Főoldal Általános Tovább mélyül a venezuelai válság: 1 ország, 2 elnök?

Tovább mélyül a venezuelai válság: 1 ország, 2 elnök?

Írta
207
1
Megosztás
Kép forrása: ichef.bbci.co.uk

Venezuela megszakította a diplomáciai és politikai kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal, Nicolás Maduro, venezuelai elnök 72 órát adott az amerikai diplomatáknak, hogy azok elhagyják az országot.

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Michael R. Pompeo 2019. január 23-án nyilatkozatot tett közzé, melyben az ellenzéki Juan Guaidót, a venezuelai Nemzetgyűlés elnökét ismerik el Venezuela új, ideiglenes államfőjeként. Ezt a lépést nemcsak a vonatkozó Amerikai Államok Szervezetének határozatára – melyben a nemzetközi szervezet nem ismeri el Maduro elnök hivatalának megújítását 2019. január 10-től és új választásokat kér –, hanem Venezuela Alkotmányának 233 paragrafusára is alapozta a venezuelai Nemzetgyűlés támogatásával, valamint kijelentette, hogy támogatja az önmagát elnöknek kinevező Guaido minden döntését, mely az ország demokratikus rendjét kívánja visszaállítani. A vonatkozó jogszabályhely értelmében (Venezuela Alkotmány 233 paragrafus) 30 napon belül új választásokat kell kiírni.

Juan Guaidó, a venezuelai Nemzetgyűlés elnöke 2019. január 23-án az Alkotmányra hivatkozva kinevezte magát Venezuela ügyvezető államfőjévé. Kép forrása: ichef.bbci.co.uk

Az USA külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy mivel az Egyesült Államok a Maduro rezsimet nem ismeri el Venezuela kormányaként, annak sem az amerikai diplomaták kiutasításához, sem a politikai kapcsolatok megszakításárhoz nincs joga. Trump elnök arra a kérdésre, hogy az USA kíván-e katonai erőkkel közbelépni, azt válaszolta, hogy „nem terveznek semmi konkrétat, de nem is vetnek el semmilyen lehetőséget”.

2019. január 24-én újabb sajtóközlemény jelent meg az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi honlapján, melyben az ország – amint az lehetséges lesz –, készen áll 20 millió dollár értékű humanitárius segélyt bocsájtani a venezuelai emberek segítésére, mindezt étel és gyógyszer pótlására.

Ugyanezen a napon, Pompeo külügyminiszter felszólította az Amerikai Államok Szervezetét, hogy kövesse az Egyesült Államok példáját és nyilvánítsa Maduro elnök kormányát illegitimnek.

A tüntetések Caracas utcáin régóta követelnek emberáldozatokat. Nemcsak a kormánypárti és ellenzéki tüntetők csapnak össze, hanem bizonyos esetekben a büntetés-végrehajtás is erőszak alkalmazásával kívánja megfékezni a tüntetőket. Vladimir Padrino, venezuelai védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy a katonai erők számára Nicolás Maduro a legitim elnök és nem áll szándékukban támogatni egy párhuzamos kormány felállítását, sőt, azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy puccsot akar végrehajtani.

Az események nemcsak a belpolitikai krízist mélyítik, hanem a regionális és nemzetközi közösséget is megosztják. A latin-amerikai államok közül többnek is szembe kell néznie az évek óta tartó válság következményeivel; a szomszédos országok az őket érintő menekültproblémán keresztül kapnak képet arról, hogy mennyire súlyos a helyzet Venezuelában. Az krízis több latin-amerikai országot (és Kanadát) is arra ösztönzött, hogy 2017 augusztusában megalapítsák a Lima-csoportot (The Lima Group), mely alapító nyilatkozatában (Lima Declaration) célul tűzte ki a válság megfékezését; követelte a politikai foglyok elengedését és a szabad, tiszta választások kiírását, emellett humanitárius segélyt ajánlott a hiányt szenvedő állampolgároknak.

Az Egyesült Államok ellenzéki elnököt ügyvezető államfőként elismerő nyilatkozatát követően több ország is támogatását fejezte ki Juan Guaidó felé, többek között Kanada, Argentína, Brazília, Guatemala, Kolumbia, Honduras, Costa Rica, Panama, Peru és Chile is. A latin-amerikai régióban azonban Mexikó Maduro elnökségét támogatja, Bolívia, Nicaragua és Kuba pedig szintén ezen az állásponton vannak.

Nicolás Maduro 2019. január 10-től második elnöki ciklusát tölti, mely újabb hat évet jelent számára Venezuela államfőjeként. Kép forrása: tellerreport.com

A globális nemzetközi közösség dinamikus államai közül Oroszország, Kína, Törökország és Irán is Nicolás Madurot ismerik el Venezuela legitim államfőjeként.

Oroszország nem csak a közel 20 milliárd dolláros befektetések miatt áll ki Venezuela mellett. A diplomáciai kötelék egyik fontos eleme, hogy mindkét állam jelenleg el van szigetelve a nemzetközi közösségtől, emellett Oroszország számára geopolitikai cél az Egyesült Államok közelében lévő államokkal fenntartott jó viszony. A gazdasági kötelék leginkább abban jelentkezik, hogy Oroszország a Venezuelának folyósított kölcsönt nem pénzben, hanem olajban kapja vissza. A Föderáció kijelentette, hogy az Egyesült Államok beavatkozása a venezuelai belügyekbe sérti a nemzetközi jogot, és kategorikusan elítélte még a gondolatát is a külső katonai beavatkozásnak.

Kína szintén több befektetéssel rendelkezik az országban, közel háromszor akkora összeg ez, mint amennyit Oroszország forgatott a latin-amerikai állam gazdaságába. Nemcsak az iparban, hanem a hadikereskedelemben is fontos partnerei egymásnak.

Törökország és Irán felhívta a figyelmet arra, hogy csak még nagyobb káoszhoz vezet az, ha nem hagyják a legitim Maduro kormányt érvényesülni és ellehetetlenítik az ország békéjét az ellenzéki elnök elismerésével. Erdogan elnök az első török elnök, aki ellátogatott Venezuelába, és nemcsak az olajiparba fektetett be, hanem szorosabbra fűzte az ásvány- és energiakereskedelem, valamint a hadiipar szálait is az országgal. A diplomácia másik fontos eleme, hogy Törökország szerint ugyanaz a nyomás nehezedik rájuk a nemzetközi közösség részéről; mindkét ország áldozatul esett puccsnak és vezetőiket ok nélkül nevezik diktátornak. Irán a több évtizedes kapcsolat mellett szintén a közös nyomásra hivatkozik a diplomáciát tekintve. Az Egyesült Államok mind Venezuela, mind pedig Irán ellen kivetett szankciói közelebb hozzák egymáshoz a két országot, ahogy a puccs is, Irán pedig „stratégiai tanácsokkal” látja el a kormányt a „béke fenntartása” érdekében.

Az Európai Unió választások kiírására szólította fel a latin-amerikai államot.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő napokban vitatja meg a kérdést.

A Vatikán nem foglalt állást.

  • Kommandó

    A Vatikán nem is fog állást foglalni mert Feri bácsi totál komcsi.