Megtartották a választásokat Kelet-Ukrajnában

Október másodikán választásokat tartottak a szeparatista területeken, Ukrajnában . Zakharchenkot 70%-kal újraválasztották a Donyecki régióban, ahogy Igor Plotnitskyt a hivatalban lévő vezetőjét is, a Luhanski Népköztársaságnak. A DNR Központi Választási Bizottság azt állítja, hogy több mint 1 millió szavazatot számlált, de a pontos számok nem ismertek. A választásokat elítélte az USA, az EU és Ukrajna is. . A lázadók azt állítják, hogy a választások legálisak voltak a Minszki megállapodás rendelkezései alapján. Egy ország ismerte el legitimnek a választást: Oroszország. „A Donyeck és Luhansk régió megválasztott képviselői megbízást kaptak, hogy tárgyalásokat folytassanak a központi ukrán hatóságokkal, hogy megoldják a problémákat” –  mondta az orosz külügyminiszter helyettes. Ezt követően a német szövetségi kormányzat, az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselője Federica Mogherini, valamint az Egyesült Államok is újabb szankciók bevezetésével fenyegették megOroszországot, amennyiben továbbra sem tartja be a Minszki béketervben lefektetett pontokat.November 7-én, az ukrán hadsereg azzal vádolta Oroszországot, hogy további harckocsikat és csapatokat küld az ország keleti részébe, hogy támogassa az oroszbarát szeparatistákat.

Az ukrán szeparatisták által ellenőrzött területek (Forrás: bbc.com)
Az ukrán szeparatisták által ellenőrzött területek (Forrás: bbc.com)

 

Európa

Miután Belgium új kormánya megszorító intézkedések bevezetését jelentette be, nagyjából 100.000 fő részvételével tüntetés kezdődött Brüsszel központjában. A kezdetben békés esemény alatt végül elszabadultak az indulatok, a tüntetők több autót felgyújtottak és a rendőrségnek a tömegoszlatás érdekében könnygázt és vízágyút is be kellett vetnie.

A német szövetségi kormányzatot és az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit követően az Egyesült Államok is illegitimnek nevezte a Kelet-Ukrajnában a szeparatisták által tartott választásokat, és Oroszországot – miután nyilatkozataiban legitimként értékelte a választásokat – újabb szankciók bevezetésével fenyegették meg, amennyiben továbbra sem tartja be a Minszki béketervben lefektetett pontokat.

Maria Bamieh, az Eulex volt vizsgálóbírója által nyilvánosság elé tárt korrupciósbotrány tovább gyűrűzik Koszovóban. Bamieh nyilatkozatára, amelyben az Eulex vizsgálóbíróját azzal vádolja, hogy kenőpénz ellenében több gyanúsítottat is felmentett, Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „független jogi szakértőt fog küldeni Koszovóba”. A gyors reakciót Bamieh üdvözölte, azonban az EP képviselői szerint felháborító, hogy a Parlament tagjai csak a megjelent médiacikkek után hallanak az EULEX-ben történő eseményekről. Levelükben több, az ügyet érintő kérdéssel fordultak Mogherinihez.

Federica Mogherini első hivatalos útján az ukrán válság és az EU külügyi politikájának megvitatása érdekében Varsóba látogatott. Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter úgy vélekedett, jelentős döntés, hogy a Főképviselő Lengyelországot választotta elsőként, ezzel is bizonyítva a térség fontosságát a közös biztonságpolitika terén. Schentyna megerősítette együttműködési szándékát a Keleti Partnerség programban valamint az EU Külügyi Szolgálatának általános munkájában. A tárgyaláson egy Oroszországra fókuszáló, új EU stratégia kidolgozása is előtérbe került.

 

Amerika

A republikánusok megszerezték az irányítást az amerikai Szenátusban az időközi választáson. A Republikánus Párt hét olyan helyen is győzelmet aratott, ahol mindeddig demokrata szimpatizánsok voltak többségben. A szakértők szerint a szavazás hűen tükrözi, azt, hogy Obama népszerűsége történelmi mélyponton van jelenleg.

Németország és Brazília keményebb fellépést vár az ENSZ-től a digitális kémkedéssel kapcsolatban. Az ENSZ emberjogi bizottsága egyetért azzal, hogy a tömeges megfigyelés, lehallgatás és adatgyűjtés sérti az emberi jogokat, ezért támogatja a két ország előterjesztését.

Az amerikai haditengerészet különleges műveleti alakulatának volt kommandósa, Robert O’ Neill azt állítja, hogy 2011. május 2-án Abbottábádban ő adott le halálos lövéseket Oszama bin Ladenre, az al-Kaida terrorszervezet vezérére.

Kanadai vadászgépek hajtották végre első támadásukat az Iszlám Állam, szélsőséges iszlamista szervezet ellen. A CF-18 típusú harci repülőgépek többek között buldózereket és tehergépkocsikat pusztítottak el, amelyeket útblokádok és védelmi vonalak építéséhez szándékozott az Iszlám Állam felhasználni.  

 

Közel-Kelet és Afrika

November 6-án, csütörtökön közölt interjújában Válid al-Muállem szíriai külügyminiszter arra kérte Oroszországot, hogy a korábban megígért légvédelmi rakétákat mihamarabb szállítsa le. Kérését azzal indokolta, hogy félő az amerikai légicsapások később a kormányerők ellen is irányulhatnak.

Barack Obama októberben levelet írt Ali Khamenei Ajatollah iráni legfelsőbb vezetőnek, amelyben kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak és Iránnak közös érdeke felvenni a harcot az Iszlám Állam ellen. Az amerikai elnök emellett hangsúlyozta, hogy az iráni atomprogram körüli viták lezárásáról, 2014. november 24-ig szükséges megállapodniuk.

Szerdai bagdadi látogatásán a brit védelmi miniszter ígéretet tett, hogy további kiképző tiszteket küldenek az iraki kurd harcosok felkészítésére. A csapatoknak emellett fegyvereket és lőszereket is szállítanak. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy ez csupán kiegészítő jellegű, a műveletek tényleges végrehajtása továbbra is az iraki katonák feladata marad.

Több száz fős demonstráló tömeg követelte a Jordán királytól, hogy vonja vissza a több mint 20 éves békeszerződést Izraellel, válaszul a zsidó állam múlt heti al-Aksza mecset lezárátására. A mecset mind az iszlám és a zsidó vallásban szentként számon tartott Templom-hegyen van, aminek megközelítését Izrael biztonsági okokra hivatkozva megnehezítette. Külön aggodalomra ad okot, hogy a tüntetés szervezője – az egyébként Egyiptomban is nagy befolyással bíró – Iszlám Testvériség felszólalója háborús retorikával hergelte a tömeget az Izraeli nagykövetség előtt.

Jordánia szerdán – az 1994-es béke óta először – visszahívta Izraelbe akkreditált nagykövetét, ezzel újabb dimenzióval bővítve a jelenlegi jeruzsálemi összecsapások keretében kiújult palesztin-izraeli konfliktust. A jordán nagykövet az al-Aksza mecsetnél történtekkel indokolta a visszahívást.

Két héttel azután, hogy a nigériai kormány bejelentette, hogy megállapodást kötöttek a Boko Haram terrorcsoporttal,a szervezet a hét elején egy nyilatkozatában kijelentette, hogy ezt a megállapodást semmisnek tekintik, a fogvatartott iskolás lányokat pedig férjhez adták.
Ezt követően pénteken legalább 10 ember vesztette életét az észak nigériai Azare faluban lévő bank melletti robbantásban. A rendőrség egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt a történtekről, ám nem megerősített hírek szerint az esemény hátterében a Boko Haram áll.

Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdai közleményébenbírálta az izraeli telepbővítési terveket. Indoklása szerint a lépés súlyosan veszélyezteti a közel-keleti békefolyamatot, ezért felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a bővítésekkel Ciszjordánában és Jeruzsálemben. A főképviselő a tervek szerint november 7-én Izraelbe utazik, hogy tárgyaljon a felekkel.

Törökország szerint az Iszlám Állam elleni harcot össze kell kapcsolni Bassár el- Aszad pozíciójának gyengítésével, ezért a török vezetés – Franciaországgal egyetemben- vállalta a Szabad Szíriai Hadsereg katonai támogatását és kiképzését.

 

Ázsia

Ausztrália visszautasította Julian Burnside, kormánykritikus emberi jogi ügyvéd vádjait, amelyek szerint Canberra letelepedési jogot ajánlott menedékkérők számára, amennyiben azok visszavonják egy fogolytáborban történhalálesetről tett tanúvallomásukat. Az iráni Reza Berati egy lázadásnak esett áldozatul az ausztrál Manus Island központban.

Több száz ausztrál egészségügyi dolgozó jelentkezett a sierra leonei Aspen Medical ebola-kezelő központba. Tony Abbott minisztrerelnök szerdán bejelentette, hogy pénzügyi támogatásban részesíti az intézményt, miután kormánya éles kritikákat kapott a járvány sújtotta országokkal szemben tanúsított elzárkozó magatartása miatt.

A jövő héten esedékes pekingi megbeszéléseken Barack Obama elnök fellép majd Xi Jinping kínai elnökkel szemben a kínai kiberkémkedés teljes megszüntetése érdekében – jelentették bevezető amerikai hivatalnokok kedden. Bár a korábbi felhívások a kémkedés időleges csökkenését eredményezték, radikális változás eddig nem történt Kína magatartásában.

A fukushimai atomerőmű üzemeltetője 400 tonna kimerült fűtőelemet távolított el a reaktorból, az elsőt abból a négy berendezésből, amelyek eltávolítása várhatóan évtizedekbe telik majd. A művelet a Tokyo Electric Power vállalat ritka sikerei közé tartozik az erőmű 3 évvel ezelőtti katasztrófája óta. A 4. számú reaktor megtisztításával az egyik legnagyobb utólagos veszélyforrást iktatták ki.

A stratégiailag fontos Senkaku/Diaoyu szigetcsoport körül kialakult területi vita körüli feszültség mérséklését célzó egyeztetésben állapodott meg Kína és Japán. A találkozóra várhatóan az APEC találkozóján kerül sor Pekingben, Shinzo Abe japán miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között.