint 100 000 szavazatot gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy elinduljanak a választásokon. A hivatalos kampányidőszak egy hónappal a választások előtt, szeptember 11-én kezdődött meg. A jelenlegi elnök mellett, Szergej Gajdukevics (Liberális–Demokrata Párt), Nikolaj Ulakovics (Belarusz Hazafias Párt) és első női jelöltként Tatjana Karatkevics (“Mondj igazat!” Demokrata Párt) párt jelöltjei kaptak lehetőséget.

A jelöltekről

A 61 éves Szergej Gajdukevics a Liberális–Demokrata Párt jelöltjeként indult el a választásokon, és immáron harmadik alkalommal adódott meg számára a lehetőség, hogy versenybe szálljon Alexander Lukasenkoval. Azonban a 2001-es és a 2006-os választások során sem sikerült legyőznie a jelenlegi elnököt. Idén a jelöltállítási időszakban 139 877 szavazatot gyűjtött össze annak érdekében, hogy részt vehessen a választásokon.

(A kép forrása: belarus.by)
(A kép forrása: belarus.by)

A következő jelölt Nikolaj Ulakovics, aki a Belarusz Hazafias Párt jelöltjeként indult el a 2015-ös választásokon. Több, mint 149 000 szavazatot szerzett, amivel regisztrálta magát a választásokra.

(A kép forrása: eng.belta.by)
(A kép forrása: eng.belta.by)

A harmadik személy a politikai karrierjét 2010-ben megkezdő Tatjana Karatkevics, aki a belarusz történelem első női jelöltjeként indulhat el a 2015-ös fehéroroszországi választásokon. A négy jelölt közül ő kapta a legkevesebb szavazatot, mindösszesen 105 000-et, és egyes források alapján még ő sem bízik abban, hogy sikerülhet leváltani a jelenlegi elnököt. Az IISEPS (Independent Institute of Socio-Economic and Political Studies) forrásai alapján a lakosság csupán 16%-a tartja jó ötletnek, hogy egy nő kerüljön az elnöki pozícióba.

(A kép forrása: belarusinfocus.info)
(A kép forrása: belarusinfocus.info)

Természetesen a negyedik jelölt a jelenleg is hatalmon lévő elnök, Alexander Lukasenko, aki jelentős fölénnyel várhatja a választásokat, mivel összesen 1 753 380 jelölést kapott, amivel fölényesen regisztrálta magát az ötödik elnöki választásokra is.

(A kép forrása: neurope.eu)
(A kép forrása: neurope.eu)

Egyes elemzések és az előzetes szavazatok alapján is jól látható a jelenlegi elnök ,,népszerűsége” az emberek között. Mindemellett tovább nehezíti a jelöltek dolgát az, hogy az állami kézben lévő televíziós csatornák az ellenzéki jelölteknek nem sok lehetőséget biztosítanak annak érdekében, hogy megmutassák magukat, illetve programjukat. Továbbá, a Fehérorosz Köztársaságban tilos névtelen szavazatot leadni, amely azt jelenti, hogy így nyomon lehet követni mindazon személyeket, akik a jelenlegi elnök ellen szavaznak. 2015. júniusi felmérések alapján az emberek 35%-a mondta azt, hogy biztosan részt vesz a választásokon, míg 37%-uk szeretne részt venni a szavazáson. Az országban körülbelül 7.6 millió fő rendelkezik szavazati joggal.

2010-es választások és az ország gazdasági helyzete

A 2010-es választási időszak során egészen a választások napjáig zökkenőmentesen zajlott minden, és csak kisebb atrocitások történtek. Azonban a választási eredmények kihirdetésekor (Lukasenko győzött, 79.67%-kal) körülbelül 700 ellenzéki aktivista gyűlt össze a fővárosban, Minszkben és tüntettek a választások elcsalása miatt. A korábbi kilenc elnöki jelöltből hét részt vett a tüntetéseken, amelynek legnagyobb vesztese Mikola Sztatkevics lett.

Az ország gazdasági helyzete a 2010-es évhez képest jelentős mértékben gyengült és a korábbi növekedés ellenére jelenleg egy csökkenő tendencia figyelhető meg a GDP változásában is. A 2001-2008-as időszakban évente 8.8%-kal nőtt a belarusz gazdaság, míg 2009-2015 között csupán 1.9%-os növekedés volt megfigyelhető. Mindemellett pedig nemhogy növekedtek volna a bérek az országban, hanem tovább csökkentek és az átlag kereset körülbelül 450 dolláron stagnál, valamint a munkanélküliek aránya is nőtt az elmúlt 5 év folyamán.

Köszönhetően az ország romló gazdasági helyzetének, Lukasenko elnök, hogyha egy pillanatra is, de elfordult partnerétől, Oroszországtól, és próbálja az Európai Unióval való kapcsolatait javítani. Ez megfigyelhető az ukrán válságról tett nyilatkozatai során is, amikor többször negatívan nyilatkozott az orosz beavatkozásokról és elítélte azokat, többnyire azonban nem nyíltan tette ezen kijelentéseit. A másik jelentős probléma a két entitás között Mikola Sztatkevics ellenzéki politikus személye, akit a 2010-es tüntetések során ítéltek el hat évnyi börtönre. Annak érdekében, hogy a kapcsolatok pozitívabb irányba forduljanak, Lukasenko elnök a fogoly választások előtti szabadlábra helyezéséről is említést tett. Természetesen azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is az Oroszországi Föderáció lesz az ország legjelentősebb partnere, és köszönhetően az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejöttének, valószínűleg ez a kapcsolat még tovább fog mélyülni a közeljövőben, és Lukasenko elnök egyfajta geopolitikai ,,lavírozása” figyelhető meg a régiók között.

(Szerkesztette: Pénzváltó Nikolett)

A cikkek nem feltétlenül tükrözik a biztonsagpolitika.hu szerkesztőségének álláspontját, azok minden esetben a szerző saját véleményének számítanak.