Főoldal NATO-NETto Az Európai Unió és a NATO összefogása egy biztonságosabb Földközi-tengerért

Az Európai Unió és a NATO összefogása egy biztonságosabb Földközi-tengerért

1664
0
Megosztás
(A kép forrása: htt://hrw.org)

Az Európai Unió és a NATO együttműködése napjaink egyik leghasznosabbnak bizonyuló katonai összefogása az Európát lassan két éve folyó migránsválság kapcsán. A két szervezet tagállamai nagyban átfedik egymást, ami elősegíti az integrált beavatkozást a Földközi-tenger, az Adriai-tenger és az új trendnek számító orosz-norvég útvonal embercsempészei ellen.

A két szervezet közötti kapcsolat 2016 februárjától tekinthető kézzelfoghatónak, azonban már a tavalyi évtől közeledés látszott a NATO és az EU-t képviselő Frontex műveletei között.

A Frontex az EU 2004-ben alapított, varsói székhelyű intézménye, mely a kezdetektől koordinálta a tagállamok határőrizeti szerveit. Első, a migránsválságra reagáló művelete az úgynevezett „Poseidon-művelet” volt, mely a Délkelet-Európára irányuló fokozott határrendészeti és hírszerzési műveleteket foglalta magába 2014 márciusától az év végéig, főleg Bulgária és Görögország területein. A műveletben résztvevő erők elsősorban a szárazföldön tevékenykedtek. Az Unió erre szánt költségvetése 2,25 millió euró volt, mely a rá következő művelet költségvetéséhez képest meglepően alacsony összeg.

A Frontex második, már a NATO-val együttműködő művelete 2015-ben kezdődött meg „Triton” néven, és a Poseidonnal ellentétben már jóval nagyobb hangsúlyt fektet a Földközi-tenger és Adriai-tenger védelmére. Az elsősorban Olaszországot és Görögországot érintő művelet az Europollal és a nemzetek hatóságaival közreműködve tartotta ellenőrzése alatt a Földközi-tengert annak érdekében, hogy az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkező embercsempészetet visszaszorítsa. A NATO-val való együttműködést ékesen bizonyítja, hogy a művelet megkezdését már több, nem EU tagország is aláírta, mint például Norvégia vagy Izland.

„Drámaian megnöveljük jelenlétünket a Földközi-tenger centrumában annak érdekében, hogy támogassuk az olasz hatóságok parti őrizeti munkásságát a határvédelem és az életmentés érdekében. Már így is túl sok haláleset történt a vizeken” – nyilatkozta Fabrice Legerri, a Frontex ügyvezető igazgatója.

A segítségnyújtás mértéke valóban sokkal többnek bizonyult, mint a Triton előtti művelet idején: az Európai Bizottság csak a tavalyi évben összesen 26,25 millió eurót fektetett mindkét terület támogatásába, az idei évre pedig további 45 millió eurót kívánnak a műveletekre fordítani.

A pénzügyi növekedésen túl a felszereltség is javult, hiszen a Poseidon kizárólag szárazföldi műveletével ellentétben a Triton már tengeri és légi flottával rendelkezett. Számszerűsítve 3 repülőgéppel, 2 helikopterrel, 6 parti és 12 nyíltvízi járőrhajóval, illetve elemző és felderítő egységekkel.

Követve azonban tavaly nyáron egyre súlyosbodó válságot, korántsem nevezhetjük teljes sikernek a műveletet. Ezt felismerve az EU úgy döntött, hogy gyökeres változtatásra van szükség a műveletek hatékonyságának növelése érdekében. A Frontex előző év december 17-i közleményében jelentette be a Poseidon megreformálását, mely bár ugyanazon szektorban, de jóval több és korszerűbb felszereléssel támogatná a már javában folyó műveletet.

A NATO-val való szoros együttműködés egészen februárig váratott magára, amikor is Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára bejelentette az EU-val való együttműködési szándékát. Az összefogás elsősorban Németország, Görögország és a nem EU-tag, de a válságban nagyon is érintett Törökország kezdeményezése. Ezen országok a szervezet közreműködésével akarnák felszámolni az illegális embercsempészetet az Adriai-tengeren és a Földközi-tengeren egyaránt.

Jens Stoltenberg február 11-i brüsszeli beszéde alapján német vezetésű lesz az a tengeri flotta, melyet a szervezet minél hamarabb útjára indítana. A The Guardian további hírei szerint a haditengerészet műveletein túl a NATO által biztosított repülőgépek szintén megkezdik feladataik ellátását, mely során a görög és török parti őrséggel együttműködve megfigyelés alatt tartják a migránsokat szállító hajók és csónakok mozgását.

„Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a már úton lévő hajókat visszairányítjuk, sokkal inkább azt, hogy a NATO hozzájárul az emberkereskedelemben résztvevő bűnözői hálózatokról történő információszolgáltatáshoz.” – tette hozzá Stoltenberg.

A szervezet munkálatai magukba foglalják azt is, hogy a nemzetközi jogi normáknak megfelelően tiszteletben tartják az érintett államok szuverenitását. Éppen ezért a főtitkár kihangsúlyozta, hogy a görög és török fegyveres erők nem avatkoznak be egymás területein sem a tengereken, sem a légtérben, továbbá a szövetséges államok területén való ellenőrzésen túl információszerző/felderítő csapatokat akarnak küldeni a szír-török határhoz is.

A brüsszeli találkozó után két héttel Stoltenberg sajtóközleményben számolt be a már folyó munkálatokról. Ebben többek között megemlíti azt, hogy az ígért, német vezetésű, több ország (többek között Kanada, Németország, Görögország és Törökország) által küldött hajókból álló flotta 48 órán belül a helyszínre érkezett és megkezdte a munkálatait. Emellett egyéni véleményében hangsúlyozta, hogy a krízis megoldása közös ügy, ami közös megoldást is kíván.

„Nem szabad alábecsülni a probléma összetettségét. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a válság évek óta elhúzódik, és nem lesz gyors megoldása. De figyelmen kívül hagyni ezt a  problémát egyben azt is jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk a NATO alapvetéseit – és én büszke vagyok a szervezet annak érdekében tett erőfeszítéseire, hogy segítse tagjait és az Európai Uniót ezekben a nehéz időkben. “

A Nemzetközi Migrációs Szervezet nem sokkal a brüsszeli találkozó előtt megjelent nyilatkozata szerint ebben az évben már 409 ember vesztette életét a nyílt tengeren, miközben próbált átjutni az Európai Unió területére. A tengeren szerencsét próbálók száma megtízszereződött az előző évhez képest.

További aggodalomra ad okot az a feltételezés, miszerint a tengereken való járőrözés csak még jobban ösztönözni fogja a menekülőket a tengeren történő átkelésre, hiszen a NATO kezdeményezése növeli a menekülők életben maradási esélyeit. Líbiai embercsempészek nyilatkozták tavaly a Guardiannak, hogy a fokozott katonai beavatkozás a Földközi-tengeren nem szolgál elrettentésként az embercsempészeket választóknak.