Miután Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság is kifejezte a Kína által vezetett Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz (Asian Infrastructure Investment Bank, továbbiakban: AIIB) való csatlakozási szándékát, az Egyesült Államok felhívta szövetségesei figyelmét arra, hogy körültekintően hozzák meg döntésüket a Washington által a Világbank jövőbeni riválisaként számon tartott pénzügyi szervezethez való közeledésük kapcsán. A felhívás nem meglepő, hiszen a Washington közeli szövetségeseinek tartott országok tervezett lépése jelentős diplomáciai csapást jelent az Egyesült Államoknak, mivel ellentétes a gyors gazdasági növekedést produkáló, valamint egyre kiterjedtebb diplomáciai befolyással bíró Kínával szembeni ellensúlyozó politikájának elveivel. A figyelmeztetés ellenére úgy tűnik, hogy – habár formális úton ez még nem történt meg – immár Ausztrália is egyre közelebb kerül a csatlakozásról szóló döntéshez, és Peking szerint Japán, valamint Dél-Korea szintén gondolkodik ennek lehetőségén. Kína az előző évben indította útjára az AIIB-t, annak érdekében, hogy ösztönözze az Ázsiába irányuló közlekedési, energiaipari, telekommunikációs és egyéb infrastrukturális beruházásokat.

A világ második gazdasági hatalmának számító Kína, megelőzve Németországot, immár a harmadik legnagyobb fegyverexportőrnek számít. Az új pozíció részben annak köszönhető, hogy Kína 2010 és 2014 között 143%-al növelte fegyvereladásait, mely főként Pakisztánba, Bangladesbe és Mianmarba irányult. Szakértők szerint mindez jól példázza, hogy a kínai fegyverek egyre hatékonyabban veszik fel a versenyt a piacon az orosz és az amerikai eszközökkel.

Három év után először találkoztak egymással március 21-én Dél-Korea, Japán és Kína külügyminiszterei, azzal a céllal, hogy helyreállítsák az együttműködést a három ázsiai gazdasági hatalom között. Az országok közötti viszony főként Japán háborús múltjával történő szembenézés hiánya, valamint a területi viták miatt hidegült el. A három állam között az elmúlt időszakban több találkozóra is sor került, amelyek előkészítették a Szöulban tartott háromoldalú kooperációról szóló tárgyalást, amely mellett egyébként Kína és Japán kétoldalú együttműködésre is törekszik. Japán és Dél-Korea is egyaránt az Egyesült Államok fontos szövetségesének számít, és Barack Obama amerikai elnök a 2014-es Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón kísérletet is tett a két ország kapcsolatának szorosabbra fűzésére, kezdeményezését azonban nem koronázta siker. A három külügyminiszter által elfogadott közös nyilatkozat szerint a találkozó során elért eredményekre alapozva minél hamarabb folytatják háromoldalú tárgyalásaikat egy mindhárom ország számára alkalmas időpontban.

Úgy tűnik, hogy Az Egyesült Államok számítógépes hálózatait feltörő hackerek „kézjegyeiket” hátrahagyva mutatnak rá a kritikus rendszerek sebezhetőségére – jelentette ki Michael Rogers tengernagy, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója és a Pentagon kiberparancsnokságának vezetője egy március 19-én tartott szenátusi panelbeszélgetésen. Úgy hisszük, hogy potenciális ellenfeleink ezzel akarják tudtunkra adni, hogy nem vagyunk biztonságban, ha a köztünk lévő ellentétek valaha is katonai konfliktussá fajulnának –fejtette ki a tengernagy. A támadók erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy állandó jelenlétet alakítsanak ki az amerikai hálózatokban, melynek köszönhetően pusztító erejű támadást tudnának indítani az ország kritikus infrastruktúrája ellen. Információbiztonsági szakértők a tavalyi év során arról számoltak be, hogy számos malware-t fedeztek fel az energiaszektor meghatározó vállalatainak ipari vezérlőrendszereiben. Ezzel kapcsolatban az NSA igazgatója megjegyezte, hogy a fenyegetések és a sebezhetőségek változása és növekedése az utóbbi időben riasztó méreteket öltött, arra kényszerítve az Egyesült Államokat, hogy fokozza védelmi intézkedéseit. A kibervédelemért felelős egységek felállítása folyamatban van, a tervek szerint többségük 2016 szeptemberéig eléri a kezdeti műveleti képességet – nyilatkozta Michael Rogers. (A kiemelt képen Michael Rogers tengernagy látható, a kép forrása: gannett-cdn.com)

A német védelmi kiadások 2019-re 33-ról 35 milliárd euróra emelkednek, derül ki a költségvetési tervezet szerdán elfogadott főszámaiból. Ursula von der Leyen védelmi miniszter a felszerelések hiányosságával és az aktuális válságokkal indokolta az emelés szükségességét. A korábbi középtávú pénzügyi tervhez képest ez 6,2%-os többletet jelent. A kül- és belbiztonságra fordított kiadások egyaránt emelkednek; a hadsereg mellett a rendőrség és a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal is több forrásokhoz jut. A Külügyminisztérium további 550 millió euróval, összesen 4,275 milliárd euróval gazdálkodhat. A humanitárius segítségnyújtási feladatokra 318 millió eurót juttatnak. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter külön kiemelte, hogy a diplomáciai képviseltek védelmére többet szeretne fordítani, mint korábban.

ursula-von-der-leyen

Ursula von der Leyen és Frank-Walter Steinmeier kabinetülésen 
(Forrás: tagesspiegel.de)

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a pénteken megrendezett EU-csúcs alkalmából találkozott David Cameron brit miniszterelnökkel, Francois Hollande francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral. Az európai vezetőkkel történt pénteki brüsszeli egyeztetés azt célozta, hogy az EU egységes álláspontot képviselve tudjon becsatlakozni az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások menetébe. Az úgynevezett „hatok” (az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, Németországgal kiegészülve) immár évek óta folytatnak tárgyalásokat a teheráni kormánnyal annak érdekében, hogy Irán nukleáris fejlesztési politikáját befolyásolják. A nemzetközi közösség azt szeretné elérni, hogy Irán ne folytathasson olyan nukleáris programot, amelynek folyománya egy katonai célokra is bevethető fegyver. Az idő egyre jobban sürgeti a feleket, amit az elmúlt hetek megélénkülő diplomáciai tevékenysége is mutat. A megállapodás megszületésének legutóbbi kitűzött határideje március 31-e, a technikai adatokkal kiegészített végső megállapodásé pedig június vége.

Az iraki hadsereg és a vele szövetséges milíciák, miután visszafoglalták Tikrit mintegy 85 százalékát, továbbá az annak környéken található stratégiai jelentőségű településeket, átmenetileg felfüggesztették műveleteiket annak érdekében, hogy a lakosság még ott maradt része elhagyhassa a harcok sújtotta területeket. Az iraki kormányerők először tudtak benyomulni Szaddám Huszein egykori diktátor szülővárosába azóta, hogy a települést mintegy kilenc hónappal ezelőtt elfoglalták az Iszlám Állam fegyveresei. Tikrit városa azért kulcsfontosságú, mert birtokbavételét követően lehetővé válna támadást indítani az Iszlám Állam egyik központjának számító Moszul ellen. A nagy befolyással rendelkező Hádi al-Amíri, a Badr Szervezet nevű párt vezetőjének javaslata szerint azonban Moszul előtt még Anbar tartományt is fel kellene szabadítani, mivel az ott küzdő erők segítség nélkül már nem képesek sokáig kitartani. A Tikrit elleni offenzívát követően ugyanis az Iszlám Állam egyre nagyobb intenzitással támadja a tartomány központját, Ramádit, és foglal el területeket a városból.

A Pentagon hétfői közleményében megerősítette, hogy egy amerikai drón végzett múlthét pénteken az iszlamista al-Shabab terrorszervezet egyik vezetőjével Adam Garar-ral. Az USA szerint Gararhoz köthető a 67 halálos áldozatot követelő, 2013-as Westgate bevásárlóközpont elleni merénylet irányítása, és halálával a konfliktus egy meghatározó eleme szűnt meg.

Északkelet-Kenyában, a szomáliai határtól körülbelül 100 km-re fekvő Wajirban egy csapat csuklyás férfi gránátot dobott egy kisboltra. Az üzlettel együtt a bent tartózkodó emberek is meggyulladtak és így rohantak ki az utcára, ahol végül belehaltak sérüléseikbe. Nem sokkal az eset után az al-Shabab terrorszervezet közleményben bejelentette, hogy az elkövetők a szervezet tagjai.

A jövő heti választásokon újra induló nigériai elnök Jonathan Goodluck egy interjúban arról beszélt, hogy reményei szerint egy hónapon belül sikerül a Boko Haram terrorcsoport által megszállt területeket visszafoglalni. A lakosság erős kritikával illeti a kormányt, amiért nem lépnek fel elég erélyesen a szervezet ellen és rengeteg lehetőséget elszalasztottak már a területek visszafoglalására. Goodluck miután a februárra tervezett elnökválasztást hat héttel elhalasztották azt nyilatkozta, hogy a hadseregnek több időre van szüksége felkészülni és megerősíteni az ország védelmi rendszerét. A mostani interjújában az elnök elismerte, hogy a kormányé a felelősség a kezdeti lassú reakciók miatt, de azt ígérte az állampolgároknak, hogy a későbbiekben minden erejükkel a folyamatok felgyorsítására fognak törekedni.

Nagy-Britannia komoly lépést tett a Falkland-szigetek légvédelmi megerősítése felé az új struktúra egyik kulcsfontosságú elemének kiépítéséről szóló tender kiírásával. A védelmi minisztérium a közelmúltban tájékoztatta az ipar érintettjeit, a „Battle Management C4I” rendszer követelményiről, és egyúttal megindították a kiválasztási eljárást az előminősítési kérdőívek kiküldésével. A minisztérium szóvivője elutasította, hogy a fejlesztés a Falkland-szigetek megerősítését szolgálja majd, de ipari források szerint a BMC4I rendszer, az Argentínától mindössze 300 mérföldre fekvő, brit tengerentúli terület védelmi irányításának ellátására lesz kifejlesztve. A Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Saab azok a vállalatok, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy képviselve voltak a minisztérium februárban tartott zárt ülésén. A pályázat a brit besorolás szerint a B1-es finanszírozási kategóriába esik, ami azt jeleni, hogy BMC4I projekt 100 millió font (147 millió USD) és 250 millió font közé tehető.

zsiraf-radar

A „Zsiráf” radar része, a brit szárazföldi haderő légtér felderítő rendszerének (LEAPP)
(Forrás: Lockheed Martin)

A Kirgiz különleges rendőri alakulatok (GKNB) továbbra is harcolnak a Szíriába utazó radikális muszlimok ellen, akik az Iszlám Állam (IS) terrorszervezetet támogatják. Értesülések szerint, jelenleg 230 kirgiz nemzetiségű harcol Szíriában az IS oldalán. Eddig mintegy negyven főt tartóztattak le, akik bizonyosan kapcsolatban álltak a terrorszervezettel, illetve annak sejtjeivel. Nyomozás indult el Rashot Kamalov, népszerű vallási vezető ellen is, aki az IS támogatását hirdeti. Sokan félnek a GKNB beavatkozásaitól az országban, amelyek tovább szíthatják a feszültséget de Osh rendőrfőkapitány azonban kijelentette, hogy csak megfelelő intézkedésekkel lehet megállítani az Iszlám Állam térnyerését és a kalifátus kiterjesztését.

Az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió három legfontosabb tagja nagy gazdasági nehézségekkel fog szembesülni az olaj árának globális csökkenése miatt, mondta Nursultan Nazarbajev kazah elnök. Mielőtt azonban elkezdődtek a tárgyalások az orosz és fehérorosz féllel, Nazarbajev kijelentette, hogy a szituáció viszonylag stabilizálódott. Jelenleg Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország és Örményország a gazdasági unió tagja, Kirgizisztán még fontolgatja belépését, amely ez évben következhet be. Nem segítették a kereskedelmi helyzetet az Oroszország ellen foganatosított szankciók sem, a rubel árfolyama hatalmasat zuhant a dollárral szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök véleménye szerint sem egyszerű megoldani a jelenlegi gazdasági problémákat, de bízik benne, hogy a gazdasági partner Kazahsztánnal ez sikerülni fog a jövőben.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtöki találkozójukon megegyeztek abban, hogy továbbra is fennmaradnak az Oroszország elleni szankciók, addig biztosan, amíg létre nem jön egy Ukrajnával kötött békemegegyezés. A szankciók körét tovább is bővíthetik az eredményesség jegyében az év végéig. Egyes tagállamok vitáztak a gazdasági szankciók mértékéről, hiszen ezek a tagállamok gazdaságaira is negatív hatással vannak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint a szankciók felülvizsgálatát a Minszki egyezmény betartásához kell kötnie az Európai Uniónak, ezt a kérdést véleménye szerint az év végén kell megvitatni. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök kifejezte reményét azt illetően, hogy az Európai Unió tagállamai egységesek maradnak Oroszország kérdésében, hiszen csakis így érhetik el a békét.