A 2015. október 12. és 16. között zajló lengyel- magyar katona diákok találkozója második napján tartott konferenciájának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző kar, Zrínyi díszterme adott otthont.

A konferenciát Roman Kowalski, lengyel nagykövet nyitotta meg, majd ezt követően a lengyel delegációból érkező tisztjelöltek bemutatták a varsói Jarosław Dąbrowski Katonai Műszaki Akadémiát, melyet egy 10 perces video összeállítással tettek színesebbé.  Ezt követően Prof. Dr. Kovács László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Kar tudományos dékánhelyettese bemutatta az egyetemen folyó munkát, kitérve az intézmény történetére és a 2012 óta végbement strukturális átalakulásokra. Előadásában kihangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az egyetemek közötti partner kapcsolatok kiépítését.

A rövid szünet után Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar dékánja tartott előadást Lengyelország és Magyarország szerepe a nemzetközi biztonságpolitikában címmel. Az előadó a két ország közötti kapcsolatot kritikusan szemlélte, rámutatott a lengyel-magyar érdekek különbözőségeire és hasonlóságaira, melyek egyebek mellett az országok sajátosságaiból és geopolitikai helyzetéből adódnak. Erre példaként hozta, hogy míg Magyarországon a NATO és EU csatlakozás után csökkent a biztonság- és védelempolitika súlya – és az ország csak a minimális kötelezettségeket tette meg –, addig Lengyelország középhatalmi ambíciói 2008 után már egyértelműen látszottak. Az előadó rámutatott arra, hogy bár a két országban eltérő a biztonságpolitikával kapcsolatos politikai konszenzus és a kihívásokhoz is másként viszonyulnak, mégis vannak olyan közös alapok, melyek mentén lehetséges az együttműködés (pl. az energia,- és kiberbiztonság kérdése, vagy a regionális instabilitás megszüntetése).
Dr. Tálas Péter kiemelte azt is, hogy a gazdasági válság ismételten közelebb hozta a két országot egymáshoz. Az együttműködés ugyanakkor nemcsak lehetőség, hanem kényszer is, hiszen ezen országok egyik legnagyobb gondja az EU-n belüli periferizálódás veszélye, miközben maga Európa is küzd a perifériára kerülés ellen. Az előadó véleménye szerint pozitívnak tekinthető, hogy bár az országok között nincs meg a közös stratégiai kultúra, az együttműködés kultúrája mégis megtalálható.

Dr. Warchal Arnold a soron következő előadást George Patton találó idézetével indította, miszerint fel kell készülnünk az ismeretlenre. Ő is fontosnak tartotta azt, hogy eltérő fekvésük miatt a két országnak más érdekei vannak, amire az interakciók során fel kell készülni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország gyakran nem tudja, mit is akar magyar partnere. Ennek ellenére sok a hasonló probléma és meglátása szerint készen kell állni a világban zajló változásokra, ami különösen fontossá teszi az együttműködést és az ismeretek cseréjét, többek között katonai szinten.

Szabó Albert, a Magyar Atlanti Tanács és a Biztonságpolitikai Szakkollégium Senior tagjaként ismertette a szakkollégium küldetését és tevékenységét.  Kihangsúlyozta, hogy a BSZK kész nemzetközi vonalon is nyitni hasonló nemzetközi konferenciák megszervezésében. Az előző előadásokra reflektálva leszögezte, hogy növelni kell a nemzetközi együttműködést a szakkollégiumok szintjén, különös tekintettel lengyel és magyar oldalról. Ebben a feladatban a Biztonságpolitikai Szakkollégium élenjáró előnnyel bír, és a jövő évtől kezdve mindezt igyekszik majd a gyakorlatban is kamatoztatni. Ezt követően az előadó átfogó képet nyújtott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felépítéséről, majd pedig az előadás harmadik pillérében kitért a biztonság – ezen belül elsősorban a szubjektív és objektív biztonság – kérdéseire. E kapcsán hangsúlyozta, hogy a biztonság percepcióinak meghatározásában fontos, hogy az említett két tényező ne álljon távol egymástól. Kiemelte a világban zajló változásokat, melyek kapcsán új keretet kapnak a nemzetközi partnerkapcsolatok és változnak a biztonsági kihívások is.

A lengyel Institute of Organization and Management (IOIZ) hallgatói Balogh Olivér és Paulina Turek lengyel intézetük bemutatása után a csecsen menekültek problémájáról beszéltek. Habár a második csecsen háború után a legtöbben visszatértek hazájukba, Lengyelországnak mégis komoly kihívásokkal kell megküzdenie. Az egyik ilyen a képzettség kérdésében mutatkozik meg, hiszen a menekültek többsége soha sem járt iskolába, ezáltal nehezebben integrálhatók a társadalomba. Elmondták, hogy a legnagyobb nehézség a lakhatás és megélhetés terén mutatkozik. Ezenkívül a menekült státusz megkapása rendkívül hosszú folyamat, ráadásul az utóbbi 6 évben a közel 40 000 menekültből alig 12 000 folyamodott menekültstátuszért.

Végül az utolsó előadáson a General Tadeusz Kosciuszko. Military Academy of Land Forces egyetemmel ismerkedhettünk meg, melynek keretében az intézmény egy lelkes hallgatója bemutatta az egyetem sokszínű kínálatát és szervezeteit. Az intézet fő célja a sokoldalú tisztek képzése. Meglátása szerint az Erasmus népszerű program a diákok körében, és ők maguk is sok külföldi hallgatót fogadnak. A szakirányok mellett rengeteg diákszervezet is működik, valamint nem meglepő módon nagy hangsúlyt fektetnek a sportolási lehetőségekre.

Összességében elmondható, hogy a rendezvény első napján színvonalas konferencián vehettek részt az érdeklődők. A nap záróakkordjaként a résztvevők a Stefánia palotában tartott díszvacsorán mélyíthették tovább kapcsolataikat.