Főoldal EUipso EU Figyelő – 2014. november

EU Figyelő – 2014. november

Megosztás
Catherine Ashton a Tanácsban (Forrás: euobserver.com)

Ismételten jelentkezik rovatunk, ezúttal az októberi hónap legfontosabb eseményeivel. E havi cikkünkben bemutatjuk az ukrajnai és iraki válságövezetekkel kapcsolatos Uniós intézkedéseket, valamint beszámolunk az új bővítési stratégiáról, az Európai Parlament delegációjának ukrajnai látogatásáról, Patrick de Rousiers magyarországi látogatásáról és még sok egyéb külpolitikai vonatkozású eseményről is.

 

Válságövezetek

Az Európai Unió 2014. október 24-en meghosszabbította az Ukrajna számára nyújtott egyoldalú autonóm kereskedelmi kedvezményeket 2015 végéig. A kedvezmény lényege, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény céljaival összhangban az Európai Unió megnyitja piacait az ukrán exportőrök számára. A kereskedelmi kedvezményeket eredetileg 2014 áprilisától novemberig tervezték, de az Európai Parlament elsöprő többségének támogatásával a kedvezmények 2015. december 31-ig érvénybe maradnak. A megállapodás célja pénzügyi és gazdasági segítségnyújtás Ukrajna számára. A kedvezmények arra is lehetőséget biztosítanak az országnak, hogy felkészülhessenek a szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazására.

Eközben az Ukrajnával határos Fehéroroszországgal szemben az Európai Uniómeghosszabbította szankcióit 2015. október 31-ig. A döntést a változások hiányával indokolják. Az Európai Unió továbbra is a politikai foglyok szabadon bocsátását, az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartását, valamint a jogállamiság erősítését várja el Fehéroroszországtól.

Az Európai Unió külügyminiszterei 2014. október 20-án közös nyilatkozatot fogadtak el az iraki és a szíriai helyzet kapcsán. Az Unió határozottan elítélte az Iszlám Állam tetteit, a külügyminiszterek elszántságukat fejezték ki arra, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi erőfeszítésekhez a terrorszervezek legyőzése érdekében. Az EU sürgeti, hogy mindenkit vonjanak felelősségre, aki megsértette az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot. A tagállamok nevében a külügyminiszterek felszólítják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy terjessze a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Kulcsfontosságúnak tartják, hogy Szíriában egy helyiek által irányított átalakulás menjen végbe, Irakban pedig egy, a társadalom egészét képviselő politikai vezetés jöjjön létre. A zárónyilatkozatban a miniszterek egyértelműen kijelentették, hogy az Aszad-rezsim nem lehet partnere az Európai Uniónak az Iszlám Állam elleni küzdelemben.

Catherine Ashton a Tanácsban (Forrás: euobserver.com)
Catherine Ashton a Tanácsban (Forrás: euobserver.com)

 

Szomszédságpolitika, bővítéspolitika

Az Európai Bizottság és az Európai Műsorszolgáltató Unió (EBU) október 2-án írta alá megállapodását a közös munkáról. A megállapodás szerint a felek együttes erővel segítik a média szabadságának teljes megvalósulását az európai szomszédsági területeken. Štefan Füle, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa nagy örömmel fogadta a megállapodást, kiemelve, hogy olyan országok, mint Ukrajna vagy Tunézia nagy hasznát tudják venni az EBU támogatásának. Az EBU többek között tanácsadással, technikai támogatással, valamint gyakorlati megoldásokkal segíti a szomszédsági országok médiumait a fejlődésben.

Október 3-án Brüsszelben találkozott Štefan Füle Bekir Bozdağ török igazságügy-miniszterrel egy megbeszélés erejéig, miután Törökország új EU-csatlakozási stratégiát adott ki. A dokumentum nagy hangsúlyt helyez a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének javítására. Füle felhívta partnere figyelmét arra, hogy a bírói rendszer további kiigazításra szorul, valamint erősíteni kell a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot.

Október 8-án mutatta be a bővítési biztos az új bővítési stratégiát, illetve a csatlakozni kívánó országok Progress Report-jait. A stratégia az elmúlt öt év bővítési tevékenységét mutatja be, ezen kívül pedig kiemeli a következő időszak legfontosabb teendőit. Füle beszédében bemutatta a Bizottság tevékenységét, amely 2012-ben a jogállamiság erősítését, 2013-ban a gazdasági kormányzást, 2014-ben pedig a közigazgatási reformot segítette a csatlakozni kívánó államokban. A stratégiát és az egyes országokról szóló Progress Report-okat az alábbi linken lehet tanulmányozni.


(Stefan Füle tájékoztatója az EB új bővítési stratégiájáról Forrás: youtube.com)

Štefan Füle október 13-án Jordániába látogatott, ahol a további együttműködésre írt alá megállapodást a helyi kormánnyal. Az együttműködési megállapodás mellett két, financiális támogatásról szóló szerződést is aláírtak a felek. Az egyik a közpénzek kezelésének és a közigazgatás reformjának a támogatásáról szólt 47.5 millió euró értékben, míg a másik az intézményi kapacitás-bővítést segíti 12 millió euró értékben. Ezzel a megállapodással a következő négy évre rögzítették az együttműködés területeit, amiben fontos részt kap a Szíriával kapcsolatos támogatás is.

Október 12-én eredményes választásokat tartottak Bosznia-Hercegovinában, amelyről 20-án az Európai Unió Tanácsa is jelentést készített. Ebben a dokumentumban a Tanács azt várja el az újonnan megválasztott kormánytól, hogy mihamarabb lásson munkához és sürgősen dolgozza ki a megoldásokat a kulcsfontosságú területeken meglévő problémákra. A Tanács továbbra is fontosnak tartja az ország biztonságának szempontjából az EUFOR ALTHEA fenntartását és mandátumának meghosszabbítását, ezzel is segítve a helyi hatóságok munkáját. Ezen kívül a dokumentumban továbbra is bátorítja a Tanács Boszniát, hogy a nemzetközi közösség támogatásával folytassa lőszer- és fegyvertöbbletének leszerelését.

Október 20-án adta ki a Bizottság az első jelentését Törökországról a vízum liberalizációt érintő intézkedéseivel kapcsolatban. A jelentésben több olyan elemet kiemeltek, amelyeknek erősítésére továbbra is szükség lenne. A dokumentum megemlíti a biometrikus útlevelekre való áttérést, ami a közösségi jogszabályoknak is része, egy a migráció kezelésére szakosodott intézmény, valamint jogszabályok létrehozását, a jóval hatékonyabb és modernebb határőrizeti rendszer megvalósítását, a visszafogadási egyezmények egységesítését az EU országokkal kapcsolatban, az antiterrorista jogszabályok felülvizsgálatát, valamint egy, a roma lakosság helyzetével kapcsolatos stratégia kidolgozását, mint fontos feladatokat.

Október 23-án Belgrádban tartottak miniszteri szintű találkozót a nyugat-balkáni államok, az ülésen Štefan Füle is részt vett. A gazdaság- és külügyminiszterek találkozóján a gazdasági kormányzás, a versenyképesség növelés és a munkahelyteremtés voltak a fő témák. A találkozón Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia vett részt.

Október 29-én adta ki második jelentését a Bizottság Grúzia vízummentességért tett erőfeszítéseiről. A jelentést Cecilia Malmström EU belügyi biztos mutatta be, aki elégedetten nyilatkozott a grúz tevékenységről. A jelentés kiemeli az új törvényeket a korrupció és a pénzmosás ellen, illetve nagyon fontos volt a személyi adatok védelméről és az antidiszkriminációról szóló törvények életbe léptetése 2014 tavaszán-nyarán. A munka tovább folytatódik Grúziában a vízummentesség eléréséért, amelyben a Bizottság technikai, jogi tanácsadást nyújt.

Ezzel a képpel búcsúzott a Twitteren Štefan Füle október 31-én biztosi pozíciójától, novembertől Johannes Hahn veszi át a helyét. (Forrás: twitter.com)
Ezzel a képpel búcsúzott a Twitteren Štefan Füle október 31-én biztosi pozíciójától, novembertől Johannes Hahn veszi át a helyét. (Forrás: twitter.com)

 

Műveletek

Az EUNAVFOR Atalanta keretében szolgálatot teljesítő spanyol ESPS Navarra legénysége október 18-án néhány órára átkelt a NATO Ocean Shield műveletében tevékenykedő, dán HDMS Esbern fedélzetére. A látogatás célja a koordináció és az együttműködés erősítése volt a kalózkodás elleni minél hatékonyabb küzdelem érdekében. A találkozó után az ESPS Navarra riasztást kapott egy esetleges kalóztámadás miatt, azonban a spanyol legénység röviddel az esetet követően megerősítette, hogy nem észleltek a térségben kalóztevékenységet.

Október 24 és 27 között az Európai Parlament egy delegációja látogatott Ukrajnába. A 14 képviselőből álló küldöttség célja az ukrán parlamenti választások megfigyelése volt, és annak ellenőrzése, hogy azok megfelelnek-e a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak és az ország törvényes rendjének. Az Andrej Plenkovic horvát képviselő által vezetett delegációt az EBESZ nemzetközi választási megfigyelő missziójába integrálták, és ennek keretében a résztvevők ellátogattak Kijev, Odessza, Harkov, Cserkaszi és Dnyitropetrovszk városába is. Az országban tartózkodásuk alatt több ízben is találkoztak a helyi választási hatóságokkal, a legfőbb politikai szereplőkkel, a média, valamint a civil társadalom főbb képviselőivel. Mizsei Kálmánt – az EUAM műveletének vezetőjét – szintén meghívták egy egyeztetésre, ahol bemutatta a misszió három legfontosabb irányvonalát, melyek a következőek:

  • Tanácsadói és mentorálási támogatás nyújtása a civil biztonsági szektor reformjához, amely magában foglalja a stratégiai és a műveleti szintet is a gyors fejlődés érdekében;
  • Az ukrán hatóságok támogatása annak érdekében, hogy megkönnyítsék és koordinálják a hozzáférést a reformmal kapcsolatos Uniós tervekhez és projektekhez;
  • A hatóságok támogatása annak érdekében, hogy elősegítsék a közvélemény tájékoztatását a reform részleteivel és végrehajtásával kapcsolatban.

 

Az EUFOR RCA műveletének parancsnokai – Philippe Pontiés tábornok és Thierry Lion tábornok – 140 európai katonának adományozta a közös biztonság- és védelempolitika szolgálati kitüntetését. Az UCATEX bázison tartott ceremónián Pontiés tábornok megköszönte a Banguiban állomásozó katonáknak, hogy hozzájárulnak a biztonságos környezet kiépítéséhez, valamint a humanitárius segélyszervezetek munkájához. A tábornok kiemelte, hogy az utóbbi hónapokban a fegyveres csoportok által elkövetett támadások nem akadályozták meg az EUFOR RCA-t a feladatainak elvégzésében.

Az olasz hatóságok kérése alapján megegyezés született Olaszország, a tagállamok és a FRONTEX (Európai határőrizeti ügynökség) szervezete között a „Triton” nevű művelet megindításáról. A mediterrán térségben, novemberben induló misszió célja az olasz erőfeszítések támogatása lesz, az Európai Unió irányába érkező menekültáradat kezelése érdekében. Bár a várható költségvetés havi 2,9 millió euró körül alakul majd, a FRONTEX emellett további támogatást kér a tagállamoktól (így például 2 darab merevszárnyú felderítő repülőgépet és 3 darab járőrhajót is).

 

Konferencia beszámoló

Október 31-én, magyarországi látogatása keretében tartott előadást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke, Patrick de Rousiers. Dr. Szenes Zoltán vezérezredes úr köszöntője után Rousiers prezentációjában kiemelte, hogy a globalizációs folyamatokat kísérő, társadalmunkban felmerülő problémák és válsághelyzetek az Unió fokozott szerepvállalását és a közösségek összefogását igénylik. Álláspontja szerint napjainkban a legnagyobb kockázatot jelentő és a leggyorsabb megoldásra váró biztonsági kihívások közé tartozik az ebolajárvány megállítása, az Iszlám Állam növekvő befolyásának visszaszorítása, illetve az ukrán válság kezelése. Mindezek tükrében hangsúlyozta, hogy az Európai Unió költségvetéséből a védelmi politikára szánt hozzájárulásokat a lehető legésszerűbben és hatékonyan kell felhasználni. A vezérezredes elismerően nyilatkozott Magyarország nemzetközi színtéren való részvételéről. Országunkat megbízható és minden tekintetben aktív szövetségesként jellemezte.