Főoldal Cikkek NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. április

NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. április

796
0
Megosztás
Április 4-e az aknamentesítés világnapja. (A kép forrása: nato.int)

Partnerkapcsolatok

2017. április 3.

Az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián került megrendezésre az a kurzus, amelynek keretein belül az afgán szakértők a fegyveres erők civil kontrolljával foglalkozhattak. A tanfolyam az Afganisztáni Marshal Fahim Nemzetvédelmi Egyetem, a Román Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolgár GS Rakovski Nemzetvédelmi Egyetem, illetve a NATO támogatásával valósult meg.

A tanfolyam célja, hogy a résztvevők megfelelő tudásra tehessenek szert a stratégiai gondolkodás és a stratégiai tanácsadás területén, valamint hogy megismerjék a polgári és katonai perspektívákat, amivel elősegíthetik a kommunikációt a fegyveres erők és a civil szereplők között.

A fegyveres erők civil kontrolljának fejlesztése szerves részét képzi a NATO védelmi oktatási programjának (NATO’s Defense Education Enhancement Programme) Afganisztánban. A program az Afgán Nemzeti Hadsereg kérésére és együttműködésével jött létre annak érdekében, hogy fokozza a stratégiai kultúra ismereteit a tisztikaron belül, illetve elősegítse a megfelelő civil-katonai kapcsolatok kialakulását Afganisztánban.

2017. április 4.

Április 4-e az aknákkal kapcsolatos felvilágosítás és aknamentesítési segítségnyújtás Egyesült Nemzetek által meghirdetett nemzetközi napja. A kezdeményezés célja a civilek életére és a világ nemzeteinek fejlődésére kiható, aknákkal kapcsolatos valós és halálos veszélyre való figyelemfelhívás.

A világnap kapcsán fontos megemlíteni a NATO hozzájárulását a humanitárius aknamentesítési folyamatokhoz, amelyek során a Szövetség olyan partnerországokkal dolgozik együtt, mint Ukrajna, Afganisztán, Grúzia vagy Egyiptom. Ezidáig a Szövetség ötmillió gyalogsági akna és 642 ezer fel nem robbant lövedék hatástalanításában vett részt. A NATO hozzájárult a robbanóeszközök és lőszerek hatástalanításának és az improvizált robbanószerkezetek (IED) elleni technikák szakértőinek kiképzéséhez is.

A Tudomány a Békéért és Biztonságért (Science for Peace and Security, SPS) Program keretein belül az Atlanti Tanács a szakértők biztonsági felszereléséért is felel, ezen kívül támogatják még például az Ukrán Állami Segélyszolgálat kommunikációs rendszerének fejlesztéseit is. A Program partnerországaival szoros együttműködésben vesz részt az aknamentesítési folyamatok fejlesztésében, amikre példa lehet az ukrán földfelszín alatti radartechnológia, az egyiptomi sivatagok aknamentesítésére szolgáló eszközök fejlesztése, és a víz alatti aknakeresés Montenegróban.

2017. április 5-7.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte az április 4-i Khan Shaykhun szíriai város elleni vegyifegyver-támadást, amely több mint 100 ember életét oltotta ki. A támadást követően, a Shayrat reptere elleni USA válaszcsapás nyomán a Szövetség főtitkára a következőket nyilatkozta:

Minden felelősség a szír főhatalmat terheli. A vegyi fegyverek használata […] tiltott a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény által, amit Szíria 2013-ban írt alá. […] Szíriának az Egyezmény tagjaként felelőssége gondoskodni kötelezettségeinek maradéktalan teljesüléséről.

A NATO már korábban is következetesen elítélte a szíriai kormány vegyi fegyvereinek folytatólagos bevetését; az Asszad-rezsim tette nem maradhat felelősségre vonás és válaszreakció nélkül. A Szövetség a jövőben is minden nemzetközi akciót támogat, amely a béke és politikai stabilitás helyreállítására törekszik Szíriában.

2017. április 6.

A NATO-Ukrajna együttműködés kereteiben robbanóanyagtól mentesítették Balaklija városát és a szomszédságában található településeket. Ezzel 10 km-ről 1 km-re csökkentették Balaklija és környékének hadianyagok miatt életveszélyesnek nyilvánított területét. Emellett sikerült visszaállítani az áramellátást a városban, de a szakemberek továbbra is dolgoznak a gázellátó infrastruktúra helyreállításán.

Az ukrán kormány nevében az Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ (EADRCC) mondott köszönetet az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat Robbanó Hadianyag Ártalmatlanító (EOD) egységeinek, valamint a nemzetközi támogatásért – a NATO Tudomány a Békéért és Stabilitásáért Programjának közreműködésével – Lengyelországnak, Szlovákiának és Romániának.

2017. április 7.

Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese ukrajnai látogatása során találkozott Petro Porosenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és helyettesével Ivanna Klympush-Tsintsadze-vel. Április 6-án a Kijevi Taras Shevchenko Nemzeti Egyetemen elhangzott beszédében a főtitkár-helyettes biztosította Ukrajnát arról, hogy a Szövetség továbbra is kiáll az ország területi szuverenitása mellett és nem ismeri el a Krím-félsziget illegitim annektálását. Továbbá elítéli Oroszország destabilizáló tevékenységét Kelet-Ukrajnában.

Gottemoeller elismerően beszélt a közelmúltban végbement ukrán reformokról, így az állam továbbra is számíthat a NATO segítségére. A főtitkár-helyettes kiemelte a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára, amely 40 előre megszabott intézkedésre fordítható támogatást és hat különböző, sokmillió eurós, ún. Bizalmi Alapból áll össze. Az Orvosi Rehabilitációs Bizalmi Alap keretei közt valósul meg a sebesült katonák rehabilitációjának, kórházaknak és az orvosok munkájának finanszírozása. Ha csak az előző hetet tekintjük példaként, az Alap segítségével a NATO egy új rehabilitációs intézetet létesített Kharkivban. Idén szeptemberben pedig az ukrán atlétikacsapat, akik felépülését a NATO segítette, teljesítették a 2017-es Torontói Invictus Játékokat.

NATO-Ukrajna Bizottság. (A kép forrása: nato.int)

2017. április 10-11.

Másodszor rendezték meg Grúziában a Nyílt Diplomácia Fórumot (Public Diplomacy Forum) a grúziai NATO Napok keretében, amely eseménysorozatnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a NATO és Grúzia kapcsolatainak fontosságára.
A fórumon hangsúlyozták, hogy mennyire fontos biztosítani a pontos tájékoztatást és a szabad médiát – miközben a dezinformációval és az álhírek terjedésével is meg kell küzdeni. Felszólalt Tacan Ildem is, a NATO közkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese, aki szerint a Szövetség és partnerei információs háborúban állnak az oroszokkal. „A NATO nem propagandával válaszol a propagandára. Ezt tényekkel és értékeinkben való hittel tesszük.” – mondta a főtitkárhelyettes.

2017. április 11.

Számos NATO-tagország és az Európai Unió több tagja találkozott április 11-én Helsinkiben, hogy megalapítsák a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központot (European Centre for Countering Hybrid Threats). Összesen kilenc tagország írta alá az alapítólevelet: Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A NATO és az Európai Unió ugyan nem szerződő felek, de aktívan részt fognak venni a Központ életében. A Szövetség számára a hibrid fenyegetések elleni küzdelem prioritásként kezelendő, mivel ez a fajta fenyegetés a háború és a béke elmosódott határán áll, ötvözve a katonai agressziót a politikai, gazdasági, és diplomáciai érdekekkel, valamint a kiber- és dezinformációs fenyegetésekkel. A NATO hibrid fenyegetések elleni stratégiája magába foglalja a megerősített koordinációs rendszert az Európai Unióval, egy új hírszerzési részleg létrehozását, képzéseket és gyakorlatokat.

2017. április 12-13.

Jens Stoltenberg az USA-ban tett kétnapos látogatást, mely során először találkozott Donald J. Trump amerikai elnökkel. Sajtótájékoztatójukon kifejtették közös véleményüket, miszerint a NATO-tagállamoknak el kell érniük a GDP-vel arányos 2%-os védelmi kiadást, hogy a Szövetség erősebbé válhasson. Emellett Trump elmondta, hogy a NATO szerinte már nem elavult, mert a főtitkárral egyetértettek abban, hogy a Szövetségnek többet kell tennie a terrorizmus elleni harcban – Stoltenberg szerint pedig ez egy fontos téma lesz a májusi állam- és kormányfői találkozón.

2017. április 25.

Jens Stoltenberg a NATO központjában üdvözölte Ukrajna Európai- és Euroatlanti Integrációjáért felelős miniszterhelyetesét, Ivanna Klympush-Tsintsadze-t az ún. Ukrajna-reform ütemtervének megvitatása érdekében.

A NATO-Ukrajna Bizottság – mely a NATO és Ukrajna közötti kapcsolat alakításáért és az együttműködés minél magasabb fokú létrejöttéért felelős – ülésén a miniszterhelyettes összegezte a tagországoknak, mit is jelent pontosan Ukrajna reformtörekvése, valamint ismertette a reformok évente várható ütemfejlődését.
A főtitkár megköszönte az ukrán kormány reformtörekvéseit a biztonság- és védelempolitika területén és biztosította a miniszterhelyettest a NATO további támogatásáról. Kifejezte a Tanács és saját maga együttérzését az EBESZ-megfigyelő tragikus halálával kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a Minszk II. megállapodás teljes körű betartásának szorgalmazására is.

2017. április 26-27.

Jens Stoltenberg két kiemelt téma megtárgyalása céljából látogatott el Máltára. Útjának első napján Valettában találkozott a máltai miniszterelnökkel, Dr. Joseph Muscattal, George Vella külügyminiszterrel, valamint a belügyekért és nemzetbiztonságért felelős miniszterrel, Carmelo Abela-val. A tárgyalás fő témája az ország NATO-val való együttműködése mellett a tengeri biztonság kérdésköre volt, melynek kapcsán a főtitkár tiszteletét fejezte ki a máltaiak politikailag pártatlan hozzáállásáért.

Stoltenberg látogatásának második napján egy informális találkozón vett részt az Európai Unió tagállamainak védelmi minisztereivel, ahol a két szervezet szorosabb együttműködésének kialakításáról tárgyaltak. Stoltenberg beszédében kiemelte, hogy a NATO-EU tengeri kooperáció megvalósulásának csomópontja Málta, ugyanis partjainál a NATO Sea Guardian fedőnevű akciójával nyújt segítséget EU Operation Sofia tengeri műveletének. Ennek kapcsán a főtitkár külön köszönetét fejezte ki a máltai kormánynak, ami az EU soros elnökeként elősegítette a szorosabb együttműködést.

Jens Stoltenberg és Dr. Joseph Muscat, máltai miniszterelnök Valettában. (A kép forrása: nato.int)

2017. április 27.

Az olaszországi Miniszterek Tanácsának elnökével adott közös sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára kiemelte, hogy nagyra értékeli ezt a lehetőséget a találkozásra, ahol megvitathatják a Szövetséget érintő biztonsági kihívások széles skáláját; továbbá kihangsúlyozta az előkészületeket a májusi brüsszeli NATO-csúcsra, ahol a NATO-vezetők, illetve a szövetségesek állam- és kormányfői is jelen lesznek, beleértve az Amerikai Egyesült Államok elnökét, az újonnan megválasztott francia elnököt, és Montenegró, a reménybeli következő szövetséges állam képviselőjét is.

Stoltenberg megköszönte továbbá Olaszország hozzájárulását a közös NATO-missziókhoz, ezen belül is kiemelve az Afganisztánban és Koszovóban szolgálatot teljesítő olasz katonák jelentőségét a Szövetség eredményes munkájára nézve (a koszovói KFOR misszió vezetését is ők látják el jelenleg). A főtitkár hangsúlyozta továbbá a terrorizmus elleni harcot az afganisztáni ISIL-ellenes koalíció tekintetében, illetve fontosnak találta a líbiai modern intézmények és egy korszerű védelmi minisztérium kiépítését.

2017. április. 28.

Macedóniában a szociáldemokrata és az albán kisebbségi pártok új, albán származású házelnököt választottak, amire válaszként a jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe. A törvényhozás épületében a tüntetők a szociáldemokrata és az albán képviselőkre támadtak, akik közül többen meg is sérültek. Az incidenst Jens Stoltenberg mélységesen elítélte, mivel véleménye szerint egyetlen parlamentben sincsen helye erőszaknak. A főtitkár felszólította a macedóniai politikai szereplőket a demokratikus folyamatok tiszteletben tartására és a párbeszéd útján történő problémamegoldásra.

Műveletek

2017. március 31.

A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (Communications and Information Agency, NCI) kilátásba helyezte az ukrán kormánnyal való együttműködést a tagország vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence, C4) rendszereinek fejlesztése érdekében.

Az Ügynökség szakértői és az ukrán oldal képviselői találkoztak a jövőbeli információ- és tudáscsere céljából. A következő találkozó és képzés Ukrajnában lesz május 15-19. között; a projekt lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy elsajátítsa a Tanács vezetési, irányítási, helyzetismereti, és interoperabilitási képességeit.

Az Ügynökség ezen kívül támogatja Ukrajnát a Regionális Légtérbiztonsági Programjában (Regional Airspace Security Programme, RASP). A Program célja létrehozni egy határokon átnyúló koordinációs hálózatot, amely lehetővé tenné a légtérben bekövetkezett balesetek hatékonyabb megelőzését és az esetleges helyzetek effektívebb kezelését Ukrajna és a NATO közös közreműködésével. A Szövetség tagországai jelenleg is fontolgatják egy ugyanilyen program szélesebb körben történő létrehozását, ami főleg a Baltikum területén és a Fekete-tengeri régióiban működne.