Főoldal Általános NATO-NETto Hírfigyelő – 2018. február

NATO-NETto Hírfigyelő – 2018. február

1433
0
Megosztás
Egy NATO E-3A Sentry valahol Európa felett különleges a légtérellenőrző flotta 25 éves fennállását ünneplő jubileumi festéssel 2007-ben. (Forrás: NATO.int)

Partnerkapcsolatok

  1. február 1. – A NATO párbeszédet teremt az afgán lakosság és a szövetséges katonák közt (Szabó Orsolya Réka)

Az elmúlt három év során a szövetségesek katonai állománya és az afgán lakosok között egy közvetlen párbeszéd folyt, aminek a lényege az volt, hogy megkönnyítse a kommunikációt a két fél között, akiknek a kulturális hátterük eltért. A projektet a NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért Program finanszírozta és 2017 decemberében lett vége.
A projekt sikeresen fejlesztette a kommunikációt a szövetséges katonák és az afgánok között. A megkérdezett résztvevők kiemelték, hogy lehetőségük nyílt a közvetlen dialógusra, és hogy jelentős pillanat volt, mikor kiderült, az afgánoknak szükséges a közelebbi kapcsolat a katonai erőkkel. Az is megemlítésre került, hogy a katonáknak lehetőségük nyílt a lakosokkal a terrorizmusról, a korrupcióról és a női jogokról beszélgetni. A másik oldalról is pozitív volt a fogadtatás, mert úgy érzik a polgárok, mivel közvetlen következménnyel van a NATO tevékenysége a biztonságukra és a jövőjükre, tudni akarják, mi fog történni. Női résztvevők kiemelkedően motiváltak voltak, a béke kulcsát látták a projektben.

  1. február 14. – Németország és az Amerikai Egyesült Államok új parancsnokságokat fogadhatnak (Sánta György)

Németország és az Amerikai Egyesült Államok önként felajánlották, hogy náluk létesülhet a NATO két új parancsnoksága, amelyek a Szövetségben végbemenő nagyobb strukturális változásnak az eredményei.

Az Egyesült Államok egy új Atlanti Parancsnokság felállításába egyezett bele, amelynek a feladata a szállítási útvonalak védelme és a tengeralattjárók nyomon követése lesz. A parancsnokságot alapból az amerikaiak fogják üzemeltetni, de egy vészhelyzet esetén a NATO irányítása alá esne a központ. A központ az Egyesült Királyságban található Szövetséges Erők Tengerészeti Komponens Parancsnoksággal (MARCOM) együttműködve dolgozna.

Németország egy új logisztikai parancsnokság (Joint Support and Enabling Command – JSEC) létrehozásában venne részt, amelynek a fő feladata az lenne, hogy lehetővé tegye, hogy a NATO erők időben odaérjenek a harcmezőre egy esetleges orosz invázió esetén.

A végső döntést nagy valószínűséggel Júniusban hozzák meg.

  1. február 14. – A NATO Főtitkár a költségvetés növelését sürgeti (Sánta György)

Jens Stoltenberg Brüsszelben sürgette a Szövetség európai tagjait és Kanadát, hogy kezdjék el növelni a védelmi költségvetésüket, hogy azok elérjék a NATO minimumot, amely a teljes GDP 2%-át írja elő védelmi kiadásokra. A főtitkár az agresszív orosz külpolitikát és a NATO képességeinek naprakészen tartását említette, amikor megkérte a tagállamokat a minimum teljesítésére.

A NATO 29 tagállama között jelenleg csak 8 olyan állam van, amely eléri vagy a közeljövőben el fogja érni ezt a minimumot. Habár a Krím 2014-es orosz annektálása arra ösztönzött több államot, hogy a hidegháború lezárását követő leépítések után ismét növelje a védelmi kiadásokat, sok tisztviselő, köztük az amerikai védelmi miniszter, Jim Mattis és a brit védelmi miniszter, Gavin Williamson szerint is a növekedés mértéke nem elég nagy, illetve a 2%-nak csak a kezdetnek kellene lennie.

  1. február 14. – Bővül a közös légi utántöltő és légtérellenőrző program (Sánta György)

A 2018. február 14-én megtartott védelmi konferencián Brüsszelben jelentette be Kanada és Belgium, hogy részt kívánnak venni a NATO közös légi utántöltő és légtérellenőrző programjában. Ez a bővítés jelentősen meg fogja erősíteni a NATO önálló légi képességeit.

Kanada a NATO közös légtérellenőrző (Airborne Warning and Control Systems – AWACS) programjába kíván ismét becsatlakozni, ugyanis Kanada anno 11 másik állammal közösen alapította a légtérellenőrző programot, de 2011-ben kilépett belőle. Az ismételt csatlakozás Kanada a NATO iránti megújult eltökéltségét jelképezi. A NATO közös légtérellenőrző flottájába jelenleg 16 E-3A Sentry típusú légtérellenőrző tartozik, amelyek a németországi geilenkircheni légitámaszponton állomásoznak és luxemburgi felségjelűek.

Belgium a még kezdeti stádiumban lévő közös légi utántöltő flotta projektbe lépett be ötödik tagként. A program a légtérellenőrző flottához hasonlóan egy közös NATO légi utántöltő képesség felállítását tűzte ki célul, amelyben a tagállamok közösen finanszírozzák a repülőgépek beszerzését és üzemeltetését. Az első két repülőgépet 2016-ban vásárolták és előreláthatólag 2020 és 2024 között állnak hadrendbe. A flotta a csúcsmodern Airbus A330 többfeladatú légi utántöltőgépen (MRTT) alapul és Belgium belépésével a cél nyolc ilyen repülőgép hadrendbe állítása.

  1. február 15. – A NATO egy hivatalos kiképzőmisszió felállítását tervezi Irakban (Sánta György)

Brüsszelben megegyeztek a NATO képviselői, hogy felállítanak egy hivatalos kiképzőmissziót Irakban, amely a régió stabilitását hivatott segíteni.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy egy ilyen hivatalos misszió hatékonyabbá tenné a jelenleg is folyó, kisebb mértékű NATO támogatóakciókat Irakban. Habár a Szövetség ezáltal felduzzasztaná az Irakban állomásozó létszámot és haditechnikát, a misszió szigorúan csak kiképzésre összpontosít, harci cselekményekben nem fognak részt venni a katonák. A misszió elsődleges célja az iraki kiképzők oktatása és felkészítése lesz, akik majd továbbadhatják a tudásukat az újoncoknak. A konkrét kiképzés mellett a NATO katonai iskolák és akadémiák létrehozásában is segíteni fog. A misszió szorosan együttműködne az iraki kormánnyal és az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióval is, akik pozitívan fogadták ezt a fejleményt.

Stoltenberg továbbá szívesen fogadja bármely nem NATO tagország támogatását is. A misszió további részleteit, illetve a bevetni kívánt kiképzőerő számát az elkövetkező hónapokban fogják véglegesíteni.

  1. február 15 – Lengyelország és Kanada is csatlakozik a közös tengerészeti felderítőflotta létrehozásához (Sánta György)

Lengyelország és Kanada is csatlakozott ahhoz a koalícióhoz, amely a NATO-n belül szándékozna egy közös tengerészeti felderítőgépflottát felállítani.

A Többnemzeti Tengerészeti Többfeladatú Repülőgép Képességek (Multinational Maritime Multi Mission Aircraft Capabilities – MMMA) program ugyanazon az elven alapul, mint a már 33 éve fennálló közös légtérellenőrző flotta, illetve a kezdeti fázisban lévő közös légi utántöltő flotta. A programot még 2017 nyarán indította egy hat országból álló csoport, köztük Franciaország, Németország és Törökország. A NATO tagállamainak nagyrészének a tengerészeti járőrgépei 2025 és 2035 között érnek élettartamuk végéhez, így szükségessé válik azok cseréje. A projekt még egy nagyon kezdeti fázisban van és jelenleg csak a kívánt képességek és követelmények összegyűjtése zajlik, a cél egy modern, megfelelő képességekkel rendelkező rendszer találása, amely az összes tagállam igényeinek megfelel.

Jelenleg több ilyen platform is létezik, amelyek potenciális versenyzők lehetnek egy esetleges tenderen. Ilyen az európai Airbus által kínált A319-nek a tengerészeti felderítőváltozata, a svéd Saab-nak a Bombardier Global 6000-en alapuló Swordfish repülőgépe, illetve az amerikai Boeing által kínált P-8A Poseidon, amelyet már az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Norvégia is használ.

  1. február 15. – A NATO és Új-Zéland mélyítik az együttműködésüket (Lendvai Tünde)

Rose Gottemoeller, a NATO helyettes főtitkára a brüsszeli főparancsnokságon látta vendégül Ron Mark új-zélandi védelmi minisztert annak kapcsán, hogy az ország nemrégiben további együttműködésről határozott az Egyéni Partnerségi és Együttműködési Program (ICIP) keretein belül. Új-Zéland korábban olyan közös műveletekben vett részt, mint a kalózkodás visszaszorítása és az afganisztáni békefenntartás. Az új megállapodás immár tudományos és technológiai téren, a tengeri biztonság terén és esetlegesen NATO-s partnerországokban kiképző missziókon való részvételben vetít elő mélyebb együttműködést.

  1. február 16-17. – Jens Stoltenberg diplomáciai tevékenysége a Müncheni Biztonsági Konferencián (Rácz-Nagy Judit)

Jens Stoltenberg a Müncheni Biztonsági Konferencia keretein belül Herbert Raymond McMasterrel, az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadójával a jövőbeli NATO-t érintő biztonsági kihívásokról, illetve a közelgő júliusi NATO csúcstalálkozó előkészületeiről tárgyalt. Továbbá Stoltenberg tárgyalt Antonio Guterres ENSZ főtitkárral a jövőbeli együttműködésekről. Haider al-Abadinak, irak miniszterelnökének köszönetét fejezte ki a főtitkár az iraki Iszlám Államot megsemmisítő hadműveletekért, valamint megegyeztek a Szövetség missziós szerepének kiterjesztéséről.

Petro Porosenko ukrán elnökkel való tárgyalása során a főtitkár ismételten nyomatékosította, hogy a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Szó esett továbbá Ukrajna biztonsági helyzetéről és a jövőbeli ENSZ békefenntartó misszióról. Stoltenberg Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott, akivel Ukrajna jelenlegi helyzetéről és a minszki jegyzőkönyv végrehajtásának állapotáról, illetve a térség átláthatóságának fontosságáról tárgyaltak.

  1. február 22. – A főtitkár a horvát miniszterelnökkel tárgyalt (Lendvai Tünde)

Jens Stoltenberg vendégül látta a horvát miniszterelnököt, Andrej Plenković-ot. Stoltenberg a találkozón elismerően beszélt a horvátok Ukrajnának nyújtott támogatásáról és a tagállamok védelmi költségvetésének 2%-os kvótája elérésére tett erőfeszítéseiről, ám ezzel együtt egy ajánlást fogalmazott meg Horvátország számára: segítse nyugat-balkáni szomszédjait euroatlanti integrációs törekvéseik politikai támogatásával. A főtitkár emellett köszönetet mondott Horvátországnak, amiért egységeivel hozzájárult a Lengyelországban és Litvániában állomásoztatott csapatokhoz és részt vett a NATO afganisztáni és koszovói missziós tevékenységében.

Műveletek

  1. február 2. – Az Észtországba telepített olasz repülőgépek első figyelmeztető jelzései (Mészár Kata)

Az Olasz Légierőhöz tartozó két Eurofighter Typhoon típusú sugárhajtású repülőgép leadta legelső figyelmeztető jelzését, amikor a Balti-tenger felett azonosítatlan, az Orosz Föderáció Légierejéhez tartozó repülőgép haladt át válaszadó jel továbbítása nélkül. A nemzetközi vizek felett elhaladó objektumról az azonosítás után kiderült, hogy egy AN26 típusú szállító repülőgépről van szó. 2018. január eleje óta nemcsak 4 olasz Eurofighter Typhoon repülőgépet, hanem egy pilótaosztagot, földi kiszolgáló személyzetet, karbantartókat és logisztikusokat is telepítettek az észtországi Ämari légibázis területére, a NATO Baltic Air Policing misszió hatékonyságának növelése érdekében. Ezzel párhuzamosan egy 24/7 harci képességet biztosító, a Dán Királyi Légierő által vezetett osztag is működik Litvániában a légtér biztosítása céljából.

2018. február 26. – Kezdetét vette „SRBIJA 2018” elnevezésű gyakorlat első fázisa (Rácz-Nagy Judit)

A ”SRBIJA 2018” névre keresztelt EADRCC következménykezelő gyakorlatról szóló első tervezési értekezlet kezdetét vette, amely egészen március elsejéig fog tartani a szerb fővárosban, Belgrádban, a NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központja (EADRCC) és a szerb Belügyminisztérium szervezésében. A gyakorlat fő témája egy esetleges földrengés és a vele járó geológiai és környezeti kihívások nemzetközi kezelése. A cél a feladatok hatékony megoldása együttműködve különböző nemzetekkel. A gyakorlatban a földrengés következményeit érintő gyakorlati feladatokat kell ellátni, beleértve a romok közti kutató és kimentő munkát, orvosi és életmentő ellátásokat, vegyi és biológiai, radiológiai és nukleáris védelmi munkákat, illetve szennyezést eltávolító és vízimentő feladatokat. A gyakorlat 2018. október 8-tól egészen október 11-ig fog tartani Mladenovac térségében, Szerbiában.

Lektorálta és szerkesztette: Petróczki Márk