NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. január

NATO-NETto Hírfigyelő – 2017. január

462
0
Megosztás
Franciaország átadta a balti légtér szimbolikus kulcsát Hollandiának a Šiauliai Légibázison tartott hagyományos szertartás keretein belül. Forrás: nato.int

Partnerkapcsolatok

  1. január 2.

A NATO számára a 2017-es év az isztambuli terrortámadásra való emlékezéssel kezdődött; a brüsszeli Parancsnokság előtt található zászlókat csak félárbocra húzták fel.

  1. január 5.

Jens Stoltenberg főtitkár 2017. január 5-én fogadta Tomomi Inada japán védelmi minisztert. A találkozón megerősítették Japán szoros együttműködését a nemzetközi kalózkodás ellen. Ennek alapja a 2014-es NATO-Japán megállapodás a kalózkodás felszámolásáról, humanitárius segítségnyújtásról és katasztrófa elhárításról.

A két vezető továbbá tárgyalt az ázsiai és Csendes-óceáni régió biztonsági helyzetéről. A főtitkár üdvözölte az ország kibervédelmi stratégiáját, beleértve Japán részvételét a NATO kezdeményezésére létrejött Kiber Együttműködés 2016 nevű gyakorlatban (Cyber Coalition 2016).

  1. január 12.

Január 12-én és 13-án rendezték meg 10. alkalommal a  “Snow Meeting” elnevezésű vitafórumot Litvániában, amin részt vett Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese. Ezen a magas szintű vitafórumon főként a 2016-os varsói NATO-csúcson meghozott döntéseket és a NATO-EU együttműködést vették górcső alá a megjelent szakértők és kormánytisztviselők.

A főtitkár-helyettes asszony Litvánia külügyminiszterével, Linas Linkevičiusszel és védelmi miniszterével, Raimundas Karoblisszel folytatott találkozói során megvitatta a NATO keleti megerősítésének megvalósítását. Ezen kívül elismerését fejezte ki, hogy a Litvánia törekszik védelmi kiadásainak növelésére; célja, hogy 2018-ra a GDP 2%-át védelmi kiadásokra fordítsa. Végezetül elismerését fejezte ki, hogy  vendégül látnak egy multinacionális NATO-zászlóaljat Ruklában.

  1. január 13.

A NATO tag- és partnerországok 2015-ös adatainak felhasználásával jelent meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. számú határozatával kapcsolatos második átfogó összegzés. Az értékelés az államok a NATO Gender Bizottságához készült nemzeti jelentései alapján készült el.

Az összefoglaló rámutat arra, hogy a nők nagyobb arányban képviseltetik magukat a fegyveres erők soraiban, mint valaha; ez az arány jelenleg 10,8%, ami 1999 óta a legmagasabb. A nők részvétele a NATO műveleteiben is emelkedett, ez az arány jelenleg 6,4%.

A jelentés szintén hangsúlyozza az egyenlő bánásmód jelentőségét: míg 2015-ben a NATO tagországainak 84,6%-a nyitott pozíciókat nők számára, ez az arány az azt megelőző évben 14%-kal volt alacsonyabb.  A tagországok több mint 65%-nak esetében igaz az, hogy nők és férfiak számára egyenlőek a besorozás feltételei, ami 10%-os emelkedést jelent 2014-hez képest. Az országok jelentései alapján megfigyelhető az is, hogy a szolgálatot teljesítők egyre nagyobb támogatást élveznek abban, hogy összhangba tudják hozni a katonai kötelezettségeiket a családi életükkel.

A jelentés szerint a nők részvételi aránya a Magyar Hadseregben 20,2%, míg a férfiak esetében ez az arány 79,8%. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a jelentésben szereplő országok közül ez az arány a legmagasabb a nők részvételét illetően! Ezt az is elősegíti, hogy a magyar rendszerben nincsenek érvényben korlátozások a nők besorozását illetően. 2015-ben 185 nő és 1136 férfi szerelt le a Magyar Hadseregtől, a fő okok erre a családi élet és a katonai kötelezettségek inkompatibilitása volt, valamint a relatíve magas elvárásokhoz és felelősségvállaláshoz képesti alacsony fizetés. A Magyar Hadseregben a katonai felszerelés ugyanaz nők és férfiak számára, a harci egyenruhák tekintetében nincs megkülönböztetés, ám a szolgálati egyenruhák különbözőek.

  1. január 16.

2016. december 12-15. között hat katonai-oktatási intézmény szakértőinek részvételével felülvizsgálati konferenciákat vezényeltek le az ukrajnai Továbbfejlesztő Védelmi Oktatási Programjáról (DEEP) Lvivben, Odesszában, Zsitomirban  és Kijevben.

Az ukrajnai Védelmi Oktatást Továbbfejlesztő Program (DEEP) tervezete egy három és fél éves intenzív munkafolyamat során valósul meg, 14 NATO szövetséges ország közreműködésével. A 2016-os év célkitűzése a programtervezet első fázisának befejezése, amely az intézményes- és szervezeti alkalmazkodás megvalósítására irányult a speciális képességek fejlesztésének előtérbe helyezésével. Az idei év során a tantervek NATO-színvonalra való emelése kerül a középpontba.

Az elmúlt évek fejlesztésének köszönhetően az ukrán oktatási struktúra nagyobb hatékonysággal képes új tisztjeinek elméleti és gyakorlati programokat szervezni, valamint komoly nemzetközi tanulmányi célú kapcsolatokat kialakítani jelentős, védelmi oktatást kínáló egyetemekkel és akadémiákkal a NATO tagállamokban.

„Napjaink változásainak kontextusában rendkívül fontos a DEEP programban való részvételünk, amely végső eredményeképpen tisztjeinket egy új oktatási rendszerbe vezeti be, a teljes tanári kar kiképzésének fejlődése, altisztek továbbképzése (NCOs training), tantervi változások, távoktatás és angol nyelvű képzés biztosítása” – jelentette ki Ivan Rusnak az ukrán Védelmi Miniszter első helyettese. „Meg kell változtatnunk a katonai kiképzési rendszerünket úgy, hogy diplomások egységbe való kinevezésüket követően, amilyen hamar csak lehetséges megkezdhessék feladataik ellátását.”

Az ukrán Védelmi Miniszter első helyettese hangsúlyozta a DEEP szakértőinek érkezése okán a program pozitív hatását és Ukrajnában elért sikereit. Megismételte ukrán részről a projekt iránti elkötelezettségüket, hogy megreformálják a katonai kiképzést és egy hosszú távú jövőbeli perspektívával rendelkező professzionális alakulatot hozzanak létre az altiszti állományból.

A tárgyaló felek konzultáltak a 2016-os együttműködés eredményeiről valamint annak lehetséges folytatásáról 2020-ig, ahol szinkronizálnák az átfogó erőfeszítéseket az Ukrán Nemzeti Hadsereg reformját illetőleg.

  1. január 17.

A január 17-én tartott NATO-Grúzia Tanács (NATO-Grúzia Commission, NGC) gyűlése előtt Jens Stoltenberg Grúzia Európa és euroatlanti integrációs miniszterével, Victor Dolidzével és a külügyminiszter-helyettessével, David Donduával folytatott beszélgetése során méltatta Grúzia reformtörekvéseit. Magán az ülésen is dicséretek érték az államot a reformok megvalósításának, illetve a NATO-műveletekhez való hozzájárulásának köszönhetően. Ezután többek között szó esett a tartalmas együttműködési csomag (Substantial NATO-Georgia Package) megvalósításáról is, amely 2014-ben kezdődött el annak érdekében, hogy Grúzia a védelmi képességeinek javításával közelebb kerülhessen a NATO-tagsághoz. Végül a grúz képviselők tájékoztattak az NGC-t a Fekete-tenger és környékének biztonsági helyzetéről, ahol az új kihívások miatt a NATO egyre jobban növeli jelenlétét.

Műveletek

  1. január 5.

2017. január 5-én váltáshoz érkezett a NATO Baltikumi Légirendészeti (BAP) missziója. A misszió négyhónapos vezetése után Franciaország átadta a balti légtér szimbolikus kulcsát Hollandiának a Šiauliai Légibázison tartott hagyományos ceremónia keretein belül. A Holland Királyi Légierő fogja mostantól biztosítani a légteret a három NATO-tag balti állam felett 2017 áprilisának végéig. A ceremóniára rangos civil, katonai és politikus vendégek látogattak el – köztük a Litván Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Mr. Raimunda Karoblis is.

Hollandia már korábban, 2005-ben is vezette a missziót, 2014-ben pedig kiegészítette a küldetést a Lengyelországban található Malbork légibázisról, ami a harmadik, ideiglenes légi támaszpont lett a misszió elősegítésére, a Krím-félsziget erőszakos orosz annektálását követően.

„Jó visszatérni Šiauliaiba 12 év után, hogy végrehajtsuk a légtérvédelmi teendőket a Balti államok biztonsága érdekében” – mondta Gert őrnagy, a Holland Királyi Légierő osztagának parancsnoka. „Örömmel teljesítjük ezt a feladatot a következő négy hónapban, hogy demonstráljuk a NATO egységét.” – tette hozzá.

A most teljesített rotációs ciklussal együtt a Francia Légierő már ötödik alkalommal működött közre a NATO BAP missziójában: háromszor, mint kiegészítő ország, Ämariból (Észtország) tevékenykedve, kétszer pedig vezetőként, Šiauliaiból irányítva az eseményeket.

Isaak Diakité alezredes, a Francia Légierő osztagparancsnoka a vendégekhez intézett beszédében kiemelte a következőket: „Igazán speciális kötelékeket sikerült kiépítenünk Franciaország és Litvánia között ebben a négy hónapban, és remélem, ez folytatódni fog a jövőben is. Köszönjük a támogatásukat és barátságukat.”

Mr. Raimundas Karoblis, a Litván Köztársaság nemzetvédelmi minisztere megköszönte a francia légierőnek a tanúsított elkötelezettséget és szolidaritást. „A litván és egészében a balti lakosok jelenleg és a jövőben is nagyra fogják értékelni a tetteiket. Kérem, tekintsék biztosítottnak, hogy Litvánia ugyanígy maguk mellett fog állni szükség idején.” – mondta a francia kontingensnek.

A holland küldöttséget a következőkkel üdvözölte: „Nagyra értékeljük a teljes NATO-légtér biztonsága és integritása érdekében felajánlott hasznos hozzájárulásukat.”

A holland küldöttséget a Német Légierő fogja kiegészíteni az észtországi Ämari légibázisról közreműködve. A német kontingens már a múlt hónapban ellátta a feladatot, ám a következő 4 hónapban is ők fogják betölteni ezt a szerepkört 2017 áprilisáig.

  1. január 6.

Január 6-án megkezdték az USA által Európába küldött 87 tank és 144 katonai jármű lepakolását a hajókról Németország bremerhaveni kikötőjében. A felszerelés – a hozzájuk tartozó 3500 katonával egyetemben – az amerikai Operation Atlantic Resolve nevű művelethez tartozik, amelynek az a célja, hogy Oroszországot elrettentse a további agressziótól. Ennek érdekében a dandár a NATO keleti határához fog kerülni, ám egyes vélemények szerint ez a lépés csak tovább fogja mélyíteni a feszültséget Moszkvával.

  1. január 16.

„25 év függetlenség: Energia Biztonsági Ügyek Közép-Ázsiában és azon túl” című konferencia került megrendezésre 2016.december 14-15-én Asgabatban. A találkozó a NATO Közép-ázsiai Kapcsolati Irodája, az asgabati Brit Nagykövetség, a türkmenisztáni Külügy Minisztérium és Royal United Services Institute (RUSI) Biztonságra és Védelemre szakosodott intézetének közös szervezésében valósult meg. Rávilágítottak, a régió biztonsági kihívásaira valamint felvázoltak lehetséges együttműködési stratégiákat résztvevő államoknak (Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán).

A felszólalók hangsúlyozták, hogy a regionális együttműködés elengedhetetlen az energiahálózatok biztonságának garantálásához. (Ugyanis a világ energia-infrastruktúrája kiemelt katonai célpont az utánpótlás biztosításának szempontjából, ezért ellenőrzésük rendkívül fontos az esetleges terrortámadásokkal szemben.) A szakértők szerint Közép-Ázsiában az olaj-és gázvezetékek közös építése megelőlegezné az államok közti békét és stabilitást.
A NATO részéről megjelent Energia Biztonsági Központ helyettes igazgatója, Col Jean-Marc Bouillet és Arturas Petkus,- a Stratégiai Elemző és Kutató Részleg vezetője-, pedig biztosították a konferencia résztvevőit, hogy az energia szektorban is támogatják a biztonsági és védelmi mechanizmusaiknak fejlesztését. A konferencia sikerétől függően a NATO megerősítheti befolyását és stratégiai pozícióit a térségben Oroszországgal valamint Kínával szemben.