Főoldal Szakkollégium Szakkollégiumi hírek NATO csatlakozás hatása a magyar haderőre – Az elmúlt 15 év mérlege

NATO csatlakozás hatása a magyar haderőre – Az elmúlt 15 év mérlege

Írta
1015
0
Megosztás

Április 30-án a Biztonságpolitikai Szakkollégium valamint a Magyar Hadtudományi Társaság szervezésében Takács Attila ezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka tartott előadást a rendszerváltás óta eltelt lassan 25 év leforgása alatt Magyarország fegyveres erőit ért változásokról, amely számvetés aktualitását Magyarország NATO tagságának idei 15 éves évfordulója alapozta meg. Takács Attila ezredes előadásában a Varsói Szerződés keretei között működő Magyar Néphadsereg és a NATO szövetségi rendszerében működő Magyar Honvédség jellemzőit vetette össze, rámutatva ezzel a két szervezet – több szempontból is – eltérő voltára. A hadviselés terén a Néphadsereg tulajdonképpen a III. világháborúra készült, míg ma elsősorban az országvédelem és a szövetségi feladatok ellátása áll a középpontban. Korábban a legfontosabb azonban nem a háború megvívásának kérdése hanem a sikeres elrettentés megoldásának problematikája volt a legfontosabb. Az előadó azonban hangsúlyozta, hogy az elrettentés szerepe – attól függetlenül, hogy manapság kevesebb szó esik róla – továbbra is jelentős, hiszen jelenleg is nagyjából húszezer nukleáris fegyver van az atomhatalmak birtokában. Magyarország fegyveres erőinek szervezete is sokat változott; a korábbi Néphadsereg, a határőrség és a munkásőrség helyett ma már csak a Magyar Honvédség képviseli a fegyveres erőket.

bszk-nato-15-ev-MH-2014-02

A Varsói Szerződésen belül teljes mértékben a VSZ és a Szovjet Hadsereg cél- és feladatrendszereinek volt alárendelve a Néphadsereg, sokat számított az ideológia, és az egyirányú autoriter vezetési stílus volt jellemző, míg manapság a NATO keretein belül az ideológia megszűnt és a legfelsőbb szintű döntéshozatal a demokratikus elvek mentené, konszenzuson alapul. Előadásában az ezredes úr a műveleti képességek és a készenlét kapcsolatában elmondta, a Néphadsereg időszaka alatt – felkészülve egy új világháború eseményeire – 30 perc volt a készenléti idő, míg a jelenlegi enyhébbnek ítélt biztonsági környezetben a gyorsreagálású NATO alakulatok esetében ez 5 nap. A Magyar Honvédség ma is törekedik arra, hogy a műveleti képességek teljes spektrumát le tudják fedni. A missziók tekintetében fontos megemlíteni, hogy a Magyar Honvédség a gazdasági válságnak köszönhető forráshiányok ellenére is erőn felül teljesít a NATO missziókba küldött katonák számát tekintve. Emellett fontos üzenete volt az előadásnak, hogy a NATO tagságunk és a missziók egyik kifejezetten pozitív oldala, hogy a Magyar Honvédség lehetőséget kap a folyamatos alkalmazásra, hiszen – ahogy annak idején Rommel fogalmazott – az a hadsereg, amelyet nem alkalmaznak, előbb utóbb saját magát pusztítja el.

Agócs Endre