Harcok Ukrajnában

A Donyecki Köztársaság (DPR) katonáinak augusztus 18-i nyilatkozatai szerint az ukrán fegyveres erők vegyi fegyvereket alkalmaznak a donyecki régióban. Az ukrán hadsereg augusztus 21-én elfogott egy orosz, hivatalos okmányokkal nem rendelkező katonai járművet. Az orosz védelmi minisztérium tagadta az orosz haditechnika elfogásáról szóló híreket. A kelet ukrajnai lázadók erői mindeközben felszámoltak egy szabotázs csoportot. Az önvédelmi alakulat tagjai a felkelők állítása szerint Donyeck város központjában rejtőzködtek. Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint a lázadók megölték Litvánia kelet-ukrajnai tiszteletbeli konzulját is. Augusztus 22-én a Kelet-Ukrajna függetlenségéért harcolók az orosz humanitárius segélyszállítmány számára megfelelő utat biztosítottak, hogy az biztonságosan elérje célját. Az ukrán kormány álláspontja szerint a szállítmány engedély nélküli eljuttatásával Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot. Augusztus 26-án Minszkben Ukrajna, az Európai Unió, Kazahsztán, Belarusz illetve Oroszország további tárgyalásokat folytatnak majd a helyzet rendezéséről. A minszki találkozó előtt az ukrán fél leszögezte, hogy a tűzszüneti tárgyalásokat Petro Poroshenko elnök béketervezetére kell alapozni.

Vlagyimir Putyin és Petro Poroshenko (Forrás: rbth.com)
Vlagyimir Putyin és Petro Poroshenko (Forrás: rbth.com)

 

Megakadhat India és Pakisztán közeledése

Az indai kormány hétfőn lemondta az augusztus 25-re tervezett tárgyalásokat Pakisztánnal. A döntés megakaszthatja a két állam közti közeledést. A lépést az váltotta ki, hogy Abdul Basit Pakisztán Delhibe delegált főképviselője az indiai figyelmeztetések ellenére találkozott a kasmíri szeparatisták vezetőjével. India és Pakisztán májusban kezdett magas szintű tárgyalásokat, miután Narendra Modi indiai miniszterelnök meglepő lépésként meghívta beiktatási ceremóniájára Nawaz Sharif pakisztáni miniszterelnököt. A vezetők közti májusi találkozót követően a külügyi apparátusok folyamatos munkájának eredményeként augusztus 25-re tűzték ki a külügyminiszteri szintű találkozót, melynek célja a két szomszédos állam közt a közeledés alapelveinek kidolgozása lett volna. A találkozón a miniszterek egyúttal előkészítették volna a miniszterelnökök ENSZ Közgyűlés idejére szervezett New York-i találkozóját is.

Brit állampolgár fejezte le az amerikai újságírót

Az ENSZ augusztus 20-i tájékoztatása szerint Irak északi területein június óta 600.000, a konfliktus kiéleződése óta pedig 1,5 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Ezzel a polgárháború az eddigi leggyorsabban súlyosbodó humanitárius katasztrófává nőtte ki magát. Az iraki belső viszonyok továbbra is kaotikusak. Az Iszlám Állam (korábban ISIS) nevű szélsőséges szervezet augusztus 19-én töltött fel a LiveLeak nevű internetes portálra egy videót, melyben a szervezet egyik tagja lefejezi az amerikai állampolgárságú újságírót, James Wright Foley-t. A videó felvétel nagy visszhangot keltett világszerte. James Foley-t 2012 novemberében ejtette túszul az ISIS elődszervezete Szíria északi részén. Az újságírót kivégző személyről a videó szakértői elemzése során kiderült, hogy londoni akcentussal beszél, valószínűleg brit állampolgár.

James Wright Foley munka közben (Forrás:telegraph.co.uk)
James Wright Foley munka közben (Forrás:telegraph.co.uk)

 

Európa

Angela Merkel német kancellár augusztus 18-án Rigában elhangzott beszédében biztosította a balti államokat valamint Lengyelországot, hogy szükség esetén a NATO képes és hajlandó teljesíteni az 5. cikkely szerinti kollektív védelmi feladatait, de a feszültség fokozódásától tartva ellenzi állandó NATO támaszpontok létrehozását az említett térségben.

Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár augusztus 15-én koppenhágai beszédében elmondta, hogy a NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozójának egyik fő napirendi pontja a fenyegetések teljes spektrumának kezelésére vonatkozó készültség lesz, amely érdekében a Szövetség várhatóan elfogad egy Készültségi Akciótervet is.

Az EU-nak ragaszkodnia kell a megcélzott szankciókhoz annak ellenére, hogy Moszkva olyan szankciókkal válaszol rájuk, ami károsítja Európa gazdaságát – nyilatkozta a cseh külügyminiszter. Az EU egységét megkérdőjelezi, hogy Robert Fico után Orbán Viktor is az európai gazdasági növekedés várható lassulása miatt kritizálta a szankciókat. Emellett már a cseh pénzügyminiszter is hasonló véleményen volt, aki szerint a szankciók nem hoznak eredményt miközben a konfliktus tovább eszkalálódik.

Az orosz agrárminiszter szerint az EU-ból érkező élelmiszerek behozatalát sújtó tilalom több százmilliárd támogatások formájában elköltött rubelbe fog kerülni Oroszország számára. A másik oldalon Európai Bizottság mindezidáig 155 millió eurót különített el, hogy segítse az EU mezőgazdasági termelőit. Roger Waite biztottsági szóvivő jóval 5 milliárd euró alá várja az orosz embargó gazdasági költségeit, de a Benelux székhelyű ING becslései szerint akár 6,7 milliárd eurós veszteséggel is számolni kell.

A 2009 óta a török külügyminiszteri pozíciót betöltő Ahmet Davutoglut jelöltékminiszterelnöknek, miután Recep Tayyip Erdogan augusztus 10-én közvetlen választások útján elnöki pozícióba került.

Az olasz parlament elfogadta azon tervezetet, hogy katonai segítséget küld az iraki kurdok számára, akik az Iszlám Állam (IS) nevű terrorszervezet ellen küzdenek. Mateo Renzi olasz miniszterelnök Bagdadba látogatott, hogy iraki és kurd vezetőkkel tárgyalásokat folytasson.

Ázsia

Japán és India a védelmi és külügyminisztereket felölelő „kettő plusz kettő” típusú magas szintű állandó párbeszéd megindítása mellett döntött. Az egyezséget egy sor másik megállapodással együtt hozták tető alá, melyek többek között a tengeri útvonalakkal kapcsolatos együttműködésről, közös tengeri hadgyakorlatról, és japán haditechnikai exportról szólnak.

Több mint 700 tálib fegyveres indított támadást az afgán biztonsági erők ellen a fővároshoz közel eső Logar tartományban.

Hongkongban a hónapok óta tartó demokrácia-párti tüntetésekre válaszul több ezren vonultak az utcákra kifejezve támogatásukat a kínai kormány politikája felé.

Egy Shenyang J-11B típusú kínai vadászrepülőgép elfogta az amerikai haditengerészet egyik P-8 Poseidon típusú tengeri járőrrepülőgépét és demonstratív manővereket hajtott végre körülötte a Dél-kínai-tenger feletti nemzetközi légtérben. A Pentagon diplomáciai csatornákontiltakozott az incidens miatt, amely tiltakozást Kína határozottan elutasított.

Afrika és a Közel-Kelet

Összeomlott az Izrael és a Hamász közötti átmeneti tűzszünet, miután augusztus 19-én az esti órákban az izraeli légierő légicsapásokkal válaszolt az Izrael déli és középső részei ellen intézett rakétatámadásokra. Benjámin Netánjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy előbb megsemmisítő vereséget akar mérni a Hamászra, csak ezt követően kerülhet sor a hosszú távú gázai rendezésre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán mindkét felet felszólította, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és minél előbb kössenek tartóstűzszüneti megállapodást.

Továbbra is terjed az Ebola járvány Nyugat-Afrikában. A WHO augusztus 22-i tájékoztatásaszerint csak az elmúlt egy hétben 142 újabb eset diagnosztizáltak – 77-en pedig belehalt a betegésbge. Megoldást az az amerikai vakcina jelenthet, amellyel sikeresen kezeltek egy beteget az Egyesült Államokban. Mindeközben a fertőzött országokkal szemben folyamatosan vezetik be a szankciókat, legutóbb Szenegál zárta le határait Guineaval szemben. Augusztus 19-én nagy riadalmat okozott, mikor 17 fertőzött ember megszökött a karanténból Libériában, azonban rövid időn belül sikerült megtalálni, majd visszaszállítani őket.

Amerika

A kolumbiai katonai hatóságok megkezdték a fegyverszüneti tárgyalások előkészítését a FARC milícia küldöttségével a kubai Havannában. Bár a tényleges fegyvernyugvás még távolinak tűnik, a frissen újraválasztott Juan Manuel Santos elnök bízik a tárgyalások sikerességében, és a FARC legális politikai erővé transzformálásában.

Helikopter szerencsétlenségben elhunyt Rudy Ortiz tábornok, a Guatemalai Hadsereg vezérkari főnöke. A balesetben négy másik magas rangú tiszt is életét vesztette. Az eset körülményei egyenlőre ismeretlenek, gyanakvásra ad azonban okot, hogy a tragédia a Mexikóval határos Huehuetenango tartományban történt, ahol a drogkartellek különösen aktívak.

Vasárnap reggel lázadás tört ki a brazíliai Cascavel városban található állami börtönben, amelyben legalább 700 rab volt érintett. A börtönlakók közül négy ember halt meg, ezek közül kettőt társaik végeztek ki, mivel így akarták elérni a hatóságoknál, hogy jobb életkörülményeket biztosítsanak számukra. A lázadás során két börtönőr is fogságba esett, eddig nem sikerült őket kiszabadítani. A dél-amerikai országban óriási gondot okoz a börtönök túlzsúfoltsága és a rabok életszínvonalának igen alacsony szintje.