A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport vezetői a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban gyűltek össze, június 7-8-án. A találkozón az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada és Olaszország állam-, illetve kormányfője, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke zárt ajtók mögött folytatott megbeszéléseket. Az idei fórum kapcsán megemlíthető, hogy azon a G8-as csoportból tavaly felfüggesztett Oroszország mellett Görögország sem vett részt. A kétnapos tanácskozáson a világpolitikai aktuális kérdéseinek megvitatása mellett a párizsi klímacsúcsot, és a szegénység visszaszorítását szolgáló új fejlesztési programról szóló New York-i konferenciát is előkészítették.

A globalizációellenes civil csoportok szerint – dacára annak, hogy a G7-es csoport politikai döntései és az együttműködés erősítése érdekében tett közös erőfeszítések kiemelkedő fontossággal bírnak – a csúcstalálkozók luxuskörülményei nincsenek összhangban a világgazdaság jelenlegi helyzetével. Ehhez hozzátették továbbá, hogy a G7-ek döntései csupán ajánlás jellegűek, így gyakorlati hasznuk igen csekély. A „Stop G7 Elmau” nevű baloldali környezetvédő szervezet tüntetéssorozattal és blokáddal jelezte ellenérzéseit, melyet azonban a helyszínre vezényelt körülbelül 20 ezer rendőr könnyen megfékezett.

Az első napon világgazdasági és külpolitikai kérdések kaptak helyet, melyek közül kiemelt figyelmet fordítottak a görög adósságválság, valamint a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére. Ezen túl sürgették – a világméretű szabadkereskedelmi tárgyalássorozat keretein belül – az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezetről (Transatlantic Trade and Investment Partnership  – TTIP) szóló tárgyalásokat. A görög válságot illetően Angela Merkel kijelentette: Európa támogatja Görögország gazdasági talpraállását, de csak abban az esetben, ha Athén bevezeti a szükséges reformokat és önálló javaslatokkal áll elő.

Az orosz agresszióra reagálva Angela Merkel úgy nyilatkozott, hogy a Hetek nem akarják szigorítani az Oroszország elleni szankciókat, de szükség esetén készen állnak a megfelelő lépések meghozatalára. A kancellárasszony ennek kapcsán kiemelte a minszki megállapodások betartásának fontosságát, melyre Barack Obama is kitért sajtótájékoztatójában. Az amerikai elnök ehhez hozzátette: a válság rendezését akadályozza, hogy orosz katonai egységek vannak jelen Ukrajna keleti részén.

A második napon a globális éghajlatváltozásra, a terrorizmusra, a fejlődő országok felzárkóztatására, valamint a szegénység visszaszorítását célzó „Post-2015 Agenda” nevet viselő programra koncentráltak. A globális éghajlatváltozás megfékezéséről szóló viták kiemelt helyszíne lesz az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája, ahol előreláthatóan a vezetők érdekeinek összehangolásával kell kezdeni a tárgyalásokat. Japán és Kanada ugyanis fenntartásokkal kezeli a németek széndioxid kibocsátás csökkentését célzó kezdeményezését, ami a globális középhőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt akarja tartani az évszázad végéig.

A globális felmelegedés elleni kezdeményezés kiegészítő lépéseként a G7-csoport elkötelezte magát a világgazdaság dekarbonizációja mellett. Ezen túltörekednek rá, hogy 2050-ig– az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) ajánlása alapján – 40 és 70 százalék közötti mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Hozzátették: a fosszilis energiahordozókról való áttérés nem a nukleáris energiára való átállást, hanem a megújuló alternatív erőforrások kiemelt használatát jelentené.

A terrorizmus kapcsán a résztvevők megvitatták az ISIS elleni nemzetközi fellépés és az iráni nukleáris fenyegetés körül felmerülő kérdéseket. A globális terrorizmust és az ISIS előretörését érintő tárgyalásokhoz a zárónapon Irak, Nigéria és Tunézia, valamint Etiópia, Szenegál és Libéria állam- illetve kormányfője, valamint az ENSZ főtitkára, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization –ILO) és a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund – IMF) vezetője is csatlakozott a G7-ek mellé.

A tárgyalás részletes záródokumentuma angol nyelven itt elérhető.