Napjainkban a közel-keleten dúló konfliktusok közül talán a szír polgárháborút tekinthetjük a legsúlyosabbnak. A térségben számtalan érdek ütközik egymással, a civil lakosság pedig az alapvető szükségleteinek kielégítését is nehézkesen oldja meg szülőhazájában. Az évek során a polgárháború kiszélesedett, egyre több állam és szervezet vállt a konfliktus aktív résztvevőjévé. Ennek következtében a válság átlépett Szíria határain, mely mára az egész régió stabilitását veszélyezteti – hatást gyakorolva Európa biztonságára is. Nem meglepő tehát, hogy a polgárháború lezárása érdekében nemzetközi összefogás szerveződött, melynek köszönhetően a szembenálló feleket 2014-ben már megpróbálták tárgyaló asztalhoz ültetni a II. genfi tárgyaláson. A válság megoldása érdekében indított ENSZ-kezdeményezés ekkor azonban több kedvezőtlen tényező következtében kudarcba fulladt. A 2015-ös események lehetőséget teremtettek a szíriai békefolyamat újraindítására, melynek köszönhetően megindultak a III. genfi tárgyalás előkészületei, ami új fejezetet nyithat a véres polgárháború történetében.

Nehézségek a III. genfi tárgyalás körül

Az ENSZ különleges szír nagykövete, Staffan de Mitsura kezdeményezésére szervezett tárgyalás kezdőnapja eredetileg január 25-ére volt kitűzve, amit azonban több ok miatt egy későbbi időpontra kellett halasztani. Mitsura előzetesen január 13-án konzultált a tárgyalófelekkel Damaszkusz városában. A találkozó két nappal azután történt, miután a szír város, Madaja három hónapos blokád után végre megkapta segélyszállítmányait.

[quote_box_center]„Ez a találkozó elengedhetetlen volt a sorra következő genfi tárgyalások sikeressége érdekében. Nagyon sok forog kockán, így szükséges volt a konzultáció” – nyilatkozta de Mitsura a Reutersnek. Az Egyesült Államok képviselője, Anne Patterson továbbá kiemelte, hogy mindenkinek érdekében áll mihamarabbi megoldást találni arra a humanitárius katasztrófára, ami évek óta folyik Szíriában. [/quote_box_center]

Az előzetesen Rijádban létrehozott delegáció vezetőjének Mohammad Allousht, az Iszlám Hadsereg vezetőjét jelölték ki, azonban az eredetileg csak tanácsadóként megjelenő orosz delegáció megvétózta a rijádi delegáció tagjainak listáját azzal az indokkal, miszerint az Alloush által vezetett csoportosulás szerintük terrorista szervezetnek minősül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter így nyilatkozott Zürichben:

„Még mindig kiállunk azon álláspontunk mellett, miszerint az Iszlám Hadsereg egy terrorista szervezet, mivel többször is robbantottak Damaszkusz városában.”

Ez okból az oroszok először egy vegyes összetételű delegációt szerettek volna létesíteni, de január 15-én ezt is elvetették. Ehelyett egy új delegációt szeretnének létrehozni ugyanannyi taggal, amennyi az előzetes rijádi delegációban részt vesz. Az all4syria.info portál hozta nyilvánosságra a listát, amelyben azt a tizenöt tagot jelölik meg, akiket Oroszország kívánna küldeni. Többek között Amina Ossi, a Kurd Demokratikus Unió szíriai pártjának elnökhelyettese, valamint Hajtam Manna, a Qamh Mozgalom vezetője lenne tagja az új delegációnak. Rim Turkmani, a Madani szervezet vezetője nemtetszését kifejezve a három felé osztott delegációval kapcsolatban végül nem vesz részt a tárgyaláson.

A harmadik delegáció szereplését azonban a Döntő Bizottság is elvetette, és felszólították Bassár el-Aszad elnököt, hogy tegyen lépéseket ez ügyben. Kijelentésüket a múlt év decemberében, az ENSZ Biztonsági tanácsa által kiadott határozattal támasztották alá.

„Addig nem tudunk tárgyalni, amíg a népünk éhen hal és nemzetközileg betiltott fegyverekkel van támadva” – nyilatkozta Rijád Hidzsáb, a szír kormány miniszterelnöke.

Ennek következtében a Döntő Bizottság újabb listát adott ki január 20-án, azonban az Iszlám Hadsereg vezetője helyett a kormány hadseregének egy disszidált dandártábornokát, Asaad al-Zoghbit jelölték meg a delegáció vezetőjének. A vezetőváltásnak az orosz álláspont szolgál okul.

Egyes ellenzéki erők, többek között Mahmoud Marai, a Nemzeti Demokratikus Akció Szervezetének vezetője felemelte hangját az ellenzéki érdekek sérelme miatt. „A második genfi tárgyaláson csak a Nemzeti Szíriai Koalíció képviseltette magát, ami hiba volt. Minden találkozó, ami kizárja mindkét oldal álláspontját, Szíriát ítéli bukásra” – nyilatkozta az Al-Monitornak.

Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy a szembenálló felek mellett Irán és Szaúd-Arábia is konfliktusban állnak egymással. A szeptember óta húzódó diplomáciai konfliktus azóta sem oldódott meg, annak ellenére, hogy a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier teheráni látogatása során békítőleg próbált hatni a két államra annak érdekében, hogy konfliktusuk ne terjedjen ki a szír polgárháború eseménysorozatára. A probléma azonban nem hogy csillapodott volna, éppen ellenkezőleg: egy január 3-án kiadott közlemény szerint Szaúd-Arábia megszakította diplomáciai kapcsolatát Iránnal, és 48 órát adott az iráni diplomatáknak elhagyni az országot. Másnap de Mitsura Rijádban találkozott a szír ellenzék képviselőivel, hogy kifejezze a diplomáciai válsággal kapcsolatos aggodalmát.

Ez a hirtelen jött krízis a szaúdi-iráni helyzetben nagyon aggasztó. Meg kell állítanunk az esetleges láncreakciót a térségben– nyilatkozta de Mitsura a New York Timesnak. A diplomáciai szakításhoz azonban azóta Bahrein és Szudán is csatlakozott, Törökország és Katar pedig már eddig is Szaúd-Arábia oldalán sorakozott fel.

A török külügyminiszter, Mevlut Cavusoglu egy 25-én megjelent cikkben kijelentette, hogy a török álláspont szerint kurd mozgalmaknak nem szabadna képviseltetnie magát a tárgyalásokon, mivel véleményük szerint az Ossi által vezetett Kurd Demokratikus Unió terrorista szervezetnek minősül. A kurd függetlenségi mozgalmakat támogató Oroszország már szeptemberben is kiállt a kurd ügy mellett, mondván, az ellenség közös, hiszen a kurdoknak szintén érdekében áll a térségben komoly hatalommal rendelkező Iszlám Állam erőit megfékezni. Vlagyimir Putyin szeptemberi ENSZ felszólalásában kijelentette, hogy az oroszok által támogatott kurdok és az Aszad-rezsim együtt az egyetlen olyan erő a térségben, amely valóban küzd az Iszlám állam ellen, de hozzátette, hogy álláspontjuk szerint több terrorista szervezet is működik Szíriában (mint például a fent említett Iszlám Hadsereg), akiket meg kell fékezni.

Ebből kifolyólag világosan látszik a különböző érdekek elkülönülése. A felkelőket képviselő Iszlám Hadsereg mellett sorakozik fel Törökország és közvetetten Szaúd-Arábia, mint az Aszad-rezsimet támogató Irán diplomáciai ellenfele, másik oldalon pedig a szír kormányerőket támogató Oroszország, Irán és a kurdok. A különböző érdekektől függetlenül viszont megállapítható, hogy közös ellenségről is beszélhetünk, ez pedig az Iszlám Állam terrorista szervezete. A másik közös kapcsolódási pontként az országban fennálló humanitárius katasztrófa megoldása sejlik fel.

Ilyen feltételek mellett ültek ma tárgyalóasztalhoz a felek, melynek a konfliktusra gyakorolt hatásáról egyelőre csak találgathatunk.