Főoldal Cikkek Amerika búcsút vesz az orosz rakétahajtóművektől?

Amerika búcsút vesz az orosz rakétahajtóművektől?

Írta
1449
0
Megosztás
Atlas V hordozórakéta. (A kép forrása: wired.co.uk)

A Krím-félsziget elcsatolásának második évfordulójához közeledve John McCain szenátor felkérte az Amerikai Egyesült Államok légierejét, hogy folytasson le vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön, az ország nem sérti-e a 2014-től bevezetett Oroszországot sújtó szankciókat az RD-180-as rakétahajtómű vásárlásával. A szankciós rezsim – melyben Amerikán kívül részt vesz az Európai Unió, Kanada és számos egyéb ország – három területen korlátozza az Oroszországi Föderációval folytatott kereskedelmet: akadályozza a kijelölt állami tulajdonú cégek nyugati pénzpiacokhoz férését a banki, energetikai és védelmi szektorok tekintetében; embargót vezet be az olajfeltárásra és -kitermelésre használt csúcstechnológiai felszerelések tekintetében; valamint szintén embargót irányoz elő a katonai és kettős felhasználású termékek vonatkozásában.

A kormányzati és kereskedelmi műholdak pályára állításához az amerikai United Launch Alliance (ULA) vállalat legtöbbet használt Atlas V hordozórakétáinak egyik legfontosabb alkotórésze az említett orosz fejlesztésű RD-180-as rakétahajtómű. Amennyiben a hajtómű importját betiltják, mind az ULA, mind az amerikai kormány kényes helyzetbe kerülhet, az országban ugyanis az ULA mellett csak a SpaceX vállalat rendelkezik jogosultsággal a nemzetbiztonságot érintő rakétaindítások kivitelezéséhez. Az RD-180-as hajtómű nélkül az ULA elsődleges profiljának számító kormányzati megbízások drasztikus csökkenésével számolhat, ami jelentős kihívás elé állítja a vállalatot.

McCain szenátor a szóban forgó rakétahajtómű szankciós rezsimnek való megfelelésével kapcsolatos kételyei azután fogalmazódtak meg, hogy napvilágra kerültek tervek az orosz űripar újrastrukturálásáról. A korlátozások bevezetése után 2014-ben a SpaceX kezdeményezésére már lezajlott egy vizsgálat, amely akkor az ULA számára kedvezően zárult: megállapították, hogy az NPO Enyergomas gépgyártó vállalattal folytatott kereskedelem nem sérti a szankciókat. Most azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök december végi rendeletével az Enyergomas részvényeinek nagyjából 75%-ával rendelkező United Rocket and Space Corporation beleolvad az átalakított Roszkoszmoszba. Az új Roszkoszmosz irányítása pedig jelentős részben Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes irányítása alá fog tartozni, aki egyike az Egyesült Államok által jegyzett szankciós listán található személyeknek. Értesülések szerint az irányító testület tagja lesz Szergej Csemezov is, aki a kettős felhasználású és high-tech termékekkel foglalkozó Rosztyehnologiji állami cég vezetője, és mind Csemezov, mind a vállalat megtalálható a szankciós listán.

A szankciós rezsim valószínűleg még huzamosabb ideig érvényben marad, annak eltörlését ugyanis a minszki megállapodásban foglaltak teljesüléséhez kötötték.[1] Az RD-180-as rakétahajtómű ügyében folytatott vizsgálat eredménye várhatóan egy-két héten belül lesz nyilvános. Amennyiben az eredmény szerint a kereskedelem sérti a szankciókat, a légierő kénytelen lesz felfüggeszteni használatukat. Az Amerikai Védelmi Minisztérium azonban már dolgozik az alternatíván: egy február 29-i bejelentésben nyilvánosságra hozott szerződés szerint 2019 végére egy amerikai fejlesztésű hajtóművel szeretnék helyettesíteni az RD-180-at.

A korlátozások bevezetése óta egyébként több jelentős megállapodás is meghiúsult a védelmi ipar területén, ezek közül az egyik legnagyobb figyelmet a Franciaországtól 2011-ben rendelt két Mistral típusú helikopterhordozó leszállításának kérdése kapta. A hadihajókat 2014 novemberében kellett volna átadni Oroszországnak, ám a szankciók miatt ez végül nem történt meg. A hajókat később Egyiptom vásárolta meg, Franciaország pedig visszafizette a 893 millió eurós orosz előleget.

[1] Az Európai Unió Tanácsának 2015. decemberi határozata alapján újabb hat hónappal hosszabbítják meg, a 2014-ben eredetileg egy éves időtartamra tervezett Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciókat.